Akkora kibányászható mennyiségű lítiumot azonosítottak a tudósok egy hegyvonulat alatt, ami teljesen átírhatja az akkumulátorgyártás játékszabályait, és főleg az árait. A lítium-ion alapú eszközök kritikus fontosságú nyersanyagának földi készleteiről csak azt hittük, hogy kimerülőben vannak?
Rendkívül gazdag lítium lelőhelyet azonosítottak a tudósok az Egyesült Államokban. A Nevada és Oregon államok határán húzódó terület alatt bőséges mennyiségben található meg az új fehéraranynak is becézett fém, amiből egyre többet és egyre mohóbban habzsol be az ipar.
Az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés hatásai arra késztetik a világ kormányait és iparát, hogy szinte mindenhol érvényesítsék a fenntarthatóbb technológiákat. Ezek azonban óriási mennyiségben igényelnek lítium-ion akkumulátorokat az energiatároláshoz. A Statista előrejelzései szerint a lítium iránti globális kereslet 2025-re közel négyszerese lesz a 2020-asnak, és bőven átlépi az egymillió tonnát. Ez a CNBC riportja alapján már kielégíthetetlen igény lesz, és megjelennek az első problémák az ellátási láncon. Pedig még sehol sincs ahhoz képest, ami 2030-ra esedékes: abban az évben csak az akkumulátoripar kétmillió tonnánál is több lítiumot fog igényelni, és további közel félmilliót nyelnének el egyéb ágazatok is.
Mint kiderült, nem biztos, hogy gondot fog okozni az ellátás szinten tartása, hiszen az USA területén, egy kialudt vulkán belsejében alighanem a világ legnagyobb lítium készletét fedezték fel. A vulkanológusok arról számoltak be, hogy Nevada és Oregon határán, a McDermitt-kaldera kráterében akár 120 millió tonna lítium is lapulhat.
Lítiumban gazdag zónát eddig csak ennek a tájegységnek a déli felében, a Thacker Passnál és tőle északra, a Montana-hegységben azonosítottak, de az nem volt ismert, hogy a McDermitt-kaldera mélyén még több lehet belőle - számoltak be kutatók a Science Advances folyóiratban. A Thomas R. Benson, Matthew A. Coble és John H. Dilles által jegyzet tanulmány szerint a fém magas koncentrációja ebben a térségben már az 1970-es évek óta ismert, viszont az üledékben található készletről most kiderült hogy vetekszik a bolíviai síkvidékkel, amit eddig a Föld legnagyobb lelőhelyeként ismertünk.
Anouk Borst kutatástól független geológus a Chemistry Worldnek azt mondta: „ha hihetünk a becsléseknek, akkor ez egy nagyon-nagyon jelentős lítiumlelőhely. Megváltoztathatja a lítium dinamikáját globálisan, az ár, az ellátásbiztonság és a geopolitika szempontjából is”.
A lítium kiugróan nagy mennyisége az üledékben mért tartósan magas lítiumkoncentrációnak köszönhető. A tudósok elemzése szerint az illit ásványból álló agyagkő 1,3-2,4 százaléknyi lítiumot tartalmaz a vulkáni kráterben. Ami meglepte a tudósokat az az, hogy ez csaknem kétszer annyi lítiumot jelent, mint az illitnél gyakrabban előforduló fő lítiumtartalmú agyagásvány, a magnézium-szmektit esetében.
„Ha a lítiumot nagyon kis energiaigényű módon, vagy olyan eljárással tudják kinyerni, ami nem igényel sok savat, akkor ez gazdaságilag nagyon jelentős lelőhely. Az Egyesült Államoknak végre saját lítiumkészlete lenne, és az iparágaknak kevésbé kellene tartani a hiánytól” – mutatott rá Borst, arra utalva, hogy az USA jelenleg nagymértékű importra szorul az akkumulátorgyártás legfőbb nyersanyagából.
Thomas Benson, a Lithium Americas Corporation geológusa, egyben a tanulmány társszerzője, úgy számol, hogy 2026-ra megkezdődhet a lítium bányászata a McDermitt-kalderában – adta hírül a New York Post.
Gábor János
A főoldali kép illusztráció. Fotó: Freepik
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.