Bekeményít az EU: így törölné el a mikroműanyag-szennyezést

Bekeményít az EU: így törölné el a mikroműanyag-szennyezést
2023. 10. 17., 13:22

Az Európai Bizottság először mutatott be javaslatcsomagot olyan intézkedésekkel, amelyek hosszútávom felszámolnák a plasztik granulátumok okozta mikroműanyag-szennyezést. A természetes ökoszisztéma, benne a legtöbb folyó és tenger lassan belefullad a mikroműanyagokba, ha nem teszünk valamit.

Jelenleg évente 52-184 ezer tonna pellet kerül a természetes környezetbe azért, mert a teljes ellátási láncot tekintve elhibázott a szennyezés kezelése. A hét elején benyújtott bizottsági javaslat azt szavatolná, hogy az EU-ban a pelletet kezelő valamennyi szereplő megtegye a szükséges óvintézkedéseket, és visszaszorítsa az állat- és növényvilágot, illetve az emberi egészséget is fenyegető mikroműanyag koncentrációt.

A javaslatcsomagról szóló uniós közlemény szerint a megfogalmazott célok teljesítése akár 74 százalékkal csökkenthetné a pelletkibocsátást. Ez tisztább ökoszisztémákhoz vezet, hozzájárul a folyók és óceánok műanyagmentesítéséhez, valamint csökkenti az emberi egészségre jelentett kockázatokat.

A közös, egész EU-ra kiterjedő intézkedések a szándék szerint egyenlő feltételeket teremtenek a piaci szereplők számára. Mivel a plasztik termékek gyártásához szükséges különböző műanyaggranulátumok a nem szándékos mikroműanyag-szennyezés egyik legfőbb forrásának számítanak, a Bizottság pontokba szedte, hogy tervezett szabályokkal miképpen lehetne végleg leszámolni velük.

  • Legjobb kezelési gyakorlatok a gyártásban: az adott létesítmény vagy a szállítási tevékenység méretétől függően az üzemeltetőknek be kell tartaniuk bizonyos kezelési praktikákat. Ezekben elvileg semmi új nincs, hiszen környezettudatosságban élenjáró piaci szereplők már megvalósították.
  • Kötelező tanúsítás és önbevallás: a gyártóknak kötelezővé válna a segítségnyújtás az illetékes nemzeti hatóságokn felé, a megfelelőségi ellenőrzések során. A nagyobb üzemeltetőknek független harmadik fél által kiállított tanúsítványt kellene szerezniük, míg a kisebb vállalatoknak önállóan kell nyilatkozniuk a megfelelőségükről.
  • Harmonizált módszertan a veszteségek becslésére: szabványügyi testületek segítségével dolgoznák ki, hogy segítsék a gazdasági szereplőket a veszteségek nyomon követésében és a fennmaradó adathiányok egy részének felszámolásában. A módszer a különböző gyakorlatok környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásainak tudatosítása révén az elszámoltathatóságot is növelné.
  • Enyhébb követelmények a kkv-k felé: mivel a pelletellátási láncban nagy a kkv-k aránya, egyszerűbb követelmények vonatkozának a mikro- és kisvállalkozásokra.

A cél megközelítése viszonylag összetett: a műanyagtermékek által okozott szennyezés csökkentése (mivel ezek a környezetbe kerülve mikroműanyagokká bomlanak le), a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználásának korlátozása és a nem szándékos mikroműanyag-kibocsátás csökkentése. 

A pelletveszteségek megelőzéséről szóló bizottsági javaslatcsomagból persze csak azután lehet érdemi szabályozás, ha az Európai Parlament és a Tanács is megvitatta, illetve jóváhagyta. A rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül aztán minden uniós és nem uniós (de az EU területén tevékenykedő) gazdasági szereplőnek meg kell felelnie a rendeletben meghatározott követelményeknek. Egy ugyancsak erre vonatkozó szabályozás már átment: a 2023. szeptember 25-én elfogadott, szándékosan hozzáadott mikroműanyagokra vonatkozó korlátozások az első olyan uniós eszközök, amelyek kifejezetten a forrásnál kezelik a mikroműanyag-szennyezést, és hozzájárulnak a célkitűzéshez, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkenjen a környezetbe kerülő mikroműanyagok kibocsátása.

A Bizottság ígérete szerint tovább dolgozik a mikroműanyag-szennyezés csökkentésén, többek között a termékekre és hulladékokra vonatkozó meglévő és készülő jogszabályok végrehajtásával, azért, hogy az EU éllovasa legyen a műanyagszennyezés megszüntetésére irányuló globális erőfeszítéseknek.

Gábor János

Főoldali kép: frimufilms - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS