Fogyasztóvédelmi rendelkezések a Polgári Törvénykönyvben II

2021. 07. 19., 18:30

Dr. Szabó Gergely ügyvéd írása.

Az előző cikkünkben megismerkedhettünk a fogyasztói szerződésekkel és a fogyasztói szerződésekben foglalt tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségével. A Polgári Törvénykönyv számos más helyen is tartalmaz fogyasztóvédelmi célú előírásokat. Milyen további fogyasztóvédelmi rendelkezések találhatók a Polgári Törvénykönyvben?

A szerződési szabadság

A polgári jogban főszabály szerint szerződési szabadság van. Ez azt jelenti, hogy a felek a szerződésük tartalmát szabadon állapíthatják meg, és eltérhetnek a Polgári Törvénykönyv szabályaitól. Kivétel ez alól, ha az eltérést a törvény tiltja.

Általános fogyasztóvédelmi rendelkezések a szerződések körében

A Polgári Törvénykönyv lényegében kimondja, hogy a fogyasztói szerződésben a vállalkozást a főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzösszeg akkor illeti meg, ha a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – a szerződésnek erre vonatkozó részét kifejezetten elfogadta. Amennyiben a tájékoztatás, illetve a kifejezett elfogadás elmarad, akkor a többletkövetelésre vonatkozó rendelkezések nem válnak a szerződés részévé. Például, ha a vállalkozás és a fogyasztó közötti adásvételi szerződésben a vételáron felül a vállalkozás még egyéb pénzösszegre is igényt tart, akkor a szerződés e részéről a fogyasztót külön tájékoztatni kell. A fogyasztónak ezt kifejezetten el kell fogadnia.

Fogyasztóvédelmi célú rendelkezés, hogy a fogyasztói szerződésben nem zárható ki a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadása. Tehát a sérelmet szenvedett fogyasztótól nem lehet elvonni azt a jogot, hogy a szerződést megtámadja, amennyiben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között feltűnően nagy az aránytalanság.

A fogyasztói szerződésben érvényesen nem zárható ki, hogy a fogyasztó a pénztartozását idő előtt teljesítse. Ez a fogyasztó teljesítését könnyíti meg. Továbbá nem lehet az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívül terhet róni a fogyasztóra.  

A fogyasztói szerződések értelmezését könnyítő előírás is van. Amennyiben a szerződési feltétel értelme a Ptk.-ban foglalt értelmezési szabályok alapján sem állapítható meg egyértelműen, akkor a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Az elektronikus szerződés fogyasztók esetén

Manapság egyre több az elektronikus úton kötött szerződés. Ezek alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv is rögzíti. Így többek között előírja, hogy milyen tájékoztatást és visszaigazolást kell adni az elektronikus szerződés esetén.

A fogyasztók védelmében a törvény kimondja, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéskötés esetén a törvényi szabályoktól nem lehet eltérni és az eltérő rendelkezések semmisnek minősülnek.

A fogyasztóvédelmi rendelkezések és a semmisség

A fogyasztókra háruló túlzott terhektől véd a következő előírás. Ez alapján semmis az a szerződéses kikötés, amelyben a fogyasztó a követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget. Pl. a fogyasztó által fizetendő vételár biztosítására a fogyasztó érvényesen nem vállalhat kötelezettséget arra, hogy a vállalkozás javára a tulajdonában álló dolgon vételi jogot alapít. 

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Polgári Törvénykönyvnek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. Ez a törvényi rendelkezés általánosságban védi a fogyasztókat.

Ugyancsak semmis a fogyasztó olyan nyilatkozata, amelyben a jogszabályban megállapított jogáról lemond.

Fogyasztóvédelem a hibás teljesítés körében

A szavatosság és a jótállás szabályai a fogyasztók számára kiemelten fontosak. A vállalkozás esetleges hibás teljesítése esetén e szabályok alapján léphet fel igénnyel a fogyasztó. A Polgári Törvénykönyv éppen ezért külön is kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely törvénynek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. A fogyasztónak kedvezőbb rendelkezéseket természetesen tartalmazhat a szerződés.

A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények esetén fontos kérdés, hogy kinek kell bizonyítani, hogy a termék a megvásárláskor hibás volt. A következő szabály a fogyasztók helyzetét könnyíti. A fogyasztó és vállalkozás közti szerződés esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt kell vélelmezni, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által észlelt hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. Kivételt képez, ha a hibás teljesítési vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Például a fogyasztó nem hivatkozhat a törött szélvédővel kapcsolatban a hibás teljesítési vélelemre, ha a vásárlást követő héten kitöri a gépkocsija szélvédőjét. Ez a „hiba” nyilván nem lehetett meg a vásárláskor.

A törvény hibás teljesítés esetén előírja, hogy a hibát a felfedezése után késedelem nélkül kell a másik féllel közölni. Aki ezt elmulasztja, az maga felel ez ebből származó károkért. A fogyasztók védelmében a törvény kimondja a következőt: Fogyasztói szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

Fontos tudni, hogy ingó dolog eladásakor a dolog hibája esetén nem csak kellékszavatossági igénnyel lehet élni az eladóval szemben. Ekkor termékszavatossági igény is érvényesíthető a gyártóval szemben, így tőle is kérhető a hibás termék kijavítása vagy cseréje.

Eltérő elévülési idő

A kellékszavatossági igény elévülési ideje főszabály szerint 1 év. Azonban fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó által támasztott kellékszavatossági igény a teljesítéstől számított 2 év alatt évül el. Amennyiben a szerződést használt dolog vonatkozásában kötötték meg, akkor 2 évnél rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak, de 1 évnél rövidebb ebben az esetben sem lehet az elévülési idő. A fentiek természetesen nem vonatkoznak arra az esetre, ha a szerződés tárgya ingatlan. Ott egységesen 5 év az elévülési idő.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egy igazán kreatív szakács, Szatmári Ferenc, alias Főzelékes Feri elárulja, hogyan építi forradalmi megoldásokkal a vállalkozását. A hartai gasztroblogger és influenszer több szakácskönyvvel a háta mögött, unokatestvérével közösen hívta életre a HIPPEACE főzelékbárt, amelynek alapjait a vásárlók is segítenek lerakni, közösségi finanszírozással. Ez az a helyzet, amikor a kedves vendég a receptet is hazaviheti az étteremből, de bőven van még újítás, amivel a franchise-ban szintén gondolkodó szakács előállt. Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
2023. 09. 04., 12:00
epizód: 2023 / 13   |   hossz: 27:16
Az epizódban cégvezető- és szervezetfejlesztésről, a munkahelyi kommunikáció gyógyításáról és csapatok összehangolásáról beszélgetünk Szopkó Beatrixszal. Az [eureka] consulting üzletágvezetője 20 év szakmai tapasztalattal rendezi vállalatok működési struktúráját és konfliktushelyzeteit, vagy hozza helyre a döntések lehetséges negatív következményeit.
2023. 08. 06., 10:25
epizód: 2023 / 12   |   hossz: 28:19
Vajon hogyan vizsgázunk napjainkban stresszkezelésből és időmenedzsmentből – pont akkor, amikor a karrierünkre gazdasági nehézségek lehetnek hatással? Hogyan segíthet ezen az irányított játék, az ún. gamifikált fejlesztési folyamat, és hogyan gyógyít vele munkahelyi közösségeket, döntéshozó stratégiákat, karrier és magánélet egyensúlyában keletkezett zavarokat a „Mit játsszunk?” vlog egyik vezetője, Győri-Nádai Réka? A kreatív szakembert a vállalati soft skill tréningek és a játszva megoldható céges folyamatok sajátosságairól is faggattuk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS