A paksi atomerőműnél akár 20-szor több energiát termelő duzzasztó Tibetben épül meg. A környező országok már aggódnak, hogy Kína elapasztja a vízellátásukat.
Peking egy új állami vállalatot is létrehozott a legújabb vízerőmű projekt kivitelezésére, amely évente 300 milliárd kilowattóra áramot termelhet majd. Ez a 18-19-szerese annak, amire a Paksi Atomerőmű jelenleg képes, így a világ legnagyobb ilyen létesítménye lehet. Az alapkőletételen elhangzottak alapján a létesítmény a Jarlung Cangpo folyó alsó szakaszán épül – ezzel pedig India és Banglades számára rögtön ijesztő jövőképet sejtet: a szomszédos országok aggódnak a vízellátás megmaradása és további lehetséges környezeti hatások miatt.
A South China Morning Post tudósítása szerint a kínai miniszterelnök szombaton jelentette be a Tibeti-fennsíkon induló vízierőmű-beruházást, amikor részt vett a Tibeti Autonóm Terület délkeleti részén fekvő Nyingchiben tartott alapkőletételen.
A Jarlung Cangpo, miután elhagyja Tibetet, Brahmaputra néven halad tovább India területén, Arunácsal Prades és Asszám államokon keresztül Bangladesig. E területek vízellátását komolyan veszélyeztetheti a kínai projekt.
Peking először 2020-ban jelentette be a vízerőmű-stratégiát egy ötéves terv részeként, ami a Tibeti-fennsík vízenergia-potenciáljának kiaknázására irányul, és a helyi kormány 2023 decemberében jóvá is hagyta a terveket. A projekt a világ legnagyobb ilyen létesítménye lehet: ha elkészül, éves szinten 300 milliárd kilowattóra áramtermelési kapacitással fog rendelkezni, ami a háromszorosa az eddigi legnagyobb kínai vízerőműnek.
India és Banglades aggályokat fogalmazott meg a projekt víz- és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásai miatt. További aggodalmak merültek fel a lakosság kitelepítése, a környezeti károk, valamint annak lehetősége okán, hogy Kína fegyverként is használhatja a létesítményt, például árvizek vagy aszályok előidézésére.
Kína közölte: a projekt szigorú tudományos értékelésen esett át, és nem árt sem a környezetnek, sem a geológiai stabilitásnak, sem az alsóbb szakaszokon fekvő országok vízhasználati jogainak. Peking hangsúlyozta, hogy nem kíván előnyöket szerezni „szomszédai kárára”, sőt, a kínai külügyminisztérium álláspontja szerint a projekt hozzájárulhat a katasztrófa-megelőzéshez, valamint segíthet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban az alsóbb régiókban.
A projekt nyomán India felgyorsította saját vízerőmű-építéseit a Brahmaputrán, különösen Arunácsal Prades államban, hogy megerősítse vízhasználati jogait. India úgy tekint erre a régióra, mint saját területére, ám Kína Dél-Tibet részének tartja, ezért tiltakozott egyes, ebben a térségben zajló indiai infrastruktúra-fejlesztések ellen.
A Hszinhua hírügynökség úgy tudja, a tibeti beruházás öt egymásra épülő vízerőműből áll majd, a teljes beruházás értéke pedig körülbelül 1200 milliárd jüan (57 600 milliárd forint, vagyis a Paks II projekt kb. 14-szerese).
A címlapkép illusztráció. Forrás: Freepik
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.