Csodaszerek a koronavírus ellen?

2020. 03. 21., 09:00

A most kialakult helyzetben sokan keresik azt a csodaszert, amellyel megvédhetik magukat és családjukat a betegségtől. Ezt kihasználva, számos vállalkozás hirdet olyan terméket, amely a vírus elleni hatékony védelmet biztosítja. De vajon fenntartás nélkül lehet-e hinni az ilyen reklámoknak és egyáltalán lehet-e jogszerűen reklámozni a vírus ellen védő termékeket?

A fogyasztóvédelmi jogszabályok világos iránymutatást adnak abban, hogy milyen termékeket hogyan lehet védőhatással, megelőző- vagy gyógyhatással bíró termékekként reklámozni. Sajnos ennek ellenére a fogyasztóvédelmi hatóságok elé kerülő ügyek jelentős része éppen amiatt indul, mert a reklámozó cégek sokszor állítanak olyan tulajdonságokat a termékeikről, amiket jogszerűen nem tehetnek meg. Jobb esetben ennek hátterében csak a jogszabályok ismeretének hiánya áll. Rosszabb esetben a fogyasztók hiszékenységének kihasználását kiaknázó tudatos megtévesztésről van szó.

A napokban jelentette be például az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy a tárca országos fogyasztóvédelmi ellenőrzést rendelt el a koronavírus-veszélyen aggódó embereken nyerészkedni akaró kereskedők, szolgáltatók kiszűrése, szankcionálása érdekében. Ezzel párhuzamosan a Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztóknak elővigyázatosnak kell lenniük a vírus elleni védelmet népszerűsítő reklámokkal kapcsolatban.

De mire kell különösen odafigyelni akár fogyasztóként, akár egy adott terméket reklámozó vállalkozásként?

A gyógyszercégek jól tudják, hogy vényköteles gyógyszereket tilos reklámozni, de vény nélkül kiadható, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereket is csak úgy lehet reklámozni, hogy a reklám nem térhet el a gyógyszer alkalmazási előírásában foglaltaktól, és kétség esetén ennek teljesülését a vállalkozásnak kell bizonyítania.

A mostani helyzetben talán még ennél is fontosabb tisztában lenni azzal, hogy az általános, közfogyasztásra szánt élelmiszerek és az étrendkiegészítők jelölése, illetve az ezen termékekkel kapcsolatos reklámok nem tulajdoníthatnak e termékeknek a betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, és nem kelthetnek olyan benyomást, hogy a termékek ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek.  Például nem lehet azt ígérni, hogy egy adott termék vagy annak valamilyen hatóanyaga a betegséget megelőzi, tüneteit enyhíti vagy segít a betegség távoltartásában.

A fogyasztóvédelmi hatóságok viszonylag egyszerű helyzetben vannak, ha ilyen reklámokkal találkoznak, mert az eljárásban nincs szükség annak vizsgálatára, hogy a kereskedelmi kommunikációkban tett egyes állítások megalapozottak voltak-e vagy sem. Ha a reklámozó megszegi a tilalmat, automatikusan jogsértést követ el, mivel betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó hatást egyáltalán nem lehet állítani élelmiszerek és étrendkiegészítők esetén – mondta el dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társa Ügyvédi Iroda partnere.

A hatóságok számos alkalommal marasztaltak el olyan kommunikációkat is, amelyekben magukat orvosoknak, egészségügyi szakértőknek, hivatalos intézeteknek kiadó személyek, vállalkozások népszerűsítettek a betegség megelőzésére alkalmas termékeket és szolgáltatásokat. Az élelmiszereket és az étrend-kiegészítőket például kifejezetten tilos orvos, vagy egészségügyi szakemberek ajánlásával népszerűsíteni. Így érdemes fenntartással kezelni, ha ilyen ajánlással reklámoznak a vírussal szembeni hatékony fellépést biztosító termékeket.

Végül érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a jogsértés elkövetéséért nemcsak a reklámozó vállalkozás vonható felelősségre. A releváns jogszabályok szerint a jogszerűtlen kereskedelmi kommunikációért minden olyan vállalkozás felelősségre vonható, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Így adott esetben a reklámozó cégen kívül a reklámügynökség, vagy akár a reklámot közlő médium is felelőssé válhat a jogsértő reklámért. Nem mentesít a felelősség alól annak a kikötése vagy fogyasztók felé irányuló közlése, hogy az adott médium nem vállal felelősséget az általa közzétett tartalomért – mondta el dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.

A jogsértést elkövető cégekre akár az előző évi nettó árbevételük tíz százalékéig terjedő bírság is kiszabható. Ráadásul a különböző betegségekre pozitívan ható, gyógyhatású állításokkal népszerűsített termékek esetén a potenciális fogyasztók sérülékeny, az átlagosnál kiszolgáltatottabb fogyasztói csoportot alkotnak, így a nekik szóló megtévesztő reklámok közzététele miatt az átlagosnál jóval magasabb bírság kerülhet kiszabásra. Az anyagi következményeken túl a fogyasztók megtévesztése súlyosabb esetekben 3 évi szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek is minősülhet.

Érdemes ezért a reklám közzétevőinek odafigyelniük arra, hogy hogyan kommunikálnak ebben a kiélezett helyzetben. Fogyasztóként pedig jó tisztában lenni az alapvető szabályokkal azért, hogy jobban átláthassuk a csodaszerekkel kapcsolatos ígéreteket és megfontoltabban dönthessünk arról, hogy valamilyen terméket megvásárolunk vagy sem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS