MOHU: több mint 3 milliárd italcsomagolást váltottak vissza 2025-ben

2026. 02. 04., 09:10

A MOHU REpont visszaváltási rendszerében az emberek tavaly Magyarországon több mint 3 milliárd italcsomagolást (palackot, dobozt és üveget) váltottak vissza, ami a piacra került italcsomagolások csaknem 90 százaléka – tájékoztatott a MOHU.

A MOHU REpont rendszerének bevezetése előtt az italcsomagolásoknak csupán töredéke lett újrahasznosítva, nagy részük a kommunális kukába, rosszabb esetben a patakpartra került. A REpont rendszernek köszönhetően azonban ezek a palackok visszakerülnek a körforgásba, és újra palack lesz belőlük. Tavaly pedig már azokkal a palackokkal is lehetett találkozni, amelyeket a REpont automatákból nyert alapanyagból készítettek – olvasható a MOHU közleményében.

2025-re a visszaváltási arány 88,8 százalékra nőtt Magyarországon, ami azt jelzi, hogy sokkal gyorsabb a rendszer felfutása a vártnál, hiszen az EU 2027-re írta elő a 90 százalékot.

Bozóki Csaba, a MOHU Intézményi Hulladékmenedzsment igazgatója szerint ez egy igazi környezetvédelmi siker. Évente több milliárd palack, doboz és üveg hulladékától mentesítik a környezetet. Az értékes alapanyag pedig a REpont rendszernek köszönhetően megszámolva, rendszerezve, készen áll az újrahasznosításra.

Az adatok alapján jellemzően a nyári kánikulában vagy nagyobb ünnepekkor fogyasztják az emberek a legtöbb italt; a legtöbb palackot a nyaralóhelyeken, a fővárosban, illetve a nagyobb városokban viszik vissza. Egy fogyasztó átlagosan egy tranzakcióban 23 darab palackot váltott vissza az automatáknál, amely a 2024-es átlaghoz képest 5 darabbal nőtt. Az egy emberre jutó, éves visszaváltott palackok átlaga 310 darabra emelkedett, ami jelentős növekedés a 2024-es 101 darabhoz képest.

2025-ben a visszaváltott műanyag palackok száma meghaladta az 1,5 milliárdot, a fém elérte az 1,3 milliárdot, az üveg pedig több mint 200 millió darabot tett ki. A visszaváltási aktivitás a nyáron volt a legerősebb, különösen júliusban és augusztusban, és február bizonyult az év legcsendesebb időszakának. A visszaváltópontok száma csaknem 20 százalékkal nőtt, így országszerte már közel 5200 helyszínen lehet visszaváltani.

A rendszerben 2025 végére 32 700 beregisztrált visszaváltható termék szerepelt, 934 vállalat kínálatából. A regisztrált termékek 92 százaléka egyutas italcsomagolás, míg 8 százalékuk többutas, újratölthető palack. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS