Ki mossa meg a csirkehúst főzés vagy sütés előtt?

2021. 05. 01., 10:00

Hat ország konyhai gyakorlatát vizsgálta a SafeConsume kutatócsapata.

Hatalmas a különbség több európai ország háztartásainál a konyhai higiénia és egyes káros mikrobák előfordulása között – derült ki a SafeConsume elnevezésű Horizont 2020 projekt legújabb tanulmányából, amelynek összeállításában a Nébih kutatói is részt vettek. A kutatásban hat európai ország 87 háztartásában vizsgálták az alkalmazott konyhai gyakorlatok és a kórokozók terjedésének összefüggéseit a szakemberek.

A kutatócsoport megállapította: konyhai higiénia terén fontosabb, hogy melyik országban élünk, mint az életkor vagy a nem.

Európában a legtöbb élelmiszer-eredetű megbetegedést a Salmonella és a Campylobacter baktériumok okozzák a bejelentések alapján. A nyers csirkehús feldolgozása, elkészítése során ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a higiéniára, hogy megelőzzük e baktériumok továbbvitelét a konyhai felületekre. Mindezidáig tisztázatlan volt, hogy milyen mértékben fokozhatja az elméletből jól ismert problémát a fogyasztók valós konyhai gyakorlata, mivel a kutatások többsége laboratóriumi körülmények között történt, nem pedig hétköznapi háztartásokban.

A SafeConsume projekt során élelmiszerbiztonsági szakértőkből és szociológusokból álló kutatócsoport vizsgálta 6 ország (Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Norvégia, Portugália, Románia) 87 háztartásában az alkalmazott konyhai gyakorlat és a kórokozók terjedésének összefüggéseit. A kutatásban résztvevőkkel interjú készült, valamint videón rögzítették, ahogyan csirkehúst és zöldségeket is tartalmazó fogásokat készítettek saját fogyasztásra. A kutatók a folyamat különböző lépéseinél mikrobiológiai mintákat vettek a nyers húsból és a konyhai felületekről a további vizsgálatokhoz.

Jelentős különbségek az országok között

A kórokozók előfordulása régiónként eltérőnek bizonyult, de minden országban jelen voltak ezek a szabad szemmel nem látható mikrobák a nyers csirkehúson. Legkevésbé a norvég csirkék voltak szennyezettek, a legtöbb kórokozót pedig a francia és a portugál boltokban kapható baromfitermékeken találták a kutatók.  A húsról a Campylobacter és a Salmonella elsősorban a vágódeszkákra került át, a mintázott eszközök 23 százaléka szennyeződött ezekkel a baktériumokkal a csirkehús előkészítése révén.

Három különböző fogyasztói csoportot vizsgáltak a kutatók: fiatal egyedülálló férfiakat, kisgyermekes családokat, valamint időskorúakat. A megfigyelt magatartásmintázatok – az előzetes elvárásokkal szemben – nem az egyes demográfiai csoportok mentén különültek el, hanem a résztvevők lakhelye szerint.

Általánosan megfigyelhető volt Portugáliában és Romániában, hogy a fogyasztók ugyanazt a vágódeszkát és kést használták a salátakészítéshez, mint a csirke feldarabolásához, ráadásul anélkül, hogy a két folyamat között elmosogatták volna az eszközöket. A többi országban, így Magyarországon is kevésbé volt jellemző ez a kockázatos gyakorlat.

A magyar és portugál fogyasztók ugyanakkor következetesen megmosták a nyers csirkehúst, ami valójában helytelen gyakorlat, mivel tevékenyen hozzájárul a kórokozókat is tartalmazó húslé szétfröcsköléséhez. Mindez a keresztszennyeződés egyik legfontosabb oka, ráadásul szükségtelen, hiszen a sütéssel és főzéssel sokkal hatékonyabban semlegesíthetjük a kórokozókat, mint a leöblítéssel. Az észak- és nyugat-európai háztartásokban, az ajánlásoknak megfelelően, kevésbé volt jellemző ez a helytelen gyakorlat.

Az eredmények arra utalnak, hogy bár minden európai országban fel kell hívni a figyelmet a nyers csirkehús által közvetített kórokozókra és a fertőzés elkerülési módjaira, de az üzeneteket minden esetben az adott ország szokásainak figyelembevételével célszerű megfogalmazni. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 07. 18., 15:05
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a napokban megújította együttműködési szerződését, amelynek célja az erőforrások egyesítése a magyar kis- és középvállalkozások hatékonyabb érdekvédelme, különös tekintettel a stratégiai tervezés és fejlesztések támogatása terén.
2024. 07. 16., 15:40
Az inflációérzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben a munkaerőpiaci hangulat tartósnak látszik. Talán a beruházások volumene is visszaáll az egy évvel ezelőtti szintre – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üzleti hangulat-indexének második negyedéves felmérésének eredményeit bemutató beszélgetésen.
2024. 07. 12., 17:10
Európai Vállalkozásfejlesztési Díjjal (European Enterprise Promotion Awards) ismerték el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vállalkozástámogató alkalmazását. A VOSZPortnak digitális átállás kategóriában ítélték oda a díjat.
2024-07-18 14:23:43
Több mint 40 éve a család valamennyi szőlőültetvényét fenntartható módon, műtrágyáktól és gyomirtó szerektől mentesen kezeli, 2015 óta pedig kizárólag biogazdálkodást folytat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A szeptemberben induló qvik elektronikus fizetési alternatíva szolgáltatási díjtól és tranzakciós illetéktől mentesen, egyfajta átutalási formaként nyújthat kedvezőbb feltételeket a vevőknek, míg a boltok, webáruházak is jobban járnak vele – állítja ebben az epizódban Luspay Miklós. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóságának vezetője egyértelművé tette: az új rendszernek fontos célja a banki verseny élénkítése, amit kiválóan szolgálhat a bankkártyától független, számlák közötti, azonnali, biztonságos és olcsó fizetési megoldást kínáló qvik infrastruktúra. Hogyan teheti ez könnyebbé mindenki életét?
2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Több mint 40 éve a család valamennyi szőlőültetvényét fenntartható módon, műtrágyáktól és gyomirtó szerektől mentesen kezeli, 2015 óta pedig kizárólag biogazdálkodást folytat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS