Mire figyeljünk élelmiszer-adományozáskor?

2022. 12. 08., 09:41

Advent időszakában sokan adományozással segítik szebbé tenni nehezebb sorsú embertársaik számára az ünnepeket. Az élelmiszer-adományozás az egyik legkézenfekvőbb és legjobb megoldás, azonban ennek is megvannak a szabályai. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programja összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat annak érdekében, hogy az adományozott élelmiszer igazi segítség és öröm legyen, ne pedig kockázati forrás.

A legalapvetőbb szabály, hogy csak olyan élelmiszert adományozzunk, amelyet mi magunk is szívesen elfogyasztanánk! Ezek a legális kereskedelemben vásárolt, a gyártói ajánlásoknak megfelelően tárolt (általában: hűvös, száraz, fénytől védett helyen), magyar nyelvű felirattal ellátott, eredeti, bontatlan és sértetlen csomagolású élelmiszerek. Ajánlott inkább tartós, vagyis minőség-megőrzési idővel jelölt élelmiszereket adományozni. Legideálisabb termékek: liszt, cukor, rizs, étolaj, száraz tészta, konzervek, száraz hüvelyesek, tartós tej, csokoládé, édes és sós tartós sütemények (keksz, ropi, sajtos tallér stb.).

A fogyaszthatósági idővel jelölt, azaz friss fogyasztású, romlékony élelmiszerek a lejárat után egészségügyi ártalmat okozhatnak, ezért ekkor már nem fogyaszthatók! Kiemelten fontos tehát, hogy az ilyen termékeket különösen körültekintően kezeljük, a magas egészségügyi kockázat miatt pedig lejárt fogyaszthatósági idővel jelölt élelmiszert egyáltalán NE adományozzunk.

A minőség-megőrzési idő a tartós termékeken (például konzerv, száraztészta, csokoládé) szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni, az még a lejárat után is biztonságos marad. Épp ezért – részben az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem jegyében – az idei évtől EU-s szinten adományozhatóvá váltak a lejárt minőség-megőrzési idejű élelmiszerek. Az ilyen bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tárolt lejárt termékek akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyaszthatók és táplálók. Abban, hogy az egyes termékeknek meddig érdemes „esélyt adni”, a Maradék nélkül program szakértői által összeállított „lejárati útmutató” nyújt segítséget mind a lakosságnak, mind az élelmiszer-forgalmazók és a karitatív szervezetek számára.

Hűtést igénylő vagy fagyasztott élelmiszert nem ajánlott adományozni, csak akkor, ha minden szakaszban (például az átadás során és azt követően is) biztosítottak a biztonságos tárolási körülmények. Ha csak ilyen élelmiszert tudunk felajánlani, érdemes egy, a közelünkben élő rászoruló családnak közvetlenül eljuttatni, a mihamarabbi elfogyasztás érdekében.

Saját készítésű ételek esetében fokozottan ügyeljünk a személyi higiéniára, az eszközök és a konyha tisztaságára, hiszen a rászorulók között lehetnek betegségekkel küzdő személyek, gyerekek, idősek és terhes nők, akiknek az immunrendszere gyengébb. Fontos, hogy az adomány igazi segítség és öröm legyen számukra, ne pedig kockázati forrás. Célszerű egy, az étel mellé tett, vagy ráragasztott cédulán feltüntetni a készítés idejét, valamint a felhasznált alapanyagokat, de legalábbis az allergiát okozó összetevőket. Különösen igaz ez, ha az ételt nem közvetlenül a fogyasztónak adjuk át, így nincs lehetőségünk szóban tájékoztatni.

Sokszor a figyelmesség és a kedvesség a kézzel fogható adományoknál is értékesebbnek bizonyul. A karitatív szervezetek munkájának segítése önkéntesként, vagy a környezetünkben élőkre való odafigyelés a mindennapok során épp olyan nagy segítség lehet, mint egy-egy adománycsomag.

Maradék nélkül program adventi kampányában további tippeket oszt meg a tudatosabb karácsonyi felkészüléshez a program közösségi média felületein: FacebookInstagram. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS