Élelmiszer-biztonság: megjelent a Riasztási és Együttműködési Hálózat első éves jelentése

Élelmiszer-biztonság: megjelent a Riasztási és Együttműködési Hálózat első éves jelentése
2022. 07. 08., 17:23

2022-től új formában jelenik meg az Európai Unió élelmiszerekkel és takarmányokkal foglalkozó, éves jelentése, de a beszámoló és a háttérben végzett szakmai munka alapvetően nem változik – derül ki az Európai Bizottság által összeállított anyagból. 2021-ben több mint 7000 bejelentést tettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül, de még mindig a RASFF rendszer értesítéseinek a száma a legmagasabb. A 2021-ben közzétett több mint 4500 élelmiszerbiztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre.

2019-től létrejött az Európai Unió Riasztási és Együttműködési Hálózata (Alert and Cooperation Network, ACN), amelynek része a RASFF (Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszer, Rapid Alert System for Food and Feed), az AAC (Igazgatási Segítségnyújtás és Együttműködés, Admininistrative Assistance and Cooperation), valamint az FFN (Élelmiszercsalási Hálózat, Food Fraud Network), ezért az Európai Bizottság 2022-től közös összegzést ad ki „Riasztási és Együttműködési Hálózat éves jelentés” címen. A nemrég közzétett 2021-es összefoglaló alapján a tagállamok tavaly mintegy 7304 bejelentést tettek a hálózatba integrálódott rendszereken keresztül.

RASFF

A tavalyi évben összesen 4607 db RASFF ügy jelent meg a rendszerben, továbbra is az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma volt a legmagasabb (4102 db) és csak ennek töredéke szólt takarmányokról (236 db) vagy élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokról (269 db). A legtöbb ügyet „riasztás” vagy „határ-visszautasítás” kategóriában indították (31-31 százalék) és a bejelentések nagy részét hatósági ellenőrzés alapján kezdeményezték, de magas volt a vállalati önellenőrzés vagy a fogyasztói panasz miatt tett értesítések száma is.

A leggyakrabban előforduló élelmiszer-veszélyt a nem engedélyezett növényvédőszer-maradékok (etilén-oxid, klórpirifosz), a kórokozó mikroorganizmusok (Salmonella, Listeria monocytogenes) és a mikotoxinok (aflatoxin) jelentették. 

Takarmányok tekintetében kórokozókkal (az esetek 100 százalékában Salmonella), összetételbeli problémákkal (56 százalékban parlagfűmag szennyezettség) és takarmány-adalékanyaggal volt gond.

Élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok esetén a nem engedélyezett műanyag összetevők (bambusz, kukorica, rizs stb.) és kioldódások voltak kiemelkedőek (PAA, melamin, formaldehid).

A 261 hazánkat is érintő RASFF ügy főként baromfihúshoz és abból készült termékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és zöldségekhez és gyümölcsökhöz kapcsolódott. A magyar ügyek közül 229 élelmiszerrel, 11 takarmánnyal és 21 élelmiszerrel érintkező anyaggal volt kapcsolatos. Összesen 29 esetben volt hazai gyártású termékkel probléma. A magyar hatóság 18 ügyet jelentett be, minden esetben kockázatos élelmiszer miatt.

A RASFF fontos szerepet játszott a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő ügyeket a Nébih kiemelten kommunikálja a Termékvisszahívás adatbázisában annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mielőbb értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról.

AAC

A segítségnyújtási hálózat ügyeinek a száma a tavalyi évben némiképp növekedett (+2 százalék, 2290 db). Élelmiszer (84 százalék), takarmány (8 százalék), élelmiszerrel érintkező anyag (4 százalék), állatjólét (4 százalék), növények és növényvédelmi termékkategóriák (0,2 százalék) szerepeltek a bejelentések között. A tagországok gyakran kértek segítséget zöldségek és gyümölcsök, étrend-kiegészítők, hús és hústermékek, valamint hal és halászati termékek miatt is.

2021-ben Magyarországot 95 AAC bejelentés érintette, melyből 13 esetben hazánk volt a kezdeményező tagállam. A megkeresések tárgyát tekintve többek között határérték feletti növényvédőszer-maradék, jelölési hiányosságok, szabálytalanságok élőállat szállításakor, érzékszervi kifogás, félrevezető információk vagy nem engedélyezett egészségügyi állítások, mikrobiológiai kifogás, nem megfelelő dokumentumok, nyomon-követési kifogás és minőségi hibák fordultak elő.

FFN

2021-ben az élelmiszercsalással foglalkozó rendszer is átkerült az ún. iRASFF felületre. A hálózaton kisállatokkal kapcsolatos problémák (407 esetből 114 esetben), halak (pl. tonhal) illegális kezelése vagy víz hozzáadása, olívaolaj (nem extra szűz olívaolaj extra szűzként feltűntetve), hús esetében hiányos vagy manipulált papírok, élelmiszerek nem engedélyezett kezelése (pl. növényvédő szer alkalmazása vagy tonhal kezelése) miatt indult bejelentés. Az esetek közel felében dokumentációhiányt, hamisítást, manipulálást jelentettek.

A beérkezett ügyek száma az évek során növekvő tendenciát mutat. 2021-ben Magyarországot 35 hamisítás gyanúját felvető bejelentés érintette, melyből 11 esetben hazánk volt a bejelentő tagállam. A magyar hatóság által indított ügyek főleg kis kedvencekkel kapcsolatos bejelentések (illegális szállítás/kereskedelem; útlevelek, oltási kiskönyvek manipulálása, hamisítása) voltak, de hazánkat érintő ügyek között szerepelt nem megfelelő növényvédő szer, hamisítás (méz, dobozos italok), Covid-19-cel kapcsolatos megtévesztő címkézés étrend-kiegészítőknél, csalás burgonyafajtákkal, lovak illegális szállításával/kereskedelmével kapcsolatos ügyletek, kedvtelésből tartott kisállatok kereskedelmével való visszaélés.

Nébih

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.