Fontos lépés lenne a Jiva Materials találmányának globális elterjedése, hiszen a világon ez lenne az első, teljesen újrahasznosítható, kereskedelmi forgalomban is kapható, vízben gond nélkül és gyorsan feloldható nyomtatott áramköri lap.
Az elektronikai alkatrész a sima forró vízben oldódó szubsztrátjának köszönheti forradalmi tulajdonságait - állítja a ComputerBase riportja. A környezetbarát megoldást a közismert félvezetőgyártó Infineon technologies AG tette le az asztalra: a cég növényi alapú nyomtatott áramköri lapokat (PCB) készít, Soluboard néven, amit a brit Jiva Materials tervezett számára. A startup öko lapjai nem csupán „lényegesen kisebb szén-dioxid-kibocsátással rendelkeznek, mint a hagyományos üvegszálak”, de még vízben is oldódnak, ami óriási jelentőséggel bír a benne lévő fém- és nemesfémtartalom visszanyerése során.
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az e-hulladék korunk egyik legnagyobb ökológiai problémája. A használt, alig, vagy nem is működő elektronikai cikkek még a legjobb esetben is padlásokon vagy szekrények alján végzik azoknál, akik nem tudják, vagy akarják leadni őket megfelelő hulladékudvarokban. Közismert tény, hogy minden évben szükségtelenül sok, pedig nagyrészt újrahasznosítható merevlemezt pazarolunk el, de az évente keletkező e-hulladék mennyiségére vonatkozó számadatok, minden mást is beleszámolva, tényleg sokkolóak.
A becslések szerint a világ e-hulladékának mindössze 12,5 százalékát hasznosítják újra hivatalos csatornákon keresztül, míg 85 százaléka szeméttelepeken és hulladékégetőkben végzi. Az elektronikai szemét ráadásul gyorsabb ütemben keletkezik, mint ahogy a jelenlegi kapacitásokkal kezelni lehet: évente kb. 300 millió számítógépet és egymilliárd mobiltelefont gyárt a világ, és ezek a számik minden esztendőben legalább nyolc százalékot emelkednek. A The World Counts számlálója szerint 2023-ban már most több mint 29 millió tonna eldobott e-hulladéknál tartunk, ami szinte biztosan tovább fogja rontani az utóbbi években mért 40 millió tonnás éves átlagot.
Ez olyan, mint kidobni 800 darab laptopot – másodpercenként.
Ahelyett, hogy végignéznénk, ahogy a halmok egyre nőnek (bár ezt sok fejlettebb ország úgy oldja meg, hogy Afrikában és Ázsiában dobja ki az elektronikai hulladékot), érdemes odafigyelni azokra a cégekre, amelyek tesznek is valamit – például egyre fejlettebb újrahasznosítással, vagy új anyagtudományi eredményekkel. Utóbbiak sorába léphet mostantól a Jiva Materials, mert a megoldása talán minden korábbinál egyszerűbbé teszi a ritkaföldfémek visszanyerését elektronikai hulladékokból. A vállalat az Európai Bizottság Green Deal körforgásos gazdaságának és a WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment) irányelvnek megfelelően dolgozik azon, hogy új módszereket tegyen le az asztalra az e-hulladékok kezelésére – persze úgy, hogy közben ne veszítsen el semmit az értékes anyagokból. A nyomtatott áramköri lapok vízben történő feloldása ezt maradéktalanul teljesítheti: a lap eltűnik, a fém megmarad.
„A vízalapú újrahasznosítási eljárás alkalmazása nagyobb hatékonyságot eredményezhet az értékes fémek visszanyerésében” – szögezte le Jonathan Swanston, a Jiva Materials társalapító-vezérigazgatója. „Emellett az FR-4 PCB anyagok Soluboarddal való helyettesítése 60 százalékos karbonkibocsátás-csökkenést eredményezne – pontosabban: 10,5 kilogramm szén-dioxid, illetve 620 gramm műanyag takarítható meg a PCB lapok minden egyes négyzetméterén.”
A Jiva néhány, egyelőre hivatalosan meg nem nevezett céggel dolgozik együtt a lapok fejlett béta prototípusainak előállításán, de egyszerűségük és újrafelhasználhatóságuk miatt könnyen elképzelhető, hogy ezeket a lapokat a világ nagy technológiai vállalatai is átveszik, ahogyan a környezettudatosabb jövő felé haladunk (és egyre szigorúbb kvótákat kell majd teljesíteni).
Gábor János
Főoldali kép: Jiva Materials
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.