Ehető és újratölthető akkumulátort fejlesztettek élelmiszerekből

Ehető és újratölthető akkumulátort fejlesztettek élelmiszerekből
2023. 04. 16., 12:12

Olasz kutatók élelmiszereket használtak fel arra, hogy elfogyasztható, újratölthető akkumulátort hozzanak létre, puha robotikai és gyógyászati technológiai eszközök számára.

Az ehető akkumulátorcellának a diagnosztikában vehetik a legnagyobb hasznát – állítják a koncepciót kidolgozó és friss tanulmányukban leíró Olaszországi Technológiai Intézet (IIT) munkatársai. A kutatók úgy vélik, hogy az egészségügyi felhasználáson túl is fontos alkatrésszé válhat a találmányuk, például a jövő élelmiszer minőségellenőrző eljárásai során, vagy puha robotikai alkalmazásokban.

Az olasz tudósok által kifejlesztett akkumulátorcella 0,65 V feszültségen működik, ami kellőképpen alacsony ahhoz, hogy szájon át lenyelve ne okozzon problémát az emberi szervezetben. Ahhoz képest, hogy egészségre teljesen ártalmatlan, egészen apró eszközről van szó, képes 48 μA áram leadására 12 kritikusan fontos percen át, vagy csupán néhány mikroampert, de azt már több mint egy órán keresztül.

Ennyi idő már bőségesen elegendő ahhoz, hogy kis méretű elektronikai eszközöket, például parányi LED-eket egy adott, korlátozott ideig tápláljon.

Mint írták, egy az egyben élelmiszerekből előállított elemről van szó, hiszen a primer energiacellák összeállításához citromot és burgonyát használtak, fémelektródákkal összekötve. Az IIT kutatócsoportja úgy fejlesztette ki az akkumulátort, hogy anódként riboflavint (például mandulában is megtalálható B2-vitamint), katódként pedig kvercetint (többek között kapribogyóban jelenlévő összetevőt) használtak.

Az elektromos vezetőképesség növelését egy széles körben elterjedt és ismert, vény nélkül kapható gyógyszerrel, aktív szénnel, illetve vízbázisú elektrolittal érték el, míg a szeparátor – amire a rövidzárlatok elkerülése érdekében minden akkumulátortípusban szükség van – jellemzően szusihoz használt nori hínárból készült. Az elektródákat méhviaszkapszulába zárták és az ehhez kapcsolt két érintkezőt cukrász séfek által előszeretettel használt, élelmiszeripari minőségű aranyfóliából készítették el, egy cellulózból származó hordozóra.

A kutatást az ehető elektronika, különösen az ehető áramforrás kifejlesztésére meghirdetett ELFO projekt kétmillió eurós (kb. 750 millió forintos) keretéből támogatták.

„A jövőbeli felhasználási lehetőségek az ehető érzékelőktől az egészségi állapotot monitorozó ehető áramkörökön át az élelmiszerek tárolási körülményeit figyelő szenzorok táplálásáig terjednek. Ezen túlmenően, tekintettel az elemek biztonsági követelményeire, felhasználhatók lehetnek gyermekjátékokban is, ahol nagy a lenyelés kockázata – magyarázta Mario Caironi, az IIT kutatási koordinátora. – Tulajdonképpen már most is fejlesztünk nagyobb kapacitású eszközöket, és csökkentjük ezek összméretét. A fejlesztéseket a jövőben az ehető puha robotok meghajtására is tesztelni fogjuk.”

A tudós hozzáfűzte: bár az ehhez hasonló megoldások sosem fognak üzemeltetni akkora szerkezeteket, mint egy elektromos autó, rendkívül fontos kutatni őket, hiszen a világnak egyre biztonságosabb, mérgező anyagok felhasználása nélkül készülő akkumulátorokra lesz szüksége, ráadásul a lítium, mint alapanyag hozzáférhetősége is véges.

„Hiszünk abban, hogy más tudósokat is inspirálni tudunk arra, hogy biztonságosabb akkumulátorokat készítsenek, a valóban fenntartható jövő érdekében” – mondta Ivan Ilic, a tanulmány társszerzője.

Gábor János

Főoldali kép: IIT

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS