Új felfedezés: így növeli a légszennyezés az Alzheimer-kór esélyét

Új felfedezés: így növeli a légszennyezés az Alzheimer-kór esélyét
2024. 03. 05., 14:10

Egy új felfedezés nyomán derült fény a rossz levegő és az agy egészsége közötti kapcsolatra. Arra is rájöttek, hogy a légszennyezés genetikai tulajdonságoktól függetlenül fokozza az időskori megbetegedések és kognitív zavarok esélyét.

A Sydneyi Műszaki Egyetem (UTS) docensei, Cindy Gunawan és Kristine McGrath vezette kutatócsoport ausztrál és szingapúri tudósok segítségével ásott mélyebbre a légszennyezés és az agy egészsége közötti összefüggések témájában. A tanulmányuk új kapcsolatot tárt fel a légszennyezés és az Alzheimer-kór között, mi közismerten memóriavesztéshez, kognitív hanyatláshoz és az életminőség romlásához vezető betegség.

A tudósok friss felfedezésükben azt sugallják, hogy egész konkrétan a magnetit, a légszennyezés egyik apró részecskéje válthatja ki az Alzheimer-kór tüneteit. A magnetit egy mágneses vas-oxid vegyület, ami magas hőmérsékletű égési folyamatok során keletkezik, így jelen van járművek kipufogógázaiban, fatüzek füstjében, széntüzelésű erőművek égéstermékeiben vagy fékbetétek súrlódásából és a motorok kopásából eredő porokban. Nyilvánvaló, hogy nagyon gyakori légszennyező anyagról van szó, ami az orron keresztül juthat el az agyba, hogy aztán megkerülje a vér-agy gátat, vagyis a káros anyagok távoltartására szolgáló védőréteget.

Így jöttek rá az összefüggésre az Alzheimer-kórral és a demenciával

A kutatók az elmélet felállítása után egerekkel és emberi neuronsejtekkel kezdtek el kísérletezni: laboratóriumi körülmények között mérgező légszennyező részecskéknek tették ki őket, hogy megértsék a szerepüket a kór kialakulásában.

„Bár az Alzheimer-kór esetek kevesebb mint egy százaléka genetikai eredetű, úgy tűnik, hogy a környezet és az életmódbeli döntések nagy hatással vannak a betegségre. Korábbi tanulmányok már megállapították a légszennyezés és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatot, de a miénk elsőként elemzi azt, hogy az agyhoz kötött magnetitrészecskék kiválthatják-e a tüneteket” – magyarázta Gunawan.

A négyhónapos vizsgálat során egészséges és genetikailag fogékony egereket egyaránt kitettek vasnak, magnetitnek és dízel szénhidrogéneknek. A magnetit következetesen tükrözte az Alzheimer-kór olyan kórképeit, mint az alapvető agysejtek elvesztése, az amiloid plakk felhalmozódása, valamint a stressz, a szorongás és a rövid távú memória károsodása. Az expozíciónak kitett egereknél fokozott stressz, szorongás, sőt rövid távú memóriazavar is jelentkezett, és a magnetit mind az egerekben, mind az emberi sejtekben immunválaszt okozott: gyulladáshoz, oxidatív stresszhez vezetett, amelyek mind hozzájárulnak a demenciához.

Sürgős intézkedésekre van szükség

„Úgy tűnik, hogy a magnetit még egészséges egerekben is neurodegenerációt okoz, ami aggasztó eredmény – kommentálta az eredményeket Dr. Charlotte Fleming, a tanulmány társszerzője. „Ez azt jelenti, hogy bárki, aki ki van téve a levegőben lévő magnetitrészecskéknek, potenciálisan Alzheimer-kórt kaphat, függetlenül a genetikai háttértől vagy más kockázati tényezőktől. Létfontosságú a levegőben lévő magnetit szintjének nyomon követése és szabályozása, valamint a légszennyezés lehetséges egészségügyi veszélyeire való figyelemfelhívás.”

Ezek az eredmények figyelmet követelnek az egészségügyi szakemberektől és a politikai döntéshozóktól egyaránt, vallják a tudósok, akik azonnal intézkedéseket sürgetnek a légszennyezés csökkentésére. Fontos lenne szerintük például az, hogy a magnetitet világszerte hozzáadják az elvárt biztonsági küszöbértékeket listázó anyagokhoz, hogy a járművek és az erőművek kibocsátása esetében is mérhető, majd csökkenthető legyen a neurodegeneratív betegségek kockázatait növelő részecske koncentrációja.

Gábor János

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 10., 12:25
Az OTP Ingatlanpont friss elemzése szerint a következő hónapokban a bejelentett kormányzati intézkedések rajzolhatják át a piaci viszonyokat, az olcsóbb finanszírozás miatt felértékelődhetnek az új lakások, a fővárosban viszont a 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát egyre nagyobb akadályt jelenthet.
2026. 11. 09., 16:20
Korábbi vállalásának megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank 34 milliárd forintot folyósított a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap részére; a tranzakció révén 109, a program feltételeinek megfelelő vállalkozás juthat hozzá a tervezett beruházásai és fejlesztései megvalósításához szükséges tőkéhez – tájékoztatott a pénzintézet.
2026-11-10 17:25:00
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján az új szabályozás hatálybalépésével megszűnhet a kettős magyar FDI-rendszer, és a legtöbb vállalatfelvásárlás kikerülhet a különleges bejelentési kötelezettség alól. A legfontosabb tudnivalókat Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS