Egyetlen Bitcoin tranzakció egy kerti medencényi vizet emészt fel

Egyetlen Bitcoin tranzakció egy kerti medencényi vizet emészt fel
2023. 12. 02., 09:20

A kriptovaluta használata közvetlenül kapcsolatba hozható a globálisan elérhető ivóvíz és öntözővíz mennyiségének csökkenésével. A Bitcoin (BTC) bányászata a legdurvább vízfogyasztó tevékenységek egyike: kb. 600 ezer olimpiai úszómedence vize megy rá, minden évben.

A legnagyobb kriptovaluta kereskedelme, de méginkább a bányászata szinte felfoghatatlan mennyiségű vizet emészt fel - osztotta meg tanulmányában Alex de Vries, az Amszterdami Vrije Egyetem PhD hallgatója. A Cell Reports Sustainability folyóiratban megosztott kutatás szerint ma ott tartunk, hogy az új BTC egységeket generáló számítógépeket 1,600 gigaliter (vagyis 1600 milliárd liter) vízzel hűtik le évente, ami azt jelenti, hogy nagyságrendileg 600 ezer olimpiai úszómedence vizét fordítjuk csupán erre az egy célra, minden egyes évben. Mivel a Bitcoinok száma véges, várhatóan csak pár évig bányásszák intenzíven - ugyanakkor a kereskedelme és a fizetőeszközként történő használata szintén óriási számításokat, következésképp' rengeteg energiát és vizet igényel - vagyis nagyon hosszútávú problémáról van szó.

Vries azt állítja, hogy minden egyes Bitcoin tranzakció, például a kereskedés vagy a fizetés (ami nem több pár koppintásnál a telefon kijelzőjén), 16 ezer liter vizet emészt fel. Ennyiből akár többször tele lehet tölteni egy átlagos kerti medencét, és az így felhasznált vízmennyiség éppen a 6,2 milliószorosa annak, amivel egy bankkártya lehúzása jár.

Akárhogy is: a legnagyobb kriptovaluta bárminemű használata őrült mennyiségű vizet igényel, és ez idén csak tovább fokozódik. A tudós prognózisa szerint 2023-ban már 2300 gigaliter vízzel fizetünk a Bitcoin létezéséért.

A nagyteljesítményű számítógépek és az iszonyatos adatmennyiséget, illetve számítást kezelő hálózatok hűtése közvetlenül és közvetve is vizet fogyaszt, hiszen a működtetésükhöz szükséges energiát ugyancsak hűtővízzel üzemeltetett erőművekből nyerik. A méretek érzékeltetéséhez Vries azt írja, csak az Egyesült Államok BTC bányászata ugyanannyi vizet fogyaszt, mint 300 ezer amerikai háztartás. Érdekes adalék, hogy az USÁ-t e szempontból is előző Kínában éppen a környezeti hatásra hivatkozva helyezték került tiltólistára a BTC bányászatát. Közép-Ázsia vízkészlete ettől függetlenül még nagyon megsínyli ugyanezt a tevékenységet: az eleve kiszáradás szélén álló Kazahsztánban kb. tízszer annyi, közel ezer gigaliter vizet vittek el a BTC tranzakciók 2021-ben, mint az Egyesült Államokban, ahogy a bányászat 93-120 gigaliter vízfogyasztás mellett zajlik.

Vries arra figyelmeztet, hogy a BTC-bányászat negatívan befolyásolhatja az ivóvíz elérhetőségét és minőségét, a mezőgazdaságot, valamint az ökoszisztémákat, így nem maradhat továbbra is szabályozás és felügyelet nélkül. Azt javasolja, hogy a bányászat vízfogyasztásának csökkentésére úgy kell módosítani az erre írt szoftvereket, hogy kisebb energiaigénnyel működjenek, és létfontosságú lenne az is, hogy a számításokat végző számítógépek megújuló energiaforrásokról, például szél- és napenergiáról üzemeljenek. A közgazdász hozzáteszi: bár utóbbi javaslatai üdvösen hangzanak, nem biztos, hogy végleges megoldást jelentenek a BTC és más kriptovaluták ökológiai lábnyomára, hiszen a gazdasági étvágy miatt egyre terjedő kriptopiac akár más, ennél fontosabb tevékenységek elől veheti el a csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló megújulókat.

A tudós szerint a legfájdalmasabb dolog a BTC-bányászatban az, hogy egyéb lényeges technológiai vívmányokhoz képest, amire inkább lenne érdemes energiát és vizet fordítani, a kriptopiacot egy kifejezetten haszontalan kisgömböcnek tartja.

Gábor János

Főoldali kép: frimufilms - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS