Egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

2023. 09. 27., 12:20

Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint. A rekord számú, több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe. A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartások újabb jelentős lépést tettek a fenntarthatóság felé, ugyanis 2016 óta 27 százalékkal csökkent az élelmiszerpazarlás.

A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta méri fel ‒ EU-s módszertan alapján ‒ az élelmiszerhulladékok mennyiségét és annak megoszlását a magyar háztartásokban. Az első adatok fejenként 68 kg élelmiszerhulladék „termelést” mutattak, ami azóta 12 százalékkal, 59,9 kg-ra csökkent a negyedik, 2022 őszi felmérés szerint.

A tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele: 33,1 kg volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kg-ra mérséklődött, amely 27 százalékos csökkenést jelent.

A mérések a legnagyobb mennyiségben pazarolt élelmiszerkategóriák terén is javulást mutatnak. Jelentős a csökkenés a pékáruknál: 6 év alatt csaknem 60 százalékkal sikerült mérsékelni a fejenkénti éves pazarlást a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában is jelentős mennyiséget, csaknem 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból.

A javuló eredmények ellenére azonban továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).

Szeptember 29-hez, az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjához közeledve különösen jó hír, hogy a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra elérhetjük az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) 12.3 fenntartható fejlődési célját: felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás Magyarországon.

Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ‒ ha kis mértékben is, de ‒ tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén. Mindezt várhatóan az infláció is befolyásolni fogja.

A hazai háztartások összes élelmiszerpazarlása azonban továbbra is 230.000 tonna évente. Fontos tudatosítani, hogy ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. Éppen ezért rendkívül lényeges a folyamatos edukáció, amelyben a Nébih Maradék nélkül programjának felületei (weboldalFacebookInstagram) is segítenek.

További érdekességek:
‒ Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60 százalékáért felelősek (Eurostat, 2022).
‒ A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott.
‒ A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25 százaléka került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.
‒ A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40 000 Ft értékű élelmiszert pazarol el, amely a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. A korábbi fogyasztói szokások mellett, azaz a 2016-os pazarlási szinten, a pazarlásból eredő fejenkénti veszteség 55 000 Ft lenne. Fejenként tehát átlagosan 15 000 Ft-ot spórolt egy átlagos magyar állampolgár a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással, ami összesen több mint 140 milliárd forintot tesz ki.

Nébih

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS