Elszálltak a hőszigetelő-árak, gyorsvizsgálatot indít a GVH

2022. 06. 17., 17:17

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a hőszigetelő anyagok hazai piacán, mivel a jelek alapján a verseny torzulhatott az áremelkedéssel küzdő szektorban.

A nemzeti versenyhatóság gyorsított ágazati vizsgálatot indított a hőszigetelő anyagok magyarországi piacán, mivel egyes termékek – különösen bizonyos kőzetgyapot, üveggyapot, illetve polisztirol hőszigetelő termékek – árai a közelmúltban nagymértékben emelkedtek. A GVH szerint a szektorban mutatkozó áremelkedés a verseny torzulásával függhet össze, ezért indokolt a problémák mielőbbi feltárása és a sürgős beavatkozás.

A hőszigetelő anyagok intenzív felhasználása általánosan jellemző az építési beruházásokra. Az itt felhasznált anyagok részben hazai, részben külföldi gyártásból származnak. Mindkettőre igaz, hogy összetett értékesítési hálózatokon keresztül jutnak el a végső felhasználókhoz. A magyar versenyhivatalhoz érkezett jelzések alapján a vertikális lánc valamennyi szintjén problémák jelentkeznek. A hőszigetelő anyagok árának jelentős növekedése közvetlenül érintheti az építkezések tervezhetőségét, illetve a már megkezdett beruházások eredményes befejezését.

A Gazdasági Versenyhivatal tavaly óta kiemelt feladatként kezeli az utóbbi időszakban tapasztalható drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedéshez kötődő, esetleges piaci torzulások vagy jogsértések feltárását. A nemzeti versenyhatóság korábban hasonló vizsgálatot folytatott a kerámia-falazóelemek hazai piacán, továbbá az építési fa piacain is. A GVH mindkét esetben átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki a verseny élénkítésére és a fennálló piaci problémák kezelésére.

A hőszigetelő anyagok piaca vizsgálatának eredményeit a versenyhatóság – nyilvános konzultációt követően – jelentésben összegzi majd. A jelentés tervezetének elkészítésére a GVH-nak egy hónap áll rendelkezésére, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható. (GVH Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 06., 09:45
Átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia készül, a kormányzat csökkentené a piactorzító intézkedéseket, köztük kivezetné az árrésstopot, és 3 milliárd forintot fordít a vidéki kisüzletek fejlesztésére – többek között ezek hangzottak el a 2026-os Európai Kereskedelem Napján, 2026. november 5-én. A VOSZ által szervezett rendezvénynek az Országház adott otthont.
2026-11-05 16:25:00
A kormány célja, hogy Magyarországon versenyképes, stabil árszínvonalú, fogyasztóbarát kereskedelmi szektor legyen, amelyben a vásárló jó minőségű terméket, valódi választékot, szolgáltatást kap – hangsúlyozta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében tartott Európai Kereskedelem Napja rendezvényen az Országházban.
2026-11-05 15:05:00
A globális minimumadó szabályai alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok magyar csoporttagjainak 2026. november 20-ig kell benyújtaniuk a 2025. üzleti évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallást, ha naptári éves üzleti évet követnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS