Amikor a falnak tényleg füle van: akusztikai adatgyűjtéssel a fenntarthatóságért

Amikor a falnak tényleg füle van: akusztikai adatgyűjtéssel a fenntarthatóságért
2023. 04. 14., 09:38

A német Fraunhofer IDMT tudósai rájöttek, hogy hogyan lehet az az energiahatékonyság, a biztonság és a közlekedés szolgálatába állítani a hálózatba kapcsolt épületekben és városokban gyűjtött akusztikus adatokat.

A Fraunhofer IDMT szakemberei a kétéves „EAR-IT” európai kutatási projekt keretében saját fejlesztésű hangrögzítésre és -feldolgozására szolgáló hardverrel és szoftverrel vizsgálták, hogy az emberek milyen feltételek mellett használnának akusztikai technológiákat a lakó- és munkakörnyezetük hatékonyabb üzemeltetése érdekében. Ehhez a Future Internet Research & Experimentation (FIRE) projekt két tesztrendszere állt rendelkezésre: a „HobNet” a Genfi Egyetem egyik épületében az irodakomplexumban történő alkalmazás lehetőségeit kutatta, míg a „SmartSantander” a spanyolországi Santanderben működött és a nagyméretű, hálózatba kapcsolt külső területek akusztikai megoldásait kereste.

Mivel a nagy épületekben tartózkodó személyek száma fontos referencia változó a világítás, a szellőzés és a fűtés energiahatékony vezérlése szempontjából, a Genfi Egyetem épületének kihasználtságát akusztikai szenzorok segítségével határozták meg. Ezek adataira alapozva állították be a légkondicionáló rendszert, vagy éppen az irodák világítását, ami csak akkor kapcsolt be, amikor az érzékelők jelezték, hogy a helyiségekben alkalmazottak tartózkodnak. A Fraunhofer tudósai a hálózatba kapcsolt mikrofonokat és a számítógépes feldolgozási technológiát arra használták, hogy érzékeljék az irodákban zajló akusztikus eseményeket, például az ajtócsukódást, vagy a billentyűzet és a kávéfőző hangját. Ezen túlmenően a dolgozók hangutasítással vezérelhették a fűtést és a világítást, de akár segítséget is kérhetek egy felkiáltással, amire a rendszer rögtön riasztotta a biztonsági szolgálatot.

A spanyolországi Santander városában tizenkét évvel ezelőtt telepítettek számos utcát lefedő érzékelőhálózatot, hogy intelligens városi alkalmazások tesztkörnyezeteként szolgáljon. Ebbe a meglévő hálózatba integrálták az Ear-It projekthez fejlesztett kicsi, olcsó jelfeldolgozó egységeket, úgynevezett „Acoustic Processing Unitokat” (APU).

A feldolgozóegységek képesek közvetlenül feldolgozni az akusztikai adatokat, és csak a meghatározott értékelési célok szempontjából releváns információkat továbbítják. Ez lehetővé teszi például, hogy akusztikusan mérjék a forgalom nagyságát egy utcán, majd az adatok alapján vezéreljék a közlekedési lámparendszert – ezzel is csökkentve például a zajszennyezést az adott terüleen. Ezen kívül algoritmusokat használtak a szirénák akusztikus érzékelésére, hogy vészhelyzetben lehetővé tegyék a járművek pozíciójának meghatározását és a közlekedési lámpák jelzéseinek automatikus kiigazítását.

Nem véletlen, hogy ezen a megoldáson épp' az oldenburgi cég dolgozik, hiszen az ő projektjük az ún. Halló Autó is. Ez a saját projektjük a járművek külső zajainak megfigyelésére koncentrál, mivel azok fontos, eddig kiaknázatlan információkat árulnak el, nem csak a szirénázó autók irányáról, hanem az útburkolat, a gumiabroncsok, a fékek, vagy más kritikus alkatrészek állapotáról. Az Ear-It esetében viszont az volt a cél, hogy olyan robusztus jelfeldolgozási módszereket és olcsó hardvert fejlesszenek ki, ami alkalmas meglévő kábeles vagy vezeték nélküli érzékelőhálózatokba való egyszerű integrálásra. Az APU tökéletesnek bizonyult a feladatra, hiszen a magja egy beágyazott lapka, ami lehetővé teszi, hogy a komplex jelfeldolgozási algoritmusokat széles sávú, nagy felbontású hangjelekre is alkalmazzák.

Az Ear-Itben szintén résztvevő, svédországi Lulea Műszaki Egyetem azt a kérdést is megvizsgálta, hogy az emberek a fenntarthatóság, energiatakarékosság, vagy biztonság érdekében hajlandóak-e elfogadni a folyamatos akusztikus megfigyelést, kvázi állandó hallgatózást. Az öt ország ezer résztvevőjével végzett vizsgálat kimutatta, hogy

a biztonság területén az akusztikus alkalmazások elfogadottsága lényegesen nagyobb, mint a videokamerás megfigyelésé.

Ennek előfeltétele persze az, hogy a polgárokat tájékoztassák arról, ha közterületen, vagy közösségi térben adatgyűjtés folyik. A felmérés eredményei szerint az emberek azt is szeretnék, ha a rendszer bárminemű bevezetése előtt külön-külön jóvá is hagyhatnák, hogy a részvételükkel összegyűjtött adatokat milyen célra használják fel.

Gábor János

Főoldali kép: Fraunhofer IDMT

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS