Utazás az EU-ban: összehangolt korlátozásokat, egységes színkódokat és egyértelmű kommunikációt javasol Európai Bizottság

2020. 09. 07., 11:30

Az Európai Bizottság tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tagállamok által a koronavírus-világjárvány miatt hozott, a szabad mozgást korlátozó intézkedések uniós szinten történő összehangolása és egyértelmű kommunikálása a lakosság felé.

A Bizottság javaslata négy olyan kulcsfontosságú területet határoz meg, amelyen a tagállamoknak szorosabban együtt kell működniük:

  1. Közös kritériumok és küszöbértékek megállapítása a tagállamok számára annak eldöntéséhez, hogy indokolt-e utazási korlátozások bevezetése
  2. A közös kritériumok elfogadott színkódok használatával történő megjelenítése a térképen
  3. A magas kockázatú területekről érkező utasok esetében alkalmazandó intézkedések közös kerete
  4. A nyilvánosság egyértelmű és időben történő tájékoztatása az esetleges korlátozásokról

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos kijelentette: „A mai napon javaslatot teszünk tagállamainknak egy, az utazási korlátozásokra vonatkozó jól összehangolt, kiszámítható és átlátható megközelítésre. Javasoljuk, hogy ilyen korlátozásokat csak ott vezessenek be, ahol azokra ténylegesen szükség van, mindig a közegészség védelmét helyezve az első helyre. El kell kerülnünk a már amúgy is törékeny gazdaságok újabb zavarait, és nem szabad további bizonytalanságot okoznunk polgáraink számára, akik már eddig is hatalmas áldozatokat hoztak. Ezt várják tőlünk, miután hosszú hónapokig kényszerültek együtt élni a Covid19-cel.”

A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders így nyilatkozott: „A világjárvány súlyosan érintette az EU-n belüli szabad mozgáshoz való jogunkat. A mindennapos zökkenőmentes utazás számos polgár életének szerves részét képezi – számukra a nemzeti szabályok kakofóniája rendkívül nagy terhet jelent. Egyszerűsíteni kívánjuk a dolgokat. Olyan egyértelmű, megkülönböztetés nélkül alkalmazható kritériumokra teszünk javaslatot, amelyeket a tagállamok könnyen követhetnek és megfelelően kommunikálhatnak az európai polgárok felé.”

Ylva Johansson uniós belügyi biztos a következőképpen fogalmazott: „Március óta a Bizottság kidolgozta és megteremtette a tagállamok által követendő belső és külső határellenőrzési ajánlások szilárd alapját. A mai intézkedések ezekre az eredményekre épülnek, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk schengeni térségünk előnyeit. Ezért egy egyértelmű „zöld, narancssárga, piros” rendszert kívánunk bevezetni, az egyedi intézkedések kaleidoszkópja helyett.”

Közös kritériumok

Jelenleg jelentős eltérések tapasztalhatók az Európai Unión belüli szabad mozgást korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozó nemzeti kritériumok között. A Bizottság azt javasolja, hogy a korlátozó intézkedések bevezetésekor minden tagállam vegye figyelembe az alábbi kritériumokat:

  • az adott területen, egy 14 napos időszakban regisztrált új Covid19-esetek teljes száma 100 000 főre vetítve;
  • az adott területen, egy hétnapos időszakban elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya;
  • az adott területen, egy hétnapos időszakban elvégzett Covid19-tesztek száma 100 000 főre vetítve.

A tagállamoknak ezeket az adatokat hetente meg kell küldeniük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak. A tagállamoknak regionális szinten is rendelkezésre kell bocsátaniuk ezeket az adatokat annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések azokra a régiókra irányuljanak, ahol azokra feltétlenül szükség van.

Amennyiben az indulási hely szerinti tagállam heti szinten több mint 250 tesztet végez 100 000 főre vetítve,, a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok ne korlátozzák az olyan tagállamokból beutazó személyek szabad mozgását, ahol:

  • egy adott területen az újonnan regisztrált Covid19-esetek teljes száma egy 14 napos időszakban 100 000 főre vetítve kevesebb mint 50 fő, VAGY az adott területen elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya kevesebb mint 3%.

Közös színkód

A tagállamok által szolgáltatott adatok alapján a Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tegye közzé az uniós tagállamok és az EGT-országok hetente frissített térképét, amely közös színkód alkalmazásával segíti a tagállamokat és az utasokat. A Bizottság az alábbiakat javasolja:

  • zöld: azok a területek, ahol egy 14 napos időszakban az újonnan regisztrált Covid19-esetek száma 25-nél kevesebb ÉS az ott elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya kevesebb mint 3%;
  • narancssárga: azok a területek, ahol egy 14 napos időszakban az újonnan regisztrált Covid19-esetek száma 50-nél kevesebb, DE az ott elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya legalább 3% VAGY az újonnan regisztrált Covid19-esetek teljes száma 25 és 150 között van, DE az ott elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya kevesebb mint 3%;
  • piros: azok a területek, ahol egy 14 napos időszakban az újonnan regisztrált Covid19-esetek száma 50-nél több ÉS az ott elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya legalább 3% VAGY az újonnan regisztrált Covid19-esetek teljes száma egy 14 napos időszakban 100 000 főre vetítve több mint 150 fő;
  • szürke szín: ha nem áll rendelkezésre elegendő információ a Bizottság által javasolt kritériumok értékeléséhez VAGY az adott területen elvégzett 100 000 főre jutó Covid19-tesztek száma 250-nél kevesebb.

Közös megközelítés a magas kockázatú területekről érkező utasokra vonatkozóan

A Bizottság javasolja, hogy a tagállamok alkalmazzanak közös megközelítést a „magas kockázatú” zónákból érkező utasokkal kapcsolatban. A tagállamok nem tagadhatják meg a más tagállamokból érkező személyek beutazását. Azok a tagállamok, amelyek saját döntéshozatali eljárásaik alapján korlátozzák a szabad mozgást, megkövetelhetik a következőket:

  • a „piros” vagy „szürke” minősítésű területről érkező személyek vagy karanténnak vessék alá magukat, VAGY az érkezésüket követően végeztessenek Covid19-tesztet – a Bizottság az utóbbi opciót részesíti előnyben.

Indokolt esetben a tagállamok mérlegelhetik annak ajánlását, hogy a „narancssárga” minősítésű területről beutazó személyeket indulás előtt vagy az érkezésükkor legalább egy Covid19-teszt elvégzésére kötelezzék; A tagállamok megkövetelhetik a „piros”, „narancssárga” vagy „szürke” minősítésű területről érkező személyektől – nevezetesen a légi úton érkezőktől –, hogy az adatvédelmi követelményekkel összhangban nyújtsanak be közegészségügyi utasazonosító űrlapot. Az alapvető feladattal vagy szükséglettel rendelkező utasok – például a kritikus foglalkozásokat gyakorló munkavállalók, a határ menti ingázók és a kiküldött munkavállalók, a diákok vagy a munkájukat végző újságírók – nem kötelezhetők karanténra.

A nyilvánosság egyértelmű és időben történő tájékoztatása

A Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok hetente részletesen tájékoztassák a többi tagállamot és a Bizottságot azokról a szabad mozgást érintő utazási korlátozásokról, amelyek bevezetését, illetve megszüntetését tervezik. A változásokról azok hatálybalépése előtt egy héttel értesítést kell küldeni.

Az információkat a „Re-open EU” internetes platformon is elérhetővé kell tenni, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által hetente közzétett térképre mutató linkkel együtt.

A polgároknak és a vállalkozásoknak kiszámíthatóságra van szükségük. A tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az utazási korlátozások társadalmi és gazdasági hatását. Ennek magában kell foglalnia a nyilvánosság egyértelmű, átfogó és időben történő tájékoztatását – áll a Bizottság közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS