Csodaszerek a koronavírus ellen?

2020. 03. 21., 09:00

A most kialakult helyzetben sokan keresik azt a csodaszert, amellyel megvédhetik magukat és családjukat a betegségtől. Ezt kihasználva, számos vállalkozás hirdet olyan terméket, amely a vírus elleni hatékony védelmet biztosítja. De vajon fenntartás nélkül lehet-e hinni az ilyen reklámoknak és egyáltalán lehet-e jogszerűen reklámozni a vírus ellen védő termékeket?

A fogyasztóvédelmi jogszabályok világos iránymutatást adnak abban, hogy milyen termékeket hogyan lehet védőhatással, megelőző- vagy gyógyhatással bíró termékekként reklámozni. Sajnos ennek ellenére a fogyasztóvédelmi hatóságok elé kerülő ügyek jelentős része éppen amiatt indul, mert a reklámozó cégek sokszor állítanak olyan tulajdonságokat a termékeikről, amiket jogszerűen nem tehetnek meg. Jobb esetben ennek hátterében csak a jogszabályok ismeretének hiánya áll. Rosszabb esetben a fogyasztók hiszékenységének kihasználását kiaknázó tudatos megtévesztésről van szó.

A napokban jelentette be például az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy a tárca országos fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendelt el a koronavírus-veszélyen aggódó embereken nyerészkedni akaró kereskedők, szolgáltatók kiszűrése, szankcionálása érdekében. Ezzel párhuzamosan a Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztóknak elővigyázatosnak kell lenniük a vírus elleni védelmet népszerűsítő reklámokkal kapcsolatban.

De mire kell különösen odafigyelni akár fogyasztóként, akár egy adott terméket reklámozó vállalkozásként?

A gyógyszercégek jól tudják, hogy vényköteles gyógyszereket tilos reklámozni, de vény nélkül kiadható, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereket is csak úgy lehet reklámozni, hogy a reklám nem térhet el a gyógyszer alkalmazási előírásában foglaltaktól, és kétség esetén ennek teljesülését a vállalkozásnak kell bizonyítania.

A mostani helyzetben talán még ennél is fontosabb tisztában lenni azzal, hogy az általános, közfogyasztásra szánt élelmiszerek és az étrendkiegészítők jelölése, illetve az ezen termékekkel kapcsolatos reklámok nem tulajdoníthatnak e termékeknek a betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, és nem kelthetnek olyan benyomást, hogy a termékek ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek.  Például nem lehet azt ígérni, hogy egy adott termék vagy annak valamilyen hatóanyaga a betegséget megelőzi, tüneteit enyhíti vagy segít a betegség távoltartásában.

A fogyasztóvédelmi hatóságok viszonylag egyszerű helyzetben vannak, ha ilyen reklámokkal találkoznak, mert az eljárásban nincs szükség annak vizsgálatára, hogy a kereskedelmi kommunikációkban tett egyes állítások megalapozottak voltak-e vagy sem. Ha a reklámozó megszegi a tilalmat, automatikusan jogsértést követ el, mivel betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó hatást egyáltalán nem lehet állítani élelmiszerek és étrendkiegészítők esetén – mondta el dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társa Ügyvédi Iroda partnere.

A hatóságok számos alkalommal marasztaltak el olyan kommunikációkat is, amelyekben magukat orvosoknak, egészségügyi szakértőknek, hivatalos intézeteknek kiadó személyek, vállalkozások népszerűsítettek a betegség megelőzésére alkalmas termékeket és szolgáltatásokat. Az élelmiszereket és az étrend-kiegészítőket például kifejezetten tilos orvos, vagy egészségügyi szakemberek ajánlásával népszerűsíteni. Így érdemes fenntartással kezelni, ha ilyen ajánlással reklámoznak a vírussal szembeni hatékony fellépést biztosító termékeket.

Végül érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a jogsértés elkövetéséért nemcsak a reklámozó vállalkozás vonható felelősségre. A releváns jogszabályok szerint a jogszerűtlen kereskedelmi kommunikációért minden olyan vállalkozás felelősségre vonható, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Így adott esetben a reklámozó cégen kívül a reklámügynökség, vagy akár a reklámot közlő médium is felelőssé válhat a jogsértő reklámért. Nem mentesít a felelősség alól annak a kikötése vagy fogyasztók felé irányuló közlése, hogy az adott médium nem vállal felelősséget az általa közzétett tartalomért – mondta el dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.

A jogsértést elkövető cégekre akár az előző évi nettó árbevételük tíz százalékéig terjedő bírság is kiszabható. Ráadásul a különböző betegségekre pozitívan ható, gyógyhatású állításokkal népszerűsített termékek esetén a potenciális fogyasztók sérülékeny, az átlagosnál kiszolgáltatottabb fogyasztói csoportot alkotnak, így a nekik szóló megtévesztő reklámok közzététele miatt az átlagosnál jóval magasabb bírság kerülhet kiszabásra. Az anyagi következményeken túl a fogyasztók megtévesztése súlyosabb esetekben 3 évi szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek is minősülhet.

Érdemes ezért a reklám közzétevőinek odafigyelniük arra, hogy hogyan kommunikálnak ebben a kiélezett helyzetben. Fogyasztóként pedig jó tisztában lenni az alapvető szabályokkal azért, hogy jobban átláthassuk a csodaszerekkel kapcsolatos ígéreteket és megfontoltabban dönthessünk arról, hogy valamilyen terméket megvásárolunk vagy sem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.
2025-07-07 08:55:00
Az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene 2025. májusban, az egy évvel korábbit így 2,1 százalékkal haladta meg – tájékoztatott a KSH. Áprilisban hó/hó alapon 2,0 százalékos, éves összevetésben közel 5 százalékos volt a növekedés.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS