Ki mossa meg a csirkehúst főzés vagy sütés előtt?

2021. 05. 01., 10:00

Hat ország konyhai gyakorlatát vizsgálta a SafeConsume kutatócsapata.

Hatalmas a különbség több európai ország háztartásainál a konyhai higiénia és egyes káros mikrobák előfordulása között – derült ki a SafeConsume elnevezésű Horizont 2020 projekt legújabb tanulmányából, amelynek összeállításában a Nébih kutatói is részt vettek. A kutatásban hat európai ország 87 háztartásában vizsgálták az alkalmazott konyhai gyakorlatok és a kórokozók terjedésének összefüggéseit a szakemberek.

A kutatócsoport megállapította: konyhai higiénia terén fontosabb, hogy melyik országban élünk, mint az életkor vagy a nem.

Európában a legtöbb élelmiszer-eredetű megbetegedést a Salmonella és a Campylobacter baktériumok okozzák a bejelentések alapján. A nyers csirkehús feldolgozása, elkészítése során ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a higiéniára, hogy megelőzzük e baktériumok továbbvitelét a konyhai felületekre. Mindezidáig tisztázatlan volt, hogy milyen mértékben fokozhatja az elméletből jól ismert problémát a fogyasztók valós konyhai gyakorlata, mivel a kutatások többsége laboratóriumi körülmények között történt, nem pedig hétköznapi háztartásokban.

A SafeConsume projekt során élelmiszerbiztonsági szakértőkből és szociológusokból álló kutatócsoport vizsgálta 6 ország (Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Norvégia, Portugália, Románia) 87 háztartásában az alkalmazott konyhai gyakorlat és a kórokozók terjedésének összefüggéseit. A kutatásban résztvevőkkel interjú készült, valamint videón rögzítették, ahogyan csirkehúst és zöldségeket is tartalmazó fogásokat készítettek saját fogyasztásra. A kutatók a folyamat különböző lépéseinél mikrobiológiai mintákat vettek a nyers húsból és a konyhai felületekről a további vizsgálatokhoz.

Jelentős különbségek az országok között

A kórokozók előfordulása régiónként eltérőnek bizonyult, de minden országban jelen voltak ezek a szabad szemmel nem látható mikrobák a nyers csirkehúson. Legkevésbé a norvég csirkék voltak szennyezettek, a legtöbb kórokozót pedig a francia és a portugál boltokban kapható baromfitermékeken találták a kutatók.  A húsról a Campylobacter és a Salmonella elsősorban a vágódeszkákra került át, a mintázott eszközök 23 százaléka szennyeződött ezekkel a baktériumokkal a csirkehús előkészítése révén.

Három különböző fogyasztói csoportot vizsgáltak a kutatók: fiatal egyedülálló férfiakat, kisgyermekes családokat, valamint időskorúakat. A megfigyelt magatartásmintázatok – az előzetes elvárásokkal szemben – nem az egyes demográfiai csoportok mentén különültek el, hanem a résztvevők lakhelye szerint.

Általánosan megfigyelhető volt Portugáliában és Romániában, hogy a fogyasztók ugyanazt a vágódeszkát és kést használták a salátakészítéshez, mint a csirke feldarabolásához, ráadásul anélkül, hogy a két folyamat között elmosogatták volna az eszközöket. A többi országban, így Magyarországon is kevésbé volt jellemző ez a kockázatos gyakorlat.

A magyar és portugál fogyasztók ugyanakkor következetesen megmosták a nyers csirkehúst, ami valójában helytelen gyakorlat, mivel tevékenyen hozzájárul a kórokozókat is tartalmazó húslé szétfröcsköléséhez. Mindez a keresztszennyeződés egyik legfontosabb oka, ráadásul szükségtelen, hiszen a sütéssel és főzéssel sokkal hatékonyabban semlegesíthetjük a kórokozókat, mint a leöblítéssel. Az észak- és nyugat-európai háztartásokban, az ajánlásoknak megfelelően, kevésbé volt jellemző ez a helytelen gyakorlat.

Az eredmények arra utalnak, hogy bár minden európai országban fel kell hívni a figyelmet a nyers csirkehús által közvetített kórokozókra és a fertőzés elkerülési módjaira, de az üzeneteket minden esetben az adott ország szokásainak figyelembevételével célszerű megfogalmazni. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-06 20:47:44
Magyarországon a sertéshúsfogyasztás az utóbbi időben növekedett. Mostanra elérte az évi 30 kilogrammot személyenként, második helyen van a baromfiágazat után – mondta Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.
2023-02-06 19:47:00
„331 millió euró összegű új beruházás fogja támogatni a nagy kockázatú, mélytechnológiás induló vállalkozásokat, hogy innovációikat piacra dobják és felfuttassák.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Miközben hazánkban folyamatos esélylatolgatás zajlik Paks 2 sikeres kivitelezésével kapcsolatban, sokan már azt vetik fel, hogy figyelembe véve hazánk energiaéhségét, valamint azt a tényt, hogy előbb-utóbb Paks 1-et mégiscsak le kell állítani, már rég Paks 3-on kellene gondolkodni – írja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.