Egy mágneses gyanta megoldhatja, hogy a szennyvíz, még inkább az abból származó műtrágya ne tartalmazzon PFAS-eket. A mezőgazdaság ezzel biztonságosan felhasználhatja.
Az ausztrál Queenslandi Egyetem kutatói kifejlesztettek egy mágneses gyantát, ami képes az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (PFAS) kivonására a saját közegéből. Az eljárást hamarosan szennyvíztisztító telepeken tesztelik. A cél az, hogy a szennyvíz iszapját műtrágya formájában újra fel lehessen használni.
Az új technológia egy szorbens, amelyet Zhang Cheng doktor készített az Ausztrál Biomérnöki és Nanotechnológiai Intézetben. A technológia már bizonyította, hogy biztonságosan és olcsón kiszűri a PFAS-vegyületeket a vízből.
Mivel az ausztrál gazdák évente több mint egymillió tonnát használnak fel a szennyvíztisztítás végtermékeként keletkező, tápanyagokban gazdag bioszolidból, fontos vívmány lehet az új gyanta, hiszen lehetővé teszi, hogy ez a szerves anyag biztonságosan kerüljön vissza a mezőgazdaságba.
Zhang most hétmillió dolláros projektet vezet Su Zichenggel és ipari partnerekkel együtt, hogy a gyanta a félig szilárd szennyvízből is eltávolítsa a PFAS-eket. A projektet 5 millió dollár ipari forrás és 2 millió dollár szövetségi támogatás finanszírozza.
„Ausztráliában körülbelül 700 szennyvíztisztító telep működik, és ezek az utolsó védelmi vonalak közé tartoznak a PFAS ellen, de teljesen eltávolítani a PFAS-t azokból az anyagokból, amiket leöblítünk a lefolyóba – különösen a nehezebb szerves anyagokból – nem egyszerű feladat” – magyarázta a kutató.
„Amit létrehoztunk, az egy olyan termék, amely anélkül védi az emberi egészséget és a környezetet, hogy teljesen át kellene tervezni a meglévő rendszereket.”
A PFAS eltávolítására jelenleg alkalmazott módszerek, mint a pirolízis és az égetés, sok energiát igényelnek, és másodlagos szennyezést okoznak.
Zhang szerint viszont az általuk kifejlesztett gyanta olyan innovatív mágneses ioncserés technikát alkalmaz a kivonásra, amely szobahőmérsékleten működik. Ez lehetővé teszi, hogy az iszap PFAS-mentes komposztként újrahasznosítható legyen – további károsanyagkibocsátás nélkül.
Ez az eredmény kritikus problémát old meg, hiszen a terület-rehabilitációhoz és a mezőgazdasághoz használt, műtrágyaként értékesített nedves bioszolidok világszerte komoly környezeti és szabályozási aggályokat vetnek fel a bennük lévő PFAS-ek miatt.
„A technológiánk szépsége tehát a kettős funkcióban rejlik: megvédi a környezetet és biztonságossá teszi a komposzt felhasználását, valamint a mezőgazdasági termékeket” – vezette le a tudós.
A hároméves CRC-P projekt célja egy ipari méretekben alkalmazható termék létrehozása, amely a PFAS-kezelés élvonalába helyezi Ausztráliát.
„Ahogy világszerte szigorodnak a PFAS-kibocsátásra vonatkozó előírások – különösen Európában és az Egyesült Államokban – egyre nagyobb igény lesz fejlett kármentesítési megoldásokra – mondta Zhang. – A technológiánk nemcsak azzal segít, hogy megfeleljünk a nemzetközi szabványoknak, hanem biztonságosabb hozzáférést is biztosít az öntözéshez és a területhasznosításhoz szükséges termékekhez.”
A PFAS-ek olyan szintetikus vegyi anyagok, amelyeket például hő- és vízállóságuk, folt és zsírtasztító tulajdonságaik miatt használnak fogyasztói és ipari termékekben. A környezetben viszont tartósan fennmaradnak, és már egy sor különböző egészségügyi problémával hozták összefüggésbe őket.
Címlapkép: Queenslandi Egyetem
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.