Fogyasztóvédelmi rendelkezések a Polgári Törvénykönyvben II

2021. 07. 19., 18:30

Dr. Szabó Gergely ügyvéd írása.

Az előző cikkünkben megismerkedhettünk a fogyasztói szerződésekkel és a fogyasztói szerződésekben foglalt tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségével. A Polgári Törvénykönyv számos más helyen is tartalmaz fogyasztóvédelmi célú előírásokat. Milyen további fogyasztóvédelmi rendelkezések találhatók a Polgári Törvénykönyvben?

A szerződési szabadság

A polgári jogban főszabály szerint szerződési szabadság van. Ez azt jelenti, hogy a felek a szerződésük tartalmát szabadon állapíthatják meg, és eltérhetnek a Polgári Törvénykönyv szabályaitól. Kivétel ez alól, ha az eltérést a törvény tiltja.

Általános fogyasztóvédelmi rendelkezések a szerződések körében

A Polgári Törvénykönyv lényegében kimondja, hogy a fogyasztói szerződésben a vállalkozást a főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzösszeg akkor illeti meg, ha a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – a szerződésnek erre vonatkozó részét kifejezetten elfogadta. Amennyiben a tájékoztatás, illetve a kifejezett elfogadás elmarad, akkor a többletkövetelésre vonatkozó rendelkezések nem válnak a szerződés részévé. Például, ha a vállalkozás és a fogyasztó közötti adásvételi szerződésben a vételáron felül a vállalkozás még egyéb pénzösszegre is igényt tart, akkor a szerződés e részéről a fogyasztót külön tájékoztatni kell. A fogyasztónak ezt kifejezetten el kell fogadnia.

Fogyasztóvédelmi célú rendelkezés, hogy a fogyasztói szerződésben nem zárható ki a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadása. Tehát a sérelmet szenvedett fogyasztótól nem lehet elvonni azt a jogot, hogy a szerződést megtámadja, amennyiben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között feltűnően nagy az aránytalanság.

A fogyasztói szerződésben érvényesen nem zárható ki, hogy a fogyasztó a pénztartozását idő előtt teljesítse. Ez a fogyasztó teljesítését könnyíti meg. Továbbá nem lehet az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívül terhet róni a fogyasztóra.  

A fogyasztói szerződések értelmezését könnyítő előírás is van. Amennyiben a szerződési feltétel értelme a Ptk.-ban foglalt értelmezési szabályok alapján sem állapítható meg egyértelműen, akkor a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Az elektronikus szerződés fogyasztók esetén

Manapság egyre több az elektronikus úton kötött szerződés. Ezek alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv is rögzíti. Így többek között előírja, hogy milyen tájékoztatást és visszaigazolást kell adni az elektronikus szerződés esetén.

A fogyasztók védelmében a törvény kimondja, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéskötés esetén a törvényi szabályoktól nem lehet eltérni és az eltérő rendelkezések semmisnek minősülnek.

A fogyasztóvédelmi rendelkezések és a semmisség

A fogyasztókra háruló túlzott terhektől véd a következő előírás. Ez alapján semmis az a szerződéses kikötés, amelyben a fogyasztó a követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget. Pl. a fogyasztó által fizetendő vételár biztosítására a fogyasztó érvényesen nem vállalhat kötelezettséget arra, hogy a vállalkozás javára a tulajdonában álló dolgon vételi jogot alapít. 

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Polgári Törvénykönyvnek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. Ez a törvényi rendelkezés általánosságban védi a fogyasztókat.

Ugyancsak semmis a fogyasztó olyan nyilatkozata, amelyben a jogszabályban megállapított jogáról lemond.

Fogyasztóvédelem a hibás teljesítés körében

A szavatosság és a jótállás szabályai a fogyasztók számára kiemelten fontosak. A vállalkozás esetleges hibás teljesítése esetén e szabályok alapján léphet fel igénnyel a fogyasztó. A Polgári Törvénykönyv éppen ezért külön is kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely törvénynek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. A fogyasztónak kedvezőbb rendelkezéseket természetesen tartalmazhat a szerződés.

A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények esetén fontos kérdés, hogy kinek kell bizonyítani, hogy a termék a megvásárláskor hibás volt. A következő szabály a fogyasztók helyzetét könnyíti. A fogyasztó és vállalkozás közti szerződés esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt kell vélelmezni, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által észlelt hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. Kivételt képez, ha a hibás teljesítési vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Például a fogyasztó nem hivatkozhat a törött szélvédővel kapcsolatban a hibás teljesítési vélelemre, ha a vásárlást követő héten kitöri a gépkocsija szélvédőjét. Ez a „hiba” nyilván nem lehetett meg a vásárláskor.

A törvény hibás teljesítés esetén előírja, hogy a hibát a felfedezése után késedelem nélkül kell a másik féllel közölni. Aki ezt elmulasztja, az maga felel ez ebből származó károkért. A fogyasztók védelmében a törvény kimondja a következőt: Fogyasztói szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

Fontos tudni, hogy ingó dolog eladásakor a dolog hibája esetén nem csak kellékszavatossági igénnyel lehet élni az eladóval szemben. Ekkor termékszavatossági igény is érvényesíthető a gyártóval szemben, így tőle is kérhető a hibás termék kijavítása vagy cseréje.

Eltérő elévülési idő

A kellékszavatossági igény elévülési ideje főszabály szerint 1 év. Azonban fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó által támasztott kellékszavatossági igény a teljesítéstől számított 2 év alatt évül el. Amennyiben a szerződést használt dolog vonatkozásában kötötték meg, akkor 2 évnél rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak, de 1 évnél rövidebb ebben az esetben sem lehet az elévülési idő. A fentiek természetesen nem vonatkoznak arra az esetre, ha a szerződés tárgya ingatlan. Ott egységesen 5 év az elévülési idő.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 10., 13:20
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
2025. 11. 09., 17:55
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelgették a személyi kölcsönöknél igényelhető összeg maximumait a bankok, így ma már öt szolgáltatónál is 15 millió forintnál húzódik a felső határ – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A limitek emelése nyomán a személyi kölcsön egyre többször lehet valós alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel szemben, bár utóbbiaknál sok esetben több tízmilliós összeget igényelnek az ügyfelek.

  Rovathírek: HIPA

A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS