Homok tárolja a hőt, villamosenergia lesz belőle – Már működik az új gőzerőmű

Homok tárolja a hőt, villamosenergia lesz belőle – Már működik az új gőzerőmű
Gábor János  |  2026. 02. 02., 11:10

Tényleg teljes egészében fosszilis energia nélkül működik a termelés egy üzemben. A megoldás homokban tárolja és ipari igényekhez igazítja a hőt.

A közelmúlt energiapolitikai vitái főleg az áramtermelésre összpontosítottak, az ipari kibocsátások szempontjából azonban a hő kérdése kulcsfontosságú. Számos iparágban (pl. élelmiszeripar, vegyipar) forró gőzre van szükség a gyártási folyamatokhoz. Az ipari energiafelhasználás nagy része ma is hőtermelésből származik, amely továbbra is nagyrészt fosszilis energiahordozókra épül.

Az ipari hő villamosítása nehéz feladatnak bizonyult a megújuló energia változó rendelkezésre állása miatt. Az ipari szereplők egész évben folyamatos hőellátást igényelnek.

Erre a kihívásra keresett és talált megoldást egy finn fejlesztés, amelynek ötlete 2023-ban született, majd gyors egymásutánban jöttek a tettek: a mérnöki munka 2024-ben, majd a telepítés 2025-ben, hogy aztán az első ipari léptékű pilotrendszer telepítése is megtörténjen, 2026 januárjában. A TheStorage névre keresztelt rendszer valós környezetben történő tesztelésére egy sörgyár vállalkozott.

Dekarbonizáció homok és hő segítségével

A fejlesztő cég közleménye azt állítja, hogy a rendszer fosszilis energia nélküli állít elő gőzt a Nokian Panimo sörgyártó üzeme számára. A képünkön látható megoldás lényege, hogy akkor vesz fel villamosenergiát, amikor az olcsón és bőségesen rendelkezésre áll, majd nagy hőmérsékletű hővé alakítja, és homokban eltárolja.

A tárolt hőt az ipari folyamatok a villamosenergia pillanatnyi elérhetőségétől függetlenül használhatják fel.

„A vállalatok évek óta szeretnének dekarbonizálni, de életképes megoldások eddig nem álltak rendelkezésre. Most a megújuló energiatermelés végre képes olyan módon kielégíteni az ipari hőigényt, amely megalapozott és működőképes, mind környezeti, mind pedig gazdasági szempontból” – mondta Timo Siukkola, a TheStorage vezérigazgatója.

A technológia közönséges homokban tárolja a hőt – két szigetelt siló, valamint egy elektromos fűtőegység és egy hőcserélő segítségével. A hideg homok egy elektromos fűtőegységbe kerül, ahol akár 800 Celsius-fokra is felmelegszik. Ezt aztán egy meleg silóban tárolják, ahol az álló homok hatékonyan megőrzi az energiát.

A rendszer a homok külső hőcserélőn történő keringtetésével állít elő gőzt, amely akár tízszer nagyobb hőátadási hatásfokot ér el, mint a hagyományos, statikus tárolórendszerek. A tárolt hőt igény szerint gőz vagy hőolaj formájában lehet felszabadítani, stabil teljesítménnyel – úgy, hogy gyorsan igazítható a kereslethez.

A megoldás az ipari igényektől függően 20 és 500 megawattóra közötti kapacitásra skálázható, 1 és 20 megawatt közötti töltési teljesítménnyel. Ezzel elvileg több tíz-, vagy százezer háztartást is el lehetne látni villamosenergiával.

Az első sikeres üzemeltetés

A finnországi pilotprojekt a Keisari sörökről és a Sun’n üdítőitalokról ismert Nokian Panimo sörfőzdében zajlik, ahol a rendszer fosszilis energia nélküli gőzt biztosít a jelentős méretű termeléshez: az üzem 8,3 millió literes értékesítési volumenről és 11,9 millió eurós (több mint 4,5 milliárd forintos) nettó árbevételről számolt be 2024-ben.

A fejlesztés célja a valós ipari környezetben történő tesztelés volt, annak érdekében, hogy a megoldás más iparágakban is alkalmazható legyen.

A fosszilis energia nélküli ipari hő pedig központi szerepet játszik az Európai Unió klímacéljainak elérésében, amelyek 2040-ig 90 százalékos kibocsátáscsökkentést, 2050-re pedig teljes karbonsemlegességet írnak elő. Ezek a célok a vállalatok számára egyre inkább konkrét kötelezettségekké válnak.

Címlapkép: TheStorage

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 17., 11:05
A második negyedévben javuló és bizakodó hangulat jellemezte a kis- és középvállalkozásokat – mondta Kozák Ákos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója csütörtökön a VOSZ Barométer második negyedévi jelentését bemutató sajtótájékoztatón.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS