Így ösztönözné a GVH a bankkártya-elfogadást

2019. 07. 19., 11:45

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem tárt fel olyan piaci zavart a bankkártya-elfogadás piacán, amely versenyfelügyeleti eljárás megindítását alapozná meg, ám azonosított a versenyviszonyokat is érintő piaci problémákat.

A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) 2017. január 20-án indított ágazati vizsgálatot a bankkártyás fizetési iparág, illetve ezen belül az iparág „downstream” kártyaelfogadói piacának vizsgálatára. Mivel a bankkártya elfogadói piacon érvényesülő tisztességes és hatékony verseny a bankkártyás fizetés elterjedésének egyik előfeltétele, ezért a GVH különösen fontosnak ítélte a piaci folyamatok megértését, feltérképezését.

Az ágazati vizsgálat keretében a GVH vizsgálta a bankközi jutalék csökkentéséről szóló jogszabály hatásának kapcsán, hogy végbement-e egy teljes ártranszmisszió a bankközi jutalékok csökkentését követően az elfogadó bankoktól a kereskedők felé. Az ágazati vizsgálat egyik fő kérdése volt, hogy az elfogadók a bankkártya elfogadás szolgáltatást a kisméretű kereskedőknek magasabb áron nyújtják-e, mint a nagyméretű kereskedőknek, és ha igen, akkor ennek okai között valószínűsíthető-e olyan versenyprobléma, amely versenyjogi beavatkozással kezelhető.

A vizsgált időszak 2013 első negyedévétől 2018 első negyedévéig terjed, a GVH elsősorban a piaci szereplőktől (elfogadóktól, kártyatársaságoktól) beérkezett adatszolgáltatásokra, valamint a Magyar Nemzeti Banktól (továbbiakban: MNB) megkeresés útján kért adatokra támaszkodott, és egyéb nyilvánosan elérhető adatokat is felhasznált. A GVH a vizsgált piac keresleti oldalának feltérképezésére piackutató cég segítségét vette igénybe.

Az ágazati vizsgálat főbb megállapításai

Az ágazati vizsgálat középpontjában lévő kártyaelfogadói piac erősen koncentrált. A piacra lépő új szolgáltatók valamelyest növelték a verseny intenzitását az elfogadói piacon, azonban annak oligopolisztikus jellege a mai napig jelentős. A településméret és az elfogadói koncentráció között negatív korreláció van, tehát a kisebb településeken általában magasabb a koncentráció, de a koncentráció hatása az árazásra az elvégzett elemzés alapján nem egyértelmű. A vizsgált időszakban, 2013 és 2018 első negyedéve között a kártyát elfogadó kereskedők száma 76 százalékkal nőtt, és az egy bankkártyára jutó tranzakciók számában is egyre inkább megközelíti Magyarország az EU átlagot. Mindezek ellenére a kártyát elfogadó kereskedők száma Magyarország egyes területein nagyon alacsony, és még mindig erős a magyar fizető felek készpénzhez való kötődése. Több törekvés is volt az elmúlt években a bankkártya-elfogadás ösztönzésére, idesorolható például a bankközi jutalék jogszabályban történő maximalizálása, vagy a Pénzügyminisztérium POS terminál telepítési programja.

A bankközi jutalék 2014-es maximalizálásának hatása kapcsán az ágazati vizsgálat megállapította, hogy a teljes díjterhelést tekintve csökkenést tapasztalhattak szektorszinten a kereskedők. A bankközi jutalékból származó díjterhelés a felére esett vissza 2014-től kezdődően, ezzel párhuzamosan az egyéb bevételek fizetési kártyás forgalomhoz viszonyított aránya növekedett, azonban ez az emelkedés egyrészt nem alkotta a tükörképét a bankközi jutalékok csökkenésének, másrészt kereskedői méretkategóriánként eltér, hogy az elfogadók milyen mértékben érvényesítették a kereskedők felé az alacsonyabb bankközi jutalékokból fakadó költségcsökkenést. A Pénzügyminisztérium POS terminál telepítési programja elsősorban a legkisebb méretű, 1 millió forintot nem meghaladó negyedéves 4 bankkártyaforgalmú kereskedők körében adott lehetőséget kártyás fizetési szolgáltatás bevezetésére.

A vizsgált időszakban a legjelentősebb díjcsökkenés a legkisebb méretű kereskedőknél ment végbe, azonban forgalomhoz viszonyítva még mindig ennek a kereskedői méretkategóriának a legnagyobb a díjterhelése, de a különbség a többi méretkategóriához képest már nem olyan jelentős, mint korábban. Az ágazati vizsgálat megállapította, hogy ezen különbség egy részét méretgazdaságossági okok magyarázzák, a további különbségek valószínűsíthetően a kereskedők alkupozícióbeli, illetve kereskedői tudatosságbeli eltérésekből fakadnak, melyek önmagukban nem utalnak versenyproblémára. A nagyobb kereskedők erősebb alkupozíciója abból is fakadhat, hogy az elfogadási szolgáltatáson túl igénybevett (banki) szolgáltatások is olyan jelentős profitot eredményeznek az elfogadóknak, melyet nem akarnak elveszíteni. A verseny torzulása jelenleg nem valószínűsíthető, a nagyobb piaci erővel rendelkező elfogadók árazása nem magasabb, mint a versenytársaiké.

Az ágazati vizsgálat során elvégzett piackutatás szerint a kártyát elutasító kereskedők elzárkózása nem feltétlenül tudatos megfontoláson alapul. A magasabb árbevételű kereskedők esetében nagyobb döntéshozói tudatosságot azonosított a felmérés, mint az alacsonyabb árbevételű kereskedőknél. Településtípus szerint is jelentősek a különbségek: míg a fővárosi cégek közel kétharmada legalább alkalmanként informálódik, a községbeli kereskedők több mint fele sohasem teszi ezt. A kereskedők válaszai alapján jelentős hányadukhoz nem jutnak el rendszeresen tájékoztatások, ajánlatok az elfogadóktól, a fővárosiakkal összevetve a községekben működő kereskedőknél mért arányok kedvezőtlenebb képet mutatnak. A hátrányok megítélésénél a bankkártyás fizetést el nem fogadók a vevői igények hiányára és a magas elfogadói díjakra hivatkoznak. Emellett hátránynak nevezték meg a kereskedők, hogy a vásárlások ellenértékét a vállalkozások csak napok múltán kapják meg, illetve, hogy a kis összegű vásárlások esetében kedvezőtlen a boltnak a kártyás vásárlás.

Az ágazati vizsgálat az elfogadói díjak elemzéséből megállapította, hogy a tranzakció értékével arányos rész teszi ki az üzletág bevételeinek nagy részét, mely a vizsgált időszak alatt enyhén, de folyamatosan csökkent. Ugyanakkor a tranzakciószámmal arányos díjak emelkedtek a vizsgált időszak alatt, melyek elsősorban a kisebb tranzakciókat érintik hátrányosan, így akadályát képezhetik a bankkártya-elfogadás terjedésének. Tranzakciószámmal arányos díjazást kevés elfogadó alkalmaz, de ezen elfogadók együttes piaci részesedése nem elhanyagolható. A tranzakciószámmal arányos díjak ellenére a kis értékű vásárlások aránya a rendelkezésre álló adatok alapján növekedett a vizsgált időszakban, melyben nagy szerepe van az érintéses technológia elterjedésének is.

Az ágazati vizsgálat eredményeként a GVH nem tárt fel olyan piaci zavart, amely versenyfelügyeleti eljárással orvosolható lenne, azonban különböző, a versenyviszonyokat is érintő piaci problémákat azonosított, melyekkel kapcsolatban javaslatot fogalmazott meg. A GVH javaslatai között mind jogalkotási javaslatok, mind a piaci szereplőknek, illetve a felügyeleti hatóságnak szóló ajánlások szerepelnek. (GVH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-05 09:10:00
2023. IV. negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette a KSH. A statisztikai hivatal közzétette a részletes IV. negyedévi, illetve a 2023 egészére vonatkozó adatokat is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS