Harc az e-hulladék ellen: itt a vízben oldódó nyomtatott áramkör

Harc az e-hulladék ellen: itt a vízben oldódó nyomtatott áramkör
2023. 08. 01., 14:10

Fontos lépés lenne a Jiva Materials találmányának globális elterjedése, hiszen a világon ez lenne az első, teljesen újrahasznosítható, kereskedelmi forgalomban is kapható, vízben gond nélkül és gyorsan feloldható nyomtatott áramköri lap.

Az elektronikai alkatrész a sima forró vízben oldódó szubsztrátjának köszönheti forradalmi tulajdonságait - állítja a ComputerBase riportja. A környezetbarát megoldást a közismert félvezetőgyártó Infineon technologies AG tette le az asztalra: a cég növényi alapú nyomtatott áramköri lapokat (PCB) készít, Soluboard néven, amit a brit Jiva Materials tervezett számára. A startup öko lapjai nem csupán „lényegesen kisebb szén-dioxid-kibocsátással rendelkeznek, mint a hagyományos üvegszálak”, de még vízben is oldódnak, ami óriási jelentőséggel bír a benne lévő fém- és nemesfémtartalom visszanyerése során.

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az e-hulladék korunk egyik legnagyobb ökológiai problémája. A használt, alig, vagy nem is működő elektronikai cikkek még a legjobb esetben is padlásokon vagy szekrények alján végzik azoknál, akik nem tudják, vagy akarják leadni őket megfelelő hulladékudvarokban. Közismert tény, hogy minden évben szükségtelenül sok, pedig nagyrészt újrahasznosítható merevlemezt pazarolunk el, de az évente keletkező e-hulladék mennyiségére vonatkozó számadatok, minden mást is beleszámolva, tényleg sokkolóak.

A becslések szerint a világ e-hulladékának mindössze 12,5 százalékát hasznosítják újra hivatalos csatornákon keresztül, míg 85 százaléka szeméttelepeken és hulladékégetőkben végzi. Az elektronikai szemét ráadásul gyorsabb ütemben keletkezik, mint ahogy a jelenlegi kapacitásokkal kezelni lehet: évente kb. 300 millió számítógépet és egymilliárd mobiltelefont gyárt a világ, és ezek a számik minden esztendőben legalább nyolc százalékot emelkednek. A The World Counts számlálója szerint 2023-ban már most több mint 29 millió tonna eldobott e-hulladéknál tartunk, ami szinte biztosan tovább fogja rontani az utóbbi években mért 40 millió tonnás éves átlagot.

Ez olyan, mint kidobni 800 darab laptopot – másodpercenként.

Ahelyett, hogy végignéznénk, ahogy a halmok egyre nőnek (bár ezt sok fejlettebb ország úgy oldja meg, hogy Afrikában és Ázsiában dobja ki az elektronikai hulladékot), érdemes odafigyelni azokra a cégekre, amelyek tesznek is valamit – például egyre fejlettebb újrahasznosítással, vagy új anyagtudományi eredményekkel. Utóbbiak sorába léphet mostantól a Jiva Materials, mert a megoldása talán minden korábbinál egyszerűbbé teszi a ritkaföldfémek visszanyerését elektronikai hulladékokból. A vállalat az Európai Bizottság Green Deal körforgásos gazdaságának és a WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment) irányelvnek megfelelően dolgozik azon, hogy új módszereket tegyen le az asztalra az e-hulladékok kezelésére – persze úgy, hogy közben ne veszítsen el semmit az értékes anyagokból. A nyomtatott áramköri lapok vízben történő feloldása ezt maradéktalanul teljesítheti: a lap eltűnik, a fém megmarad.

„A vízalapú újrahasznosítási eljárás alkalmazása nagyobb hatékonyságot eredményezhet az értékes fémek visszanyerésében” – szögezte le Jonathan Swanston, a Jiva Materials társalapító-vezérigazgatója. „Emellett az FR-4 PCB anyagok Soluboarddal való helyettesítése 60 százalékos karbonkibocsátás-csökkenést eredményezne – pontosabban: 10,5 kilogramm szén-dioxid, illetve 620 gramm műanyag takarítható meg a PCB lapok minden egyes négyzetméterén.”

A Jiva néhány, egyelőre hivatalosan meg nem nevezett céggel dolgozik együtt a lapok fejlett béta prototípusainak előállításán, de egyszerűségük és újrafelhasználhatóságuk miatt könnyen elképzelhető, hogy ezeket a lapokat a világ nagy technológiai vállalatai is átveszik, ahogyan a környezettudatosabb jövő felé haladunk (és egyre szigorúbb kvótákat kell majd teljesíteni).

Gábor János

Főoldali kép: Jiva Materials

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS