Elektrokémiai megoldást találtak az óceánok savasodására és a karbonkibocsátásra

Elektrokémiai megoldást találtak az óceánok savasodására és a karbonkibocsátásra
2024. 04. 02., 14:10

Az innovációnak óriási szerep juthat a globális felmelegedés katasztrofális hatásainak mérséklésében. Jobbkor nem is jöhetett volna, tekintve a szén-dioxid-kibocsátás elmúlt hat évtizedre jellemző növekedését, ami az óceánok savasságának 30 százalékos emelkedésével járt együtt.

A McMaster Egyetem és a Torontói Egyetem kutatói a Carbon to Sea program támogatásával fejlesztették ki a zseniális megoldást, ami lényegében egy elektrokémiai technológia az óceánok elsavasodása (ezáltal a tengeri élővilág, különösen a korallzátonyok pusztulása) elleni küzdelemre és a szén-dioxid légkörből történő eltávolítására.

A tanulmány szerzői a The Conversation folyóiratban foglalták össze a kutatás lényegét, amely szerint a szén-dioxid-kibocsátásnak csupán a 45 százaléka marad a légkörben, a maradék két cikluson keresztül elnyelődik, először is a növényi anyagokban és a talajban (25 százalék), másodszor pedig az óceánokban (30 százalék).

A tudósok különböző módszereket vizsgáltak meg a probléma kezelésére. Az egyik általuk kipróbált módszer az óceánok lúgosságának növelése (OAE), azzal a céllal, hogy helyreálljon a természetes pH-egyensúly, egyidejűleg elnyelődjön a felesleges légköri szén-dioxid is. Kézzelfogható megoldásként felmerült a lúgos ásványok közvetlen hozzáadása az óceáni vizekhez, ám ehhez a megközelítéshez iszonyatos, hozzáférhetetlen mennyiségekre (becslések szerint nagyjából nyolcezer Empire State Buildingnyi lúgos anyagra) lenne szükség. És ezzel még csak a kibocsátási célok felszínét karcolgatnánk, szóval egyedüli megoldásként biztosan nem elegendő.

Az elektrokémiai megközelítés működhet

A tudósok által javasolt másik megoldás a bipoláris membrános elektrodialízis, ami hozzáadott anyagok nélkül távolítaná el a tengervíz savasságát. A szén-dioxid-mentesített energiával működtetett módszer egyszerű, moduláris és potenciálisan költséghatékony eszköz lehet - állapították meg, a Palo Alto Research Centerrel és az X Developmenttel együttműködve kifejlesztett, kisméretű, ún. BMED rendszer tesztelése nyomán. Az eredmények önmagukban is ígéretesek voltak, aztán még jobb számok jöttek ki, amikor meglévő létesítményekbe, például sómentesítő üzemekbe integrálták.

A kezdeti sikerek ellenére a BMED-technológia széles körű elterjedése akadályokba ütközik, egyrészt a speciális membránok magas költsége, másrészt a korlátozott élettartama miatt. A folyamatban lévő kutatások arra irányulnak, hogy leküzdjék ezeket a kihívásokat is, majd olyan méretezhető, ultravékony membránokkal álljanak elő, amelyek képesek hatékonyan kivonni a savakat, miközben alacsonyabbak a termelési és működési költségek.

Több induló vállalkozás, köztük az Ebb Carbon, a SeaO2 és a Vesta is foglalkozik az óceáni szén-dioxid eltávolításával az OAE módszer segítségével. E projektek iránt nagy az üzleti érdeklődés, de az életképességük különböző érdekcsoportok, köztük kormányzati szervek, iparágak, nonprofit szervezetek és kockázati tőkebefektetők masszív támogatásától függ.

Gábor János

Főoldali kép: wirestock - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS