Csodaszerek a koronavírus ellen?

A fogyasztóvédelmi jogszabályok világos iránymutatást adnak abban, hogy milyen termékeket hogyan lehet védőhatással, megelőző- vagy gyógyhatással bíró termékekként reklámozni. Sajnos ennek ellenére a fogyasztóvédelmi hatóságok elé kerülő ügyek jelentős része éppen amiatt indul, mert a reklámozó cégek sokszor állítanak olyan tulajdonságokat a termékeikről, amiket jogszerűen nem tehetnek meg. Jobb esetben ennek hátterében csak a jogszabályok ismeretének hiánya áll. Rosszabb esetben a fogyasztók hiszékenységének kihasználását kiaknázó tudatos megtévesztésről van szó.

A napokban jelentette be például az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy a tárca országos fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendelt el a koronavírus-veszélyen aggódó embereken nyerészkedni akaró kereskedők, szolgáltatók kiszűrése, szankcionálása érdekében. Ezzel párhuzamosan a Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztóknak elővigyázatosnak kell lenniük a vírus elleni védelmet népszerűsítő reklámokkal kapcsolatban.

De mire kell különösen odafigyelni akár fogyasztóként, akár egy adott terméket reklámozó vállalkozásként?

A gyógyszercégek jól tudják, hogy vényköteles gyógyszereket tilos reklámozni, de vény nélkül kiadható, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereket is csak úgy lehet reklámozni, hogy a reklám nem térhet el a gyógyszer alkalmazási előírásában foglaltaktól, és kétség esetén ennek teljesülését a vállalkozásnak kell bizonyítania.

A mostani helyzetben talán még ennél is fontosabb tisztában lenni azzal, hogy az általános, közfogyasztásra szánt élelmiszerek és az étrendkiegészítők jelölése, illetve az ezen termékekkel kapcsolatos reklámok nem tulajdoníthatnak e termékeknek a betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, és nem kelthetnek olyan benyomást, hogy a termékek ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek.  Például nem lehet azt ígérni, hogy egy adott termék vagy annak valamilyen hatóanyaga a betegséget megelőzi, tüneteit enyhíti vagy segít a betegség távoltartásában.

A fogyasztóvédelmi hatóságok viszonylag egyszerű helyzetben vannak, ha ilyen reklámokkal találkoznak, mert az eljárásban nincs szükség annak vizsgálatára, hogy a kereskedelmi kommunikációkban tett egyes állítások megalapozottak voltak-e vagy sem. Ha a reklámozó megszegi a tilalmat, automatikusan jogsértést követ el, mivel betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó hatást egyáltalán nem lehet állítani élelmiszerek és étrendkiegészítők esetén – mondta el dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társa Ügyvédi Iroda partnere.

A hatóságok számos alkalommal marasztaltak el olyan kommunikációkat is, amelyekben magukat orvosoknak, egészségügyi szakértőknek, hivatalos intézeteknek kiadó személyek, vállalkozások népszerűsítettek a betegség megelőzésére alkalmas termékeket és szolgáltatásokat. Az élelmiszereket és az étrend-kiegészítőket például kifejezetten tilos orvos, vagy egészségügyi szakemberek ajánlásával népszerűsíteni. Így érdemes fenntartással kezelni, ha ilyen ajánlással reklámoznak a vírussal szembeni hatékony fellépést biztosító termékeket.

Végül érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a jogsértés elkövetéséért nemcsak a reklámozó vállalkozás vonható felelősségre. A releváns jogszabályok szerint a jogszerűtlen kereskedelmi kommunikációért minden olyan vállalkozás felelősségre vonható, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Így adott esetben a reklámozó cégen kívül a reklámügynökség, vagy akár a reklámot közlő médium is felelőssé válhat a jogsértő reklámért. Nem mentesít a felelősség alól annak a kikötése vagy fogyasztók felé irányuló közlése, hogy az adott médium nem vállal felelősséget az általa közzétett tartalomért – mondta el dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.

A jogsértést elkövető cégekre akár az előző évi nettó árbevételük tíz százalékéig terjedő bírság is kiszabható. Ráadásul a különböző betegségekre pozitívan ható, gyógyhatású állításokkal népszerűsített termékek esetén a potenciális fogyasztók sérülékeny, az átlagosnál kiszolgáltatottabb fogyasztói csoportot alkotnak, így a nekik szóló megtévesztő reklámok közzététele miatt az átlagosnál jóval magasabb bírság kerülhet kiszabásra. Az anyagi következményeken túl a fogyasztók megtévesztése súlyosabb esetekben 3 évi szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek is minősülhet.

Érdemes ezért a reklám közzétevőinek odafigyelniük arra, hogy hogyan kommunikálnak ebben a kiélezett helyzetben. Fogyasztóként pedig jó tisztában lenni az alapvető szabályokkal azért, hogy jobban átláthassuk a csodaszerekkel kapcsolatos ígéreteket és megfontoltabban dönthessünk arról, hogy valamilyen terméket megvásárolunk vagy sem.