Megújuló ivóvíz a levegőből: ez az indiai startup megoldotta

Megújuló ivóvíz a levegőből: ez az indiai startup megoldotta
2023. 02. 13., 17:09

Azok a technológiák, amelyekkel vizet lehet kinyerni a levegőből, a világ számos pontján oldhatnák meg a vízhiányt, viszont a legtöbb ilyen meglehetősen drága és csak nehezen skálázható. Volt legalábbis eddig.

Egy indiai startup, az Uravu Labs olcsó, moduláris megközelítésű, ezáltal megfizethető és fenntartható atmoszférikus vízgyűjtő alkalmazást tervezett. Saját elmondásuk szerint a keletkező termék megújuló energiával nyert, hatalmas és szinte kimeríthetetlen forrásból származó, „100 százalékban megújuló víz”, aminek az elállítása során semmiféle szennyvíz nem keletkezik. Az Uravu az utolsó simításokat végzi eddig épített legnagyobb gépén, ami már napi 1000 liter víz begyűjtésére lesz képes, amint üzembe helyezik a cég dél-indiai Bengaluru városában található székhelyén, még ebben a hónapban. A vállalat azt reméli, hogy az év végéig a napi 10.000 literes termelést is el lehet érni.

Az IEEE Spectrum emlékeztet: az Uravu nem az egyetlen olyan cég, ami ugyanennek a problémának a megoldásán dolgozik, viszont a szemlélete és megközelítése eltér a versenytársakétól. Azok túlnyomó többsége a légkondicionáló berendezésekből ismert elvre támaszkodik: egy hűtőközeggel teli tekercselt cső segítségével csökkentik a levegő hőmérsékletét, egészen addig, amíg a pára folyékony vízként le nem csapódik a cső felszínén. Ez hatalmas mennyiségű villamos energiát igényel, ami – víztermelési célra legalábbis – drágává és fenntarthatatlanná teszi a módszert, hacsak nem kifejezetten megújuló energiával működnek.

Fotó: Edd Grent/IEEE Spectrum

„A célunk az első naptól kezdve az volt, hogy a megoldásunk ne csak skálázható és megújuló legyen, hanem a lehető legmegfizethetőbb is” –  mondja Swapnil Shrivastav társalapító. Az Uravu olyan megoldást választott, ami leginkább nedvszívó anyagokra támaszkodik: a levegőben lévő vizet elnyelik, majd a megújuló energiaforrással történő fűtés hatására ismét felszabadítják. A csapat 2017 óta dolgozik a forradalmi ötleten, amivel be is jutott a Water Abundance XPrize döntőjébe. Ez egy kétévente megrendezésre kerülő szakmai verseny, amelyet kifejezetten légköri vízgyűjtő technológiák terén elért fejlődés katalizálására hozták létre.

A vállalat kezdetben négy méter átmérőjű csőben gondolkodott: ez egy szilikagél nevű szilárd nedvszívó anyagot tartalmazott és elég volt napkollektorral fűteni hozzá, hogy vizet adjon le. Igen ám, de csak napi tíz literes termelésre volt képes, és ezért cserébe túl sok karbantartásra szoruló alkatrész volt benne ahhoz, hogy bármiféle költségcsökkentést realizáljanak vele. Áttértek egy új konstrukcióra, amiben számtalan műszaki módosítást hajtottak végre és a szilikagélt folyékony anyagra, kalcium-klorid oldatra cserélték. Ezt, miután elnyeli a levegő nedvességtartalmát, átszivattyúzzák egy külön deszorpciós egységbe, ahol forró vízzel töltött cső segítségével 60–70°C-ra melegítik. A folyamat olyan párás levegőt eredményez, hogy az már szinte gőzszerű, így a folyékony vízzé alakításához elég egy kis teljesítményű, léghűtéses kondenzátor. Az új dizájn többféle energiaforrásról működtethető, a napkollektoroktól a biomasszán át az egyébként elvesztegetett ipari hőig.

A hasonló technológiákhoz képest az Uravu módszere 40 százalékkal kevesebb energiafogyasztással oldja meg ugyanannyi víz előállítását – osztotta meg Shrivastav, elismerve, hogy bármennyire impozáns eredményeket tud felmutatni, a rendszerük egy szempontból még nem elég versenyképes, és ez a túlzottan nagy méret. Mint mondta, egy teherhajó-konténerben elférő átlagos  kondenzációs rendszer 6000 literes napi előállításra képes, míg ők egy ugyanekkora méretű egységből csak 2000 litert tudnak kipréselni. Ettől függetlenül úgy érzik, hogy már csak az üzemeltetési költségek miatt is megéri piacra lépniük, hiszen a víztermelésük már most legfeljebb hat amerikai centbe kerül literenként – ami 40 százalékkal alacsonyabb a többiek költségénél –, de hamarosan ennél is alacsonyabb áron, három centért, vagyis 10–11 forintért fognak termelni. Ez persze még mindig messze drágább a hagyományos vízvételezésnél (Indiában kb. 1–3 forint/liter), így az eszközeik egyelőre Bengaluru környékének luxus éttermeit és szállodáit látják el palackozott ivóvízzel. A technológia továbbfejlesztésével később vízhiányos régiók számára is alternatívát jelenthetnek a víztermelő egységeik, amelyek például a fordított ozmózissal működő, rendkívül pazarló üzemeket válthatnák ki.

„A következő öt évben szeretnénk elérni a napi 1 millió liter körüli mennyiséget, ami több mint 2,5 millió liter talajvíz és több mint 15-20 tonna CO2-megtakarítását jelentené” – szemléltette Shrivastav.

Gábor János

A csoportképen a cég alapítói (balról): Govinda Balaji, Swapnil Shrivastav, Pardeep Garg és Venkatesh R. Fotó: Uravu Labs

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS