EY: klímaterv van, de kevés a valódi cselekvés

2025. 12. 01., 17:10

Bár sok vállalat rendelkezik klímatervvel, a tényleges cselekvés elmarad; az EY friss kutatása szerint a világ legnagyobb cégeinek többsége nem készült fel eléggé a globális felmelegedés elleni küzdelemre.

Az EY Klímacselekvési Barométer 860 vállalatot vizsgált 50 országban. A elmérés szerint a cégek 64 százaléka rendelkezik „net-zero” átállási tervvel, de csak kis részük haladt előre a megvalósításban. Az EMEIA régióban (Európa, Közel-Kelet, Afrika, India) ez az arány 88 százalék, főként az uniós szabályozásoknak köszönhetően.

A kutatás szerint a vállalatok kevesebb mint fele igazítja klímacéljait tudományos iránymutatásokhoz. A „net-zero” stratégiát követő cégek kétharmada karbonkreditekre támaszkodik, különösen a pénzügyi és közlekedési szektorban; az EMEIA régióban ez 60 százalék.  Emellett számos vállalat visszafogta célkitűzéseit a finanszírozási és szabályozási nehézségek miatt.

Az EY szerint azok a szervezetek, amelyek nem kezelik megfelelően a klímakockázatokat, akár az éves bevétel 15 százalékát is elveszíthetik.

A kutatás azt is feltárta, hogy a vezetői felügyelet hiányos: mindössze minden ötödik vezető követi nyomon a célkitűzéseket, és a vezetők kevesebb mint fele ellenőrzi az elért eredményeket.

A hosszú távú tervezés erősíti a vállalatok ellenállóképességét. Olyan átállási tervre van szükség, amely előre látja a kockázatokat és alkalmazkodik a változó környezethez. A klímacélok beépítése a stratégiába, a kockázatértékelés és az AI lehetőségeinek kiaknázása kulcs a jövőálló sikerhez” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági partnere

A jelentés szerint bár sok cég felmérte a klímakockázatokat, csak 44 százalék rendelkezik konkrét alkalmazkodási intézkedésekkel, és kevesebb mint ötödük számol be a pénzügyi hatásokról.

A tudományosan megalapozott célok és az átlátható jelentéstétel elengedhetetlenek. Azok a vállalatok, amelyek nyíltan kommunikálnak előrehaladásukról, bizalmat építenek ügyfeleik és befektetőik körében” – tette hozzá Lukács Ákos.

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 17., 11:05
A második negyedévben javuló és bizakodó hangulat jellemezte a kis- és középvállalkozásokat – mondta Kozák Ákos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége társelnöke, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója csütörtökön a VOSZ Barométer második negyedévi jelentését bemutató sajtótájékoztatón.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS