Egy új eszköz napenergia segítségével képes a lítium és a só egyidejű kivonására a tengervízből

Egy új eszköz napenergia segítségével képes a lítium és a só egyidejű kivonására a tengervízből
Gábor János  |  2026. 02. 10., 13:05

Kínai kutatók mutatták be a mérleghinta-szerű berendezést, amely a lítium kinyerése mellett képes a tengervíz sótalanítására is. A párolgást és a billegő mozgást kombinálva alkottak hatékony rendszert.

A világnak minden eddiginél nagyobb ütemben van szüksége lítiumra, miközben a jelenlegi kitermelési módszerek meglehetősen terhelik a környezetet. A technológiát a kínai Csöcsiangi Egyetem kutatói mutatták be egy tanulmányban, amely szerint bár a lítium kinyerésére koncentráltak, rájöttek, hogy a tengervíz sótalanítása az értékes fém kinyerésével párhuzamosan is működhet.

A kutatók szerint az új eszköz egyszerre maximalizálja a tengervízből kinyerhető lítium mennyiségét, és közben sótalanítja a vizet.

„Ebben a munkában egy napenergiával működő mérleghinta-kivonót mutatunk be, amely fokozza a lítiumion adszorpcióját, miközben minimalizálja a versengő ionok által okozott vízkőképződést a fototermikus párologtatás során” – fogalmaz a tanulmány a TechXplore szerint.

A lítium kinyerésének akadálya: a só gyors felhalmozódása

A lítium a modern világ kulcsfontosságú eleme, és számos eszköz energiaellátásában szerepet játszik – a bennük lévő akkumulátor elengedhetetlen összetevőjeként. A kutatók szerint a könnyen hozzáférhető lítiumkészletek világszerte fogytán vannak, miközben a szárazföldi bányászat lassú, sok vizet igényel, és egyébként is: eléggé környezetkárosító folyamat.

A kutatók alternatív forrásként az óceánokat említik, amelyek várhatóan 230 milliárd tonnányi lítiumtartalékot rejtenek. A kinyerés azonban nehéz, mert a lítium rendkívül híg formában található meg a tengervízben.

Rámutattak arra is, hogy a tengervíz 60 000-szer több nátriumot tartalmaz, mint lítiumot. Éppen ezért, amikor a mérnökök párologtatással próbálnak lítiumot gyűjteni, a só gyorsan felhalmozódik, vízkőszerű réteget képez, eltömíti a berendezéseket, és leállítja a termelést.

Az új napenergiával működő „mérleghinta-kivonó” (SPSE) ezekre a problémákra reagál, az eszköz kialakítása pedig egy csúcstechnológiás anyagokból álló „szendvics”.

Az SPSE lítiumot megkötő magot helyez két napfényt elnyelő külső réteg közé. A napenergia párolgást indít el, ami befelé húzza a lítiumot, miközben az eszköz 30 fokos dőlésszöge a hulladékot kezeli. Ahogy a sókéreg kialakul a megemelt végen, a súly eltolódása miatt az eszköz billegni kezd, így a lerakódás visszamerül a vízbe, ahol az óceán lemossa.

Teszteredmények és a technológia korlátai

A tesztek során a mérleghinta-modell 69 százalékkal jobb lítiumfelvételt ért el, mint a hagyományos, víz alá merítős módszerek. A tanulmány szerint a prototípus „15,5-szeres növekedést mutatott a helyi lítiumion-koncentrációban, ami javította az adszorpciós kinetikát.” A mérleghinta-mozgás akadályozza, hogy a só eltömítse a rendszert, és az eszköz a versengő nátriumionoktól 370 000-szeres hatékonysággal választotta el a lítiumot.

A kutatók szerint a folyamat némi optimalizálással tisztítóként is működhet, és melléktermékként ivóvizet állíthat elő.

Hozzátették: a technológia még nem tökéletes. Mivel a jelenlegi, mangánalapú szűrők körülbelül 30 használat után lebomlanak, a csapat fontolgatja, hogy a hosszabb élettartam érdekében átáll titánalapú anyagokra. Közben azt is biztosítaniuk kell, hogy az eszköz extra vegyszerek nélkül képes kezelni a nyílt óceán természetes pH-szintjét.

A címlapkép illusztráció. Forrás: Ignacio Moreira / Unsplash

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-03-03 17:10:00
A Nemzetgazdasági Minisztérium a vállalkozói visszajelzésekre reagálva módosította a 2025. márciusban elindított „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” fantázianevű (GINOP Plusz-1.2.4-25) program pályázati felhívását.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS