Unokáink miatt nem mindegy: így térhet vissza a Föld a 1,5 Celsius-fok alatti felmelegedéshez

Unokáink miatt nem mindegy: így térhet vissza a Föld a 1,5 Celsius-fok alatti felmelegedéshez
ESGHírek  |  2025. 11. 11., 13:15

Ideje bevallani, hogy a klímacélok kudarcot vallottak. Egy új forgatókönyv már azt vázolja, milyen fordulat kell a folyamatok visszafordításához.

A világ még ebben a században visszatérhet az 1,5 Celsius-fok alatti globális felmelegedéshez (az ipari forradalomtól, vagyis az 1850–1900 közötti időszaktól számítva), ha az országok azonnal – még egyszer: azonnal – megkezdik a lehető legmagasabb szintű klímavédelmi törekvéseket.

Ez a következtetés szerepel „A 1,5 °C megmentése: új bizonyítékok a Párizsi Megállapodás legmagasabb szintű teljesítéséhez” című jelentésben, amelyet a berlini Climate Analytics nevű civil szervezet és a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) készített.

A Föld túlmelegszik, már a visszafordításban kell gondolkodni

Az elemzés frissíti az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének hatodik értékelő riportjának (IPCC AR6) forgatókönyveit, hogy azok a jelenlegi (magasabb) induló kibocsátási szintet tükrözzék, illetve megmutassák, mi kell ahhoz, hogy

  • korlátozzuk a globális átlaghőmérsékletet 1,5 °C feletti túllépést,
  • majd visszacsökkentsük azt a 1,5 fokos emelkedés alatti szintre, még 2100 előtt.

A jelentés Legnagyobb Lehetséges Ambíció (HPA) című forgatókönyve azt mutatja meg, hogyan lassítható, majd állítható meg a globális felmelegedés 2050 előtt – már amennyiben átalakítjuk a gazdaságot, bővítjük a megújuló energiaforrásokat, és villamosítjuk az energiarendszert.

A hőmérséklet ezt követően 2100-ig ismét 1,5 fok alá csökkenhet, ám ehhez

  • a fosszilis energiahordozók gyors kivezetése,
  • a metánkibocsátás mérséklése,
  • valamint a szén-dioxid-eltávolító technológiák felfuttatása is kell.

Az új forgatókönyv útitervet kínál az 1,5 fokos cél megmentésére. E lépések azt feltételezik, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátása 2050 előtt, az összes üvegházhatású gázé pedig a 2060-as években eléri a nettó zérót.

A jelentés szerint ezek a mérföldkövek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy 2050-re megálljon a hőmérséklet-emelkedés, majd 2100-ig újra 1,5 fok alá süllyedjen.

Az új klímacélok esélyei

Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazgatója szerint az 1,5 fok túllépése súlyos politikai kudarc, ami elkerülhető lett volna. A felmelegedés növeli a károk, valamint a visszafordíthatatlan fordulópontok kockázatát.

„De ez az útiterv megmutatja, hogy még mindig képesek vagyunk visszatérni 1,5 Celsius alá 2100-ra. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a lehető legrövidebb ideig maradjunk e küszöb felett, és így minimalizáljuk a visszafordíthatatlan károk, valamint a láncreakció-szerű összeomlások kockázatát.”

Dr. Neil Grant, a Climate Analytics vezető szakértője hozzátette, hogy a jelenlegi, „döntő fontosságú évtizedben” öt értékes évet már elvesztegettünk, de közben forradalmi fejlődés zajlott le a megújuló energia és az akkumulátorok terén – ezek világszerte rekordokat döntöttek.

„Ha ezt a lendületeket kihasználjuk, felgyorsíthatjuk a tisztaenergia-átmenetet, és behozhatjuk a lemaradást. Az 1,5 °C túllépésének korlátozására még van esély, de az időablak gyorsan zárul. A döntés a miénk.”

A HPA-forgatókönyv fő pontjai

A HPA-forgatókönyv szerint a globális felmelegedés nagyjából 1,7 Celsius-fokon tetőzik, majd 2100-ra 1,2 fokra esik vissza. A túllépés körülbelül 40 évig tart, ami hosszabb és erősebb, mint az IPCC AR6 forgatókönyveiben, és emiatt az elmúlt öt év késlekedéseit – és politikusait – lehet felelőssé tenni.

2050-re az energiaigény kétharmadát villamosenergia fogja fedezni.

A villamosítás költségben, skálázhatóságban és hatékonyságban is felülmúlja a többi megoldást. Az elektromosság, a hidrogén, valamint a biomassza és a szintetikus üzemanyagok célzott alkalmazása fokozatosan kiszorítja a fosszilis energiahordozókat.

A világ 2070-re fosszilismentes gazdasággá válhat, a fejlett országok viszont már 2050-re elérhetik ezt a célt.

A metánkibocsátás 2030-ra húsz, 2035-re harminc százalékkal csökkenhet a 2020-as szinthez képest. A legnagyobb előrelépés az energetikai szektorban várható, ahol a metánkibocsátás a 2020-as években felére csökkenhet.

A szén-dioxid-eltávolító technológiákat gyorsan kell bevezetni, 2050-re több mint ötmilliárd tonna szén-dioxid megkötése és eltávolítása szükséges. Ha ezek a technológiák csak fele olyan gyorsan terjednének el, a HPA-forgatókönyv még akkor is 1,5 fok alá vinné vissza a hőmérsékletet a század végére.

A fosszilis energiahordozók gyors kivezetése és a szén-dioxid-eltávolítás bővítése révén a karbonkibocsátás 2050 előtt elérheti a nettó zérót. Az üvegházhatású gázok a 2060-as években érhetik el ezt a szintet – nagyjából egy évtizeddel korábban, mint az IPCC AR6 forgatókönyvei szerint.

Mindez tehát a legideálisabb eset, ami csak akkor valósul meg, ha a világ késlekedés nélkül, rögtön cselekszik.

A címlapkép illusztráció. Forrás: Brendan O'Donnell / Unsplash

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-09-07 21:45:22
Vállalkozásfejlesztési fórum a VOSZ Budapesti Vállalkozásfejlesztési Iroda és a VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezete szervezésében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS