Ezzel az új eljárással megköthető a globális karbonkibocsátás fél százaléka

Ezzel az új eljárással megköthető a globális karbonkibocsátás fél százaléka
2023. 03. 15., 09:15

Brit kutatók rávilágítottak arra, hogy egy új szén-dioxid-kiválasztási eljárással a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy fél százalékát lehetne megkötni – a keletkezése pillanatában. Ez akkora jelentőségű, mint egy év alatt telepíteni egy Németország méretű erdőt.

A Strathclyde Egyetem kutatócsoportja a Nature Sustainability című szaklapban tette közzé a kutatást, amiben felvázolta, hogy hogyan lehet a karbonkibocsátást már az építőiparban általánosan használt kőzetek normál zúzása során, szén-dioxiddal történő aprítással megkötni. A csapat szerint ezzel a módszerrel szinte semmilyen többletenergiára nem lenne szükség a CO2 megkötéséhez, ami nagyon nagy eredmény.

Az anyagfeldolgozó és építőipar a globális szén-dioxid-kibocsátás 11 százalékáért felel: évente több mint 50 milliárd tonna kőzetet zúznak össze világszerte, és a jelenlegi – az építőiparban és a bányászatban hagyományos – eljárások nem kötik meg a szén-dioxidot.

Korábbi kutatások során már vizsgálták a szén csapdába ejtését bizonyos ásványokban, de a Strathclyde-i tudósok szerint az eddig ismert eljárások instabil állapotú szén-dioxidot eredményeznek, hiszen az kioldódik az ásványból, amint vízzel érintkezik. Az új tanulmány ehhez képest olyan eseteket dokumentál, amelyek során a szén-dioxid nagyobb hányadát stabil, oldhatatlan formában sikerült csapdába ejteni – több különböző ásványból álló kőzetekben, ha azokat CO2-gázban őrlik meg. Az így keletkező kőzetporok ezek után szabadon tárolhatók és felhasználhatók, például építési vagy más célokra.

A kutatók elárulták, hogy a fent írt 0,5 százalékos számításhoz Norvégiát vették alapul, mivel ők legalább precízen közlik az évenkénti adatokat az építőipar számára előállított kemény kőzet aggregátum mennyiségéről, sőt, az ország éves CO2-kibocsátást is dokumentálják.

„Abban reménykedünk, hogy az érintett ágazat csökkentheti a kibocsátást a jelenlegi berendezések átalakításával, és képes lesz felfogni a szennyező gázforrásokból, például cementgyártásból és gáztüzelésű erőművekből származó szén-dioxidot” – ismertette a célokat a kutatást vezető Rebecca Lunn professzor. A globális becslésünk azon a feltevésen alapul, hogy a norvég építőipar meglehetősen tipikus. Néhány ország, például Ausztrália és Dél-Afrika például sokkal többet termel, mivel nagy bányaiparral rendelkezik” – fűzte hozzá arra célozva, hogy egyes nemzetek a balti országnál is jóval több karbonkibocsátást akadályozhatnának meg. A tudós megjegyezte: bíznak benne, hogy az új eljárás elterjedté válik és az aktív bányászattal rendelkező országok igyekeznek majd a kőzethulladékot összetörve értékesíteni olyan országoknak, ahol épp' ilyen nyersanyagokból van hiány.

Lunn professzor úgy véli, ha a technológiát világszerte alkalmaznák az aggregátumgyártásban, akkor potenciálisan évi 175 millió tonna CO2-t lehetne megkötni. A jövőbeni kutatások ezt a mennyiséget pontosan meghatározhatják, majd optimalizálhatják is a folyamatot, hogy még több szén-dioxidot lehessen csapdába ejteni – tette hozzá.

„Most, hogy tudjuk, hogy a CO2-csapdázás a legtöbb kemény kőzetben laboratóriumban is elvégezhető, optimalizálnunk kell a folyamatot, és ki kell próbálnunk, hogy a zúzási technikával mekkora mennyiséget lehet megkötni” – magyarázta dr. Mark Stillings társkutató. „Ezután meg kell értenünk, hogy hogyan lehet a folyamatot a laboratóriumból az iparba átültetni, ahol már ténylegesen is csökkenthetjük a globális karbonkibocsátást.”

Lunn professzor közölte: a csapat reméli, hogy a jövőben a magas épületek és más infrastruktúrák, például utak, hidak és partvédelmi műtárgyak építéséhez használt betonban használt kőzet is átesik az újonnan felfedezett folyamaton, amivel csapdába ejtik a CO2-t, ahelyett, hogy minden grammja a légkörbe kerülne, mint most.

Gábor János

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS