Javításhoz való jog: társadalmi egyeztetésen a kormányrendelet tervezete

Javításhoz való jog: társadalmi egyeztetésen a kormányrendelet tervezete
2026. 07. 15., 09:40

A vevők és a környezetvédelem is nyer azzal, ha egy termék hosszabb ideig marad használható. A fogyasztási cikkek élettartamát növeli javíthatóságuk, ennek ösztönzését célozza egy készülő kormányrendelet, amelyről július 19-ig bárki elmondhatja a véleményét a társadalmi egyeztetések oldalán.

Elkezdődött társadalmi egyeztetés a fogyasztóvédelmet erősítő kormányrendelet tervezetéről. A javításhoz való jogra vonatkozó európai uniós szabályozás átvételét készíti elő a kormány. Ennek értelmében 2026. július 31-től minden termék gyártóját vagy forgalmazóját javítási és újrafelhasználási kötelezettség terheli, a jótállási időszakon túl is. Az intézkedésnek várhatóan környezetvédelmi hatása is lesz, mivel a gyártókat és a fogyasztókat is a javításra ösztönzi csere vagy új termék vásárlása helyett – olvasható a kormány közleményében.

A javíthatóság biztosítására ösztönöz
Egy termék javíthatóságát nemcsak az határozza meg, hogy cserélhető-e benne az elromlott alkatrész. Sokszor amiatt kell újat venni, mert az alkatrész nehezen vagy egyáltalán nem érhető el, nincs megfelelő szervizhálózat, vagy a termék tervezése során nem vették figyelembe, hogy könnyen javítható legyen. Az Európai Unió irányelveivel összhangban most készülő kormányrendelet ezeket a hiányosságokat orvosolja azzal, hogy a gyártókat a termékek javíthatóságának biztosítására, a fogyasztókat pedig a javításra ösztönzi.

A gyártók új kötelezettségei
A rendelet előírja, hogy a gyártók a saját termékeikhez kötelesek észszerű áron biztosítani a pótalkatrészeket és tartozékokat, amelyeket a meghatározott ideig és körben elérhetővé kell tenniük, hogy azok hiánya ne legyen a javítás akadálya. A gyártók nem élhetnek olyan megkötéssel vagy technikai megoldással, amely akadályozza egy termék javítását, vagy használt, illetve utángyártott alkatrészek beépítését. A szabályozás kizárná, hogy a gyártó megtagadja egy termék számára kötelező javítását, ha azt a terméket korábban független javítószolgálat is szervizelte.

Változik a garanciák rendszere is
A garanciák rendszerét is érinti a tervezett kormányrendelet: ha a vevő egy termék javításáról dönt a jótállási időn belül, akkor a helytállási idő 12 hónappal meghosszabbodik.

A szabályok már idén, július végén életbe lépnek.

Jöhet az egységes európai javítási adatlap
A kormányrendelet javasolja az egységes európai javítási adatlap bevezetését, amely érthetően részletezné a hiba jellegét, a javítási árat és azt az időtartamot, amelyen belül a javító vállalja a munkát. Külön jelezheti a kapcsolódó szolgáltatások, például a szállítás költségét. Ez az adatlap megkönnyíti a fogyasztók döntését, hogy érdemes-e megjavítani az elromlott készüléket vagy terméket, vagy új készüléket, terméket kell vásárolni. Az adatlap kiállításáért nem kérhet pénzt a szolgáltató, kitöltésével teljesíti a tájékoztatásra vonatkozó jogi kötelezettségeit.

Egy éven belül indul az új uniós online platform is
Az Európai Unió egy éven belül létrehoz egy online platformot, ahol a fogyasztók célzottan tudnak keresni a környezetükben elérhető javítószolgálatok, a felújított, használt árukkal kereskedők és közösségi javítási szolgáltatások között.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS