Csodaszerek a koronavírus ellen?

2020. 03. 21., 09:00

A most kialakult helyzetben sokan keresik azt a csodaszert, amellyel megvédhetik magukat és családjukat a betegségtől. Ezt kihasználva, számos vállalkozás hirdet olyan terméket, amely a vírus elleni hatékony védelmet biztosítja. De vajon fenntartás nélkül lehet-e hinni az ilyen reklámoknak és egyáltalán lehet-e jogszerűen reklámozni a vírus ellen védő termékeket?

A fogyasztóvédelmi jogszabályok világos iránymutatást adnak abban, hogy milyen termékeket hogyan lehet védőhatással, megelőző- vagy gyógyhatással bíró termékekként reklámozni. Sajnos ennek ellenére a fogyasztóvédelmi hatóságok elé kerülő ügyek jelentős része éppen amiatt indul, mert a reklámozó cégek sokszor állítanak olyan tulajdonságokat a termékeikről, amiket jogszerűen nem tehetnek meg. Jobb esetben ennek hátterében csak a jogszabályok ismeretének hiánya áll. Rosszabb esetben a fogyasztók hiszékenységének kihasználását kiaknázó tudatos megtévesztésről van szó.

A napokban jelentette be például az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy a tárca országos fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendelt el a koronavírus-veszélyen aggódó embereken nyerészkedni akaró kereskedők, szolgáltatók kiszűrése, szankcionálása érdekében. Ezzel párhuzamosan a Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztóknak elővigyázatosnak kell lenniük a vírus elleni védelmet népszerűsítő reklámokkal kapcsolatban.

De mire kell különösen odafigyelni akár fogyasztóként, akár egy adott terméket reklámozó vállalkozásként?

A gyógyszercégek jól tudják, hogy vényköteles gyógyszereket tilos reklámozni, de vény nélkül kiadható, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereket is csak úgy lehet reklámozni, hogy a reklám nem térhet el a gyógyszer alkalmazási előírásában foglaltaktól, és kétség esetén ennek teljesülését a vállalkozásnak kell bizonyítania.

A mostani helyzetben talán még ennél is fontosabb tisztában lenni azzal, hogy az általános, közfogyasztásra szánt élelmiszerek és az étrendkiegészítők jelölése, illetve az ezen termékekkel kapcsolatos reklámok nem tulajdoníthatnak e termékeknek a betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, és nem kelthetnek olyan benyomást, hogy a termékek ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek.  Például nem lehet azt ígérni, hogy egy adott termék vagy annak valamilyen hatóanyaga a betegséget megelőzi, tüneteit enyhíti vagy segít a betegség távoltartásában.

A fogyasztóvédelmi hatóságok viszonylag egyszerű helyzetben vannak, ha ilyen reklámokkal találkoznak, mert az eljárásban nincs szükség annak vizsgálatára, hogy a kereskedelmi kommunikációkban tett egyes állítások megalapozottak voltak-e vagy sem. Ha a reklámozó megszegi a tilalmat, automatikusan jogsértést követ el, mivel betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó hatást egyáltalán nem lehet állítani élelmiszerek és étrendkiegészítők esetén – mondta el dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társa Ügyvédi Iroda partnere.

A hatóságok számos alkalommal marasztaltak el olyan kommunikációkat is, amelyekben magukat orvosoknak, egészségügyi szakértőknek, hivatalos intézeteknek kiadó személyek, vállalkozások népszerűsítettek a betegség megelőzésére alkalmas termékeket és szolgáltatásokat. Az élelmiszereket és az étrend-kiegészítőket például kifejezetten tilos orvos, vagy egészségügyi szakemberek ajánlásával népszerűsíteni. Így érdemes fenntartással kezelni, ha ilyen ajánlással reklámoznak a vírussal szembeni hatékony fellépést biztosító termékeket.

Végül érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a jogsértés elkövetéséért nemcsak a reklámozó vállalkozás vonható felelősségre. A releváns jogszabályok szerint a jogszerűtlen kereskedelmi kommunikációért minden olyan vállalkozás felelősségre vonható, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Így adott esetben a reklámozó cégen kívül a reklámügynökség, vagy akár a reklámot közlő médium is felelőssé válhat a jogsértő reklámért. Nem mentesít a felelősség alól annak a kikötése vagy fogyasztók felé irányuló közlése, hogy az adott médium nem vállal felelősséget az általa közzétett tartalomért – mondta el dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.

A jogsértést elkövető cégekre akár az előző évi nettó árbevételük tíz százalékéig terjedő bírság is kiszabható. Ráadásul a különböző betegségekre pozitívan ható, gyógyhatású állításokkal népszerűsített termékek esetén a potenciális fogyasztók sérülékeny, az átlagosnál kiszolgáltatottabb fogyasztói csoportot alkotnak, így a nekik szóló megtévesztő reklámok közzététele miatt az átlagosnál jóval magasabb bírság kerülhet kiszabásra. Az anyagi következményeken túl a fogyasztók megtévesztése súlyosabb esetekben 3 évi szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek is minősülhet.

Érdemes ezért a reklám közzétevőinek odafigyelniük arra, hogy hogyan kommunikálnak ebben a kiélezett helyzetben. Fogyasztóként pedig jó tisztában lenni az alapvető szabályokkal azért, hogy jobban átláthassuk a csodaszerekkel kapcsolatos ígéreteket és megfontoltabban dönthessünk arról, hogy valamilyen terméket megvásárolunk vagy sem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 02. 03., 10:13
Élénkebbé válhat a lakásbiztosítások piaca egy új, 2023. április végén érvénybe lépő jogszabály miatt. Az ügyfelek többek között egy plusz alkalmat kapnak a lakásbiztosítási szerződésük költségek nélküli felmondására.
2023-02-03 18:13:39
Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.
2023-02-03 11:13:29
Idén januárban a DataHouse adatai szerint 8 146 import használt személyautó kapott hazai rendszámot, ami az előző hónapban elért mélyponthoz (7 510) képest több mint nyolc százalékos növekedést jelent.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.