Egy új felfedezés nyomán derült fény a rossz levegő és az agy egészsége közötti kapcsolatra. Arra is rájöttek, hogy a légszennyezés genetikai tulajdonságoktól függetlenül fokozza az időskori megbetegedések és kognitív zavarok esélyét.
A Sydneyi Műszaki Egyetem (UTS) docensei, Cindy Gunawan és Kristine McGrath vezette kutatócsoport ausztrál és szingapúri tudósok segítségével ásott mélyebbre a légszennyezés és az agy egészsége közötti összefüggések témájában. A tanulmányuk új kapcsolatot tárt fel a légszennyezés és az Alzheimer-kór között, mi közismerten memóriavesztéshez, kognitív hanyatláshoz és az életminőség romlásához vezető betegség.
A tudósok friss felfedezésükben azt sugallják, hogy egész konkrétan a magnetit, a légszennyezés egyik apró részecskéje válthatja ki az Alzheimer-kór tüneteit. A magnetit egy mágneses vas-oxid vegyület, ami magas hőmérsékletű égési folyamatok során keletkezik, így jelen van járművek kipufogógázaiban, fatüzek füstjében, széntüzelésű erőművek égéstermékeiben vagy fékbetétek súrlódásából és a motorok kopásából eredő porokban. Nyilvánvaló, hogy nagyon gyakori légszennyező anyagról van szó, ami az orron keresztül juthat el az agyba, hogy aztán megkerülje a vér-agy gátat, vagyis a káros anyagok távoltartására szolgáló védőréteget.
A kutatók az elmélet felállítása után egerekkel és emberi neuronsejtekkel kezdtek el kísérletezni: laboratóriumi körülmények között mérgező légszennyező részecskéknek tették ki őket, hogy megértsék a szerepüket a kór kialakulásában.
„Bár az Alzheimer-kór esetek kevesebb mint egy százaléka genetikai eredetű, úgy tűnik, hogy a környezet és az életmódbeli döntések nagy hatással vannak a betegségre. Korábbi tanulmányok már megállapították a légszennyezés és az Alzheimer-kór közötti kapcsolatot, de a miénk elsőként elemzi azt, hogy az agyhoz kötött magnetitrészecskék kiválthatják-e a tüneteket” – magyarázta Gunawan.
A négyhónapos vizsgálat során egészséges és genetikailag fogékony egereket egyaránt kitettek vasnak, magnetitnek és dízel szénhidrogéneknek. A magnetit következetesen tükrözte az Alzheimer-kór olyan kórképeit, mint az alapvető agysejtek elvesztése, az amiloid plakk felhalmozódása, valamint a stressz, a szorongás és a rövid távú memória károsodása. Az expozíciónak kitett egereknél fokozott stressz, szorongás, sőt rövid távú memóriazavar is jelentkezett, és a magnetit mind az egerekben, mind az emberi sejtekben immunválaszt okozott: gyulladáshoz, oxidatív stresszhez vezetett, amelyek mind hozzájárulnak a demenciához.
„Úgy tűnik, hogy a magnetit még egészséges egerekben is neurodegenerációt okoz, ami aggasztó eredmény – kommentálta az eredményeket Dr. Charlotte Fleming, a tanulmány társszerzője. „Ez azt jelenti, hogy bárki, aki ki van téve a levegőben lévő magnetitrészecskéknek, potenciálisan Alzheimer-kórt kaphat, függetlenül a genetikai háttértől vagy más kockázati tényezőktől. Létfontosságú a levegőben lévő magnetit szintjének nyomon követése és szabályozása, valamint a légszennyezés lehetséges egészségügyi veszélyeire való figyelemfelhívás.”
Ezek az eredmények figyelmet követelnek az egészségügyi szakemberektől és a politikai döntéshozóktól egyaránt, vallják a tudósok, akik azonnal intézkedéseket sürgetnek a légszennyezés csökkentésére. Fontos lenne szerintük például az, hogy a magnetitet világszerte hozzáadják az elvárt biztonsági küszöbértékeket listázó anyagokhoz, hogy a járművek és az erőművek kibocsátása esetében is mérhető, majd csökkenthető legyen a neurodegeneratív betegségek kockázatait növelő részecske koncentrációja.
Gábor János
Főoldali kép: Freepik
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.