Mikroműanyagok jelenlétét mutatták ki a Balatonban

2023. 05. 11., 13:13

A BLKI kutatói más szakemberekkel együttműködve a Balatonban kimutatható mikroműanyagok jelenlétét és ökológiai hatásukat vizsgálták.

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai folyamatosan vizsgálják a Balatonban és annak vízgyűjtőjén található antropogén eredetű szennyező anyagokat és azok vízi ökoszisztémára gyakorolt hatását. Legújabb, hiánypótló kutatásukban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. szakembereivel közös projektben arra keresték a választ, hogy a tóban kimutathatók-e mikroműanyagok, és ha igen, milyen ökológiai kockázatot jelenthetnek a vízi ökoszisztémára. Elsőként igazolták, hogy különböző típusú, 50-100 µm méretű mikroműanyagok jelen vannak a tó különböző medencéiben. Emellett egy klasszikus ökotoxikológiai modellállat, a nagy vízibolha (Daphnia magna) vizsgálatával megerősítették, hogy a mikroműanyagoknak önmagukban és egyéb, a környezetben ugyancsak mérhető antropogén eredetű kémiai szennyezőkkel – például gyógyszermaradványokkal – közösen is élettani hatásai vannak a gerinctelen élőlényekben. A vizsgálat eredményeiről szóló tanulmányt a Science of the Total Environment rangos nemzetközi szaklapban publikálták.

Az utóbbi években egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a természetben globális szinten megjelenő mikroműanyag-szennyezések. A nemzetközi kutatások elsősorban a tengeri ökoszisztémákra fókuszálnak, így ezeknek az anyagoknak az édesvizekben való előfordulásáról kevesebb tudományos publikáció született ez idáig. Ismeretes, hogy a mikroműanyagok akut és krónikus hatásokat okozhatnak az algákban, illetve a különböző gerinctelen és gerinces szervezetekben. Továbbá ismert, hogy felületükön nagy kötőkapacitásuk van a hidrofób szennyezők – például különböző gyógyszermaradványok, vagy policiklusos aromás szénhidrogének – tekintetében, így erősíthetik az antropogén eredetű kémiai anyagok toxikus hatását, valamint elősegíthetik azok bioakkumulációját és biomagnifikációját is az élő szervezetekben.

Az elmúlt években a BLKI Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportja Dr. Pirger Zsolt tudományos főmunkatárs vezetésével több tanulmányban leírta az emberi eredetű gyógyszermaradványok jelenlétét a Balatonban és vízgyűjtőjén, valamint azok tér- és időbeli eloszlását (Avar és mtsai., 2016a2016bMaasz és mtsai., 2019Molnar és mtsai., 2021). A kutatócsoport azt is leírta, hogy a szennyezések koncentrációja – amely általában néhány tíz ng/L és egy-két µg/L között mérhető – világviszonylatban átlagosnak tekinthető irodalmi adatok alapján. A balatoni koncentrációk ismeretében elvégzett környezeti kockázatbecslések alapján (Molnár és mtsai., 2021b) a BLKI kutatói indokoltnak tartották több hatóanyagcsoport esetében egyed-, sejt- és molekuláris szintű krónikus hatásvizsgálatok elvégzését a balatoni ökoszisztémát jellemző gerinctelen és gerinces modelleken (Maasz és mtsai., 2017Zrinyi és mtsai., 2017Svigruha és mtsai., 2021a2021b). Ugyanakkor a Balatonból kimutatott mikroműanyagok esetében ilyen típusú környezeti felmérések és kontrollált laboratóriumi körülmények között folytatott ökotoxikológiai hatásvizsgálatok mostanáig nem készültek.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói, valamint az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. kollégái nyolc mintavételi pontban végeztek méréseket a saját fejlesztésű, korábban publikált szűrőrendszerük segítségével (Bordos és mtsai., 2021Mari és mtsai., 2021), ahol 1000 liter (1 m3) vízben határozták meg a különböző típusú és méretű mikroműanyag-szemcsék számát. A kutatók hétfajta polimertípust azonosítottak az 50-100 µm mérettartományban, amelyek között – a globális trendekhez hasonlóan – a polipropilén- és a polietilén-szemcsék voltak a leggyakoribbak. Ebben a mérettartományban a polimertípustól független átlagos darabszám 5,5 volt 1000 literenként, ami hasonló a különböző európai tavakban mért értékekhez (0-7,3 db/1000 liter; 45 – 780 μm; 67 tó elemzése alapján; Tanentzap és mtsai., 2021).

A mikroműanyag (MP)-szemcsék azonosításának menete (mintavétel, szűrés, többtípusú detektálás, pl. lézer konfokális mikroszkóp); A: az MP-szemcsék típus szerinti eloszlása az egyes mintavételi pontokon, B: a különböző típusú MP-k mikroszkópos képe áteső fényű detektorban (B1) és fluoreszcens szűrők mellett (B2).

A balatoni felmérést követő laborkísérletekben a BLKI kutatói arra keresték a választ, hogy a két leggyakrabban kimutatott mikroműanyag önmagában, illetve például progesztogén típusú fogamzásgátló gyógyszermaradványokkal (progeszteron, drospirenon, levonorgesztrel) együtt milyen élettani hatásokat vált ki a nagy vízibolha (Daphnia magna) egyedeiben. A 21 napos krónikus kezelések során az állatokat két különböző típusú (polisztirol, polietilén) és mérettartományú (3-5 µm és ≤ 100 µm) polimerrel kezelték egyrészt önmagukban, másrészt progesztogén vegyületekkel kombinálva, környezetileg releváns koncentrációban (10 ng/L). A kezelések során a vizsgálatokat különböző biológiai végpontokon – úgymint egyedfejlődés, növekedés, viselkedési mintázatok változásai, illetve a detoxifikációban részt vevő biomarker enzimek aktivitása – végezték.

MP-szemcsék a szűrő táplálkozást folytató D. magna tápcsatornájában. A: Lézer konfokális mikroszkóppal megjelenített algasejtek (zöld szín) a D. magna tápcsatornájában. B1: 3-5 µm átmérőjű mesterségesen megszínezett (piros) polietilén-szemcsék natív mikroszkópos képe. B2: A 3-5 µm átmérőjű, mesterségesen színezett (piros) polietilén-szemcsék a D. magna tápcsatornájában a sarló alakú, zöld színű algasejtekkel (nyílhegy) együtt. C1: 100 µm-nél kisebb átmérőjű, különböző méretű polisztirén-szemcsék natív mikroszkópos képe. C2: 20-30 µm átmérőjű (csillagok) polisztirén-szemcsék a D. magna tápcsatornájában a sarló alakú, zöld színű algasejtekkel (nyílhegy) együtt.

A kísérletek során a kutatók számos változást figyeltek meg a vízibolhák növekedésében, szaporodásában, valamint a biomarkerek aktivitásában, és igazolták, hogy a mikroműanyagok és a progesztogének külön-külön és együtt is viselkedési és biokémiai változásokat okoztak a D. magna egyedeiben. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vártakkal ellentétben az együttes hatások elhanyagolhatók voltak. Az eredmények prognosztizálják az ember által megzavart környezet lehetséges ökológiai hatásait. (ELKH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS