Tényleg teljes egészében fosszilis energia nélkül működik a termelés egy üzemben. A megoldás homokban tárolja és ipari igényekhez igazítja a hőt.
A közelmúlt energiapolitikai vitái főleg az áramtermelésre összpontosítottak, az ipari kibocsátások szempontjából azonban a hő kérdése kulcsfontosságú. Számos iparágban (pl. élelmiszeripar, vegyipar) forró gőzre van szükség a gyártási folyamatokhoz. Az ipari energiafelhasználás nagy része ma is hőtermelésből származik, amely továbbra is nagyrészt fosszilis energiahordozókra épül.
Az ipari hő villamosítása nehéz feladatnak bizonyult a megújuló energia változó rendelkezésre állása miatt. Az ipari szereplők egész évben folyamatos hőellátást igényelnek.
Erre a kihívásra keresett és talált megoldást egy finn fejlesztés, amelynek ötlete 2023-ban született, majd gyors egymásutánban jöttek a tettek: a mérnöki munka 2024-ben, majd a telepítés 2025-ben, hogy aztán az első ipari léptékű pilotrendszer telepítése is megtörténjen, 2026 januárjában. A TheStorage névre keresztelt rendszer valós környezetben történő tesztelésére egy sörgyár vállalkozott.
A fejlesztő cég közleménye azt állítja, hogy a rendszer fosszilis energia nélküli állít elő gőzt a Nokian Panimo sörgyártó üzeme számára. A képünkön látható megoldás lényege, hogy akkor vesz fel villamosenergiát, amikor az olcsón és bőségesen rendelkezésre áll, majd nagy hőmérsékletű hővé alakítja, és homokban eltárolja.
A tárolt hőt az ipari folyamatok a villamosenergia pillanatnyi elérhetőségétől függetlenül használhatják fel.
„A vállalatok évek óta szeretnének dekarbonizálni, de életképes megoldások eddig nem álltak rendelkezésre. Most a megújuló energiatermelés végre képes olyan módon kielégíteni az ipari hőigényt, amely megalapozott és működőképes, mind környezeti, mind pedig gazdasági szempontból” – mondta Timo Siukkola, a TheStorage vezérigazgatója.
A technológia közönséges homokban tárolja a hőt – két szigetelt siló, valamint egy elektromos fűtőegység és egy hőcserélő segítségével. A hideg homok egy elektromos fűtőegységbe kerül, ahol akár 800 Celsius-fokra is felmelegszik. Ezt aztán egy meleg silóban tárolják, ahol az álló homok hatékonyan megőrzi az energiát.
A rendszer a homok külső hőcserélőn történő keringtetésével állít elő gőzt, amely akár tízszer nagyobb hőátadási hatásfokot ér el, mint a hagyományos, statikus tárolórendszerek. A tárolt hőt igény szerint gőz vagy hőolaj formájában lehet felszabadítani, stabil teljesítménnyel – úgy, hogy gyorsan igazítható a kereslethez.
A megoldás az ipari igényektől függően 20 és 500 megawattóra közötti kapacitásra skálázható, 1 és 20 megawatt közötti töltési teljesítménnyel. Ezzel elvileg több tíz-, vagy százezer háztartást is el lehetne látni villamosenergiával.
A finnországi pilotprojekt a Keisari sörökről és a Sun’n üdítőitalokról ismert Nokian Panimo sörfőzdében zajlik, ahol a rendszer fosszilis energia nélküli gőzt biztosít a jelentős méretű termeléshez: az üzem 8,3 millió literes értékesítési volumenről és 11,9 millió eurós (több mint 4,5 milliárd forintos) nettó árbevételről számolt be 2024-ben.
A fejlesztés célja a valós ipari környezetben történő tesztelés volt, annak érdekében, hogy a megoldás más iparágakban is alkalmazható legyen.
A fosszilis energia nélküli ipari hő pedig központi szerepet játszik az Európai Unió klímacéljainak elérésében, amelyek 2040-ig 90 százalékos kibocsátáscsökkentést, 2050-re pedig teljes karbonsemlegességet írnak elő. Ezek a célok a vállalatok számára egyre inkább konkrét kötelezettségekké válnak.
Címlapkép: TheStorage
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.