Versenyképesség az EU-ban: a magyar régiók „felzárkózóban vannak”

2023. 03. 28., 13:18

Az átdolgozott regionális versenyképességi mutató szerint még mindig nagy különbségek vannak az uniós régiók között, ugyanakkor javulás mutatkozik a kevésbé fejlett régiók versenyképességében.

A mutató eredményei szerint az EU legversenyképesebb régiói Utrecht (150.9 pont), Dél-Holland (144,1 pont) és a francia fővárosi régió, Île-de-France (142,8 pont).

„A területi versenyképesség azt fejezi ki, hogy egy régió mennyire képes vonzó és fenntartható környezetet biztosítani a vállalkozások működéséhez, illetve a lakosok számára a letelepedéshez és a munkához. Az átdolgozott mutató mélyebb betekintést enged az uniós régiók versenyképességének különböző vetületeibe, és értékes eszköznek bizonyulhat a jobb politikai döntéshozatal érdekében. Lehetővé teszi, hogy jobb szakpolitikai irányvonalakat dolgozzunk ki, amelyek vonzó és fenntartható életkörülményeket biztosítanak a lakosság számára Európa régióiban. Ez a kohéziós politika fő célja. Minden régió egyedi, ezért testre szabott támogatást nyújtunk a számukra, hogy segítségükre legyünk az erősségeik és forrásaik kiaknázásában”– mondta Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.

A kevésbé fejlett régiók felzárkózása

A mutató 2016-os és a 2022-es kiadásait összehasonlítva megfigyelhető, hogy a kevésbé fejlett régiók regionális versenyképessége javult, míg az átmeneti régiók teljesítménye inkább vegyes képet mutat. Viszont változatlanul elmondható, hogy az eddigi fejlett régiók teljesítenek továbbra is a legjobban.

A legalacsonyabb értékekkel bíró régiók ugyanakkor még mindig az EU keleti tagállamaiban találhatók.

A mutató 2016-os és 2019-es kiadását összevetve az EU keleti tagállamainak valamennyi régiójában javultak az eredmények, míg a szintén viszonylag alacsony versenyképességű déli uniós régiók teljesítménye vegyes képet mutatott. A 2019-es és a 2022-es kiadást összehasonlítva elmondható, hogy a legtöbb keleti uniós régió továbbra is felzárkózóban van, ez jellemzi például a balti országok, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia térségeit. Ugyanakkor Csehország, Románia, Szlovákia és Bulgária egyes régiói egyre inkább eltávolodtak az uniós átlagtól.

Az EU déli részén Portugália, Spanyolország és Görögország legtöbb régiójában javulás figyelhető meg (noha ez utóbbi ország esetében nagyon alacsony szintről kiindulva), de Olaszország és Ciprus legtöbb régiója távolabb került az uniós átlagtól.

A legmagasabb versenyképesség szinte mindenütt a fővárosi régiókra jellemző, de ez a különbség kevésbé jelentős a versenyképesebb tagállamokban

Az összes tagállamban a fővárosi régió a legversenyképesebb, kivéve Németországot, Olaszországot és Hollandiát. A többi régióhoz képest nagyon nagy lehet a különbség. Ez különösen szembeötlő Franciaország, Románia és Szlovákia esetében. (Pozsony vonzáskörzete 114,1 ponttal nemcsak a többi szlovák, de valamennyi magyar régiót is megelőzi.)

A versenyképesebb országokban jellemzően kisebb a különbség a fővárosi és a vidéki régiók között. Ez is azt mutatja, hogy a közpolitikák és beruházások fontos feladata a felfelé irányuló konvergencia előmozdítása. Ez elősegíti a kevésbé versenyképes régiók teljesítményének javulását és felzárkóztatását, ugyanakkor továbbra is teret enged a legversenyképesebb régiók fejlődésének.

A versenyképesebb régiók jelentős előnyöket élveznek

Ha egy régiónak magas a versenyképessége, akkor az egy főre jutó GDP-je is magasabb. Ezekben a régiókban a nők kedvezőbb keretfeltételekkel rendelkeznek, így jobb eredményeket érhetnek el, és több fiatal nő vesz részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben. Végezetül pedig a versenyképesebb régiók különösen vonzónak bizonyulnak a friss diplomások számára, mivel az ilyen helyeken könnyebb munkát találni.

A kohéziós politika jelentősége az EU regionális versenyképessége szempontjából

A megújult regionális versenyképességi mutató eredményei szerint az uniós régióknak még mindig szükségük van az EU támogatására ahhoz, hogy javítani tudják a versenyképességüket és csökkenteni lehessen a közöttük fennálló különbségeket. A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája. Célja, hogy támogatást nyújtson a régiók számára az olyan területeken, mint a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképessége, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint hogy hozzájáruljon a lakosság életminőségének javításához – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A magyarországi régiók pontszámai

  • Közép-Magyarország (Budapest és vonzáskörzete): 105,3
  • Nyugat-Dunántúl: 84,2
  • Közép-Dunántúl: 82,6
  • Dél-Alföld: 72,8
  • Dél-Dunántúl: 69,7
  • Észak-Alföld: 68,2
  • Észak-Magyarország: 65,6

Az interaktív térkép itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-23 15:10:00
A Credipass és a Duna House szakértői górcső alá vették a fővárosi ingatlan- és albérlet árakat és kiszámolták, hogy mikor éri meg saját ingatlant vásárolni a jelenlegi támogatási rendszerben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS