2022-től új formában jelenik meg az Európai Unió élelmiszerekkel és takarmányokkal foglalkozó, éves jelentése, de a beszámoló és a háttérben végzett szakmai munka alapvetően nem változik – derül ki az Európai Bizottság által összeállított anyagból. 2021-ben több mint 7000 bejelentést tettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül, de még mindig a RASFF rendszer értesítéseinek a száma a legmagasabb. A 2021-ben közzétett több mint 4500 élelmiszerbiztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre.
2019-től létrejött az Európai Unió Riasztási és Együttműködési Hálózata (Alert and Cooperation Network, ACN), amelynek része a RASFF (Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszer, Rapid Alert System for Food and Feed), az AAC (Igazgatási Segítségnyújtás és Együttműködés, Admininistrative Assistance and Cooperation), valamint az FFN (Élelmiszercsalási Hálózat, Food Fraud Network), ezért az Európai Bizottság 2022-től közös összegzést ad ki „Riasztási és Együttműködési Hálózat éves jelentés” címen. A nemrég közzétett 2021-es összefoglaló alapján a tagállamok tavaly mintegy 7304 bejelentést tettek a hálózatba integrálódott rendszereken keresztül.
A tavalyi évben összesen 4607 db RASFF ügy jelent meg a rendszerben, továbbra is az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma volt a legmagasabb (4102 db) és csak ennek töredéke szólt takarmányokról (236 db) vagy élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokról (269 db). A legtöbb ügyet „riasztás” vagy „határ-visszautasítás” kategóriában indították (31-31 százalék) és a bejelentések nagy részét hatósági ellenőrzés alapján kezdeményezték, de magas volt a vállalati önellenőrzés vagy a fogyasztói panasz miatt tett értesítések száma is.
A leggyakrabban előforduló élelmiszer-veszélyt a nem engedélyezett növényvédőszer-maradékok (etilén-oxid, klórpirifosz), a kórokozó mikroorganizmusok (Salmonella, Listeria monocytogenes) és a mikotoxinok (aflatoxin) jelentették.
Takarmányok tekintetében kórokozókkal (az esetek 100 százalékában Salmonella), összetételbeli problémákkal (56 százalékban parlagfűmag szennyezettség) és takarmány-adalékanyaggal volt gond.
Élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok esetén a nem engedélyezett műanyag összetevők (bambusz, kukorica, rizs stb.) és kioldódások voltak kiemelkedőek (PAA, melamin, formaldehid).
A 261 hazánkat is érintő RASFF ügy főként baromfihúshoz és abból készült termékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és zöldségekhez és gyümölcsökhöz kapcsolódott. A magyar ügyek közül 229 élelmiszerrel, 11 takarmánnyal és 21 élelmiszerrel érintkező anyaggal volt kapcsolatos. Összesen 29 esetben volt hazai gyártású termékkel probléma. A magyar hatóság 18 ügyet jelentett be, minden esetben kockázatos élelmiszer miatt.
A RASFF fontos szerepet játszott a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő ügyeket a Nébih kiemelten kommunikálja a Termékvisszahívás adatbázisában annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mielőbb értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról.
A segítségnyújtási hálózat ügyeinek a száma a tavalyi évben némiképp növekedett (+2 százalék, 2290 db). Élelmiszer (84 százalék), takarmány (8 százalék), élelmiszerrel érintkező anyag (4 százalék), állatjólét (4 százalék), növények és növényvédelmi termékkategóriák (0,2 százalék) szerepeltek a bejelentések között. A tagországok gyakran kértek segítséget zöldségek és gyümölcsök, étrend-kiegészítők, hús és hústermékek, valamint hal és halászati termékek miatt is.
2021-ben Magyarországot 95 AAC bejelentés érintette, melyből 13 esetben hazánk volt a kezdeményező tagállam. A megkeresések tárgyát tekintve többek között határérték feletti növényvédőszer-maradék, jelölési hiányosságok, szabálytalanságok élőállat szállításakor, érzékszervi kifogás, félrevezető információk vagy nem engedélyezett egészségügyi állítások, mikrobiológiai kifogás, nem megfelelő dokumentumok, nyomon-követési kifogás és minőségi hibák fordultak elő.
2021-ben az élelmiszercsalással foglalkozó rendszer is átkerült az ún. iRASFF felületre. A hálózaton kisállatokkal kapcsolatos problémák (407 esetből 114 esetben), halak (pl. tonhal) illegális kezelése vagy víz hozzáadása, olívaolaj (nem extra szűz olívaolaj extra szűzként feltűntetve), hús esetében hiányos vagy manipulált papírok, élelmiszerek nem engedélyezett kezelése (pl. növényvédő szer alkalmazása vagy tonhal kezelése) miatt indult bejelentés. Az esetek közel felében dokumentációhiányt, hamisítást, manipulálást jelentettek.
A beérkezett ügyek száma az évek során növekvő tendenciát mutat. 2021-ben Magyarországot 35 hamisítás gyanúját felvető bejelentés érintette, melyből 11 esetben hazánk volt a bejelentő tagállam. A magyar hatóság által indított ügyek főleg kis kedvencekkel kapcsolatos bejelentések (illegális szállítás/kereskedelem; útlevelek, oltási kiskönyvek manipulálása, hamisítása) voltak, de hazánkat érintő ügyek között szerepelt nem megfelelő növényvédő szer, hamisítás (méz, dobozos italok), Covid-19-cel kapcsolatos megtévesztő címkézés étrend-kiegészítőknél, csalás burgonyafajtákkal, lovak illegális szállításával/kereskedelmével kapcsolatos ügyletek, kedvtelésből tartott kisállatok kereskedelmével való visszaélés.
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.