Uniós pénzektől eshetnek el a jogállamiságot megsértő tagállamok

Az Európai Bizottság feladata lesz, hogy egy független szakemberekből álló testület segítségével megállapítsa, hogy léteznek-e „a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok”, majd az előfinanszírozás csökkentésétől az uniós támogatás felfüggesztéséig terjedő válaszintézkedéseket javasoljon. A javaslatot csak az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását követően hajtják majd végre. A parlament és az uniós miniszterek feloldhatják az uniós források blokkolását abban az esetben, ha az Európai Bizottság által beazonosított hiányosságot a tagállam kijavította.

A jogállamiságot pénzügyi szempontból veszélyeztető esetek

Az Európai Bizottság az alábbi esetekben állapíthatja meg, hogy veszélybe került a jogállamiság:

• az uniós költségvetést végrehajtó tagállami hatóság nem működik megfelelően;
• a pénzügyi ellenőrzést végző tagállami hatóság nem működik megfelelően;
• az uniós költségvetés végrehajtását befolyásolja, hogy a csalások (beleértve az adócsalást), korrupció és az uniós jog egyéb megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
• nem megfelelően működik a hatékony és független bírósági felülvizsgálat;
• a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem fizetik vissza;
• az adóelkerülés és adóverseny megelőzése és büntetése nem működik megfelelően; és
• nincs megfelelő együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és, amennyiben az adott tagállamra vonatkozik, az Európai Ügyészséggel.

Független testület segíti a bizottságot

Az Európai Bizottság munkáját egy alkotmányjogászokból és pénzügyi szakértőkből álló, független testület segíti, amelynek egy-egy tagját a nemzeti parlamentek, öt tagját pedig az Európai Parlament delegálja. A testület évente minden tagállamban értékeli a helyzetet, és nyilvánosan hozzáférhetően közzéteszi megállapításainak összegzését.

A végső kedvezményezett védelme

Az Európai Bizottság a hiányosságok mértékétől és a költségvetés végrehajtási eljárásától függően egy vagy több intézkedést javasolhat az alábbiak közül (a lista nem teljes):

• kifizetési kötelezettségvállalások felfüggesztése;
• kifizetési határidők felfüggesztése;
• az előfinanszírozás csökkentése, és
• kifizetések felfüggesztése.

A tagállami kormánynak a döntés ellenére folytatnia kell az adott uniós program végrehajtását és ki kell fizetnie a végső kedvezményezetteket, például kutatókat vagy civil szervezeteket. A bizottság segít abban, hogy a kedvezményezettek megkapják az általuk elnyert pénzeket.

A bizottság a lépések által érintett összeg költségvetési tartalékba vételére is javaslatot tesz. Amennyiben a parlament a leadott szavazatok többségével, vagy a tanács minősített többséggel (tehát egyetlen tagállam önmagában nem vétózhat) el nem veti vagy nem módosítja a bizottsági döntést, az négy héten belül életbe lép. Ha a bizottság a hiányosság kijavítását állapítja meg, a forrásokat ugyanezen eljárással felszabadítják.

A jelentéstevők szerint

A költségvetési bizottság jelentéstevője, a spanyol szocialista Eider Gardiazabal Rubial szerint „az európai projektet a jogállamiság és az összes uniós érték tiszteletére alapozva építjük fel. Egyetlen tagállam sem sértheti meg ezeket az értékeket következmény nélkül.”

„A mechanizmus legfontosabb eleme a végső kedvezményezettek védelme: a parlamenti változtatások az eredeti bizottsági javaslathoz képest megerősítik azt. A döntéshozatali folyamatba az Európai Parlamentet is bevettük, így bármely intézkedés nagyobb demokratikus felhatalmazással történik majd” – mondta a finn néppárti Petri Sarvamaa, a költségvetés-ellenőrzési bizottság jelentéstevője.

A következő lépések

A képviselők tárgyalásokat kezdenek a tagállami szakminisztereket tömörítő tanáccsal a jogszabálytervezet végső szövegéről. A tanács még nem fogadta el álláspontját a bizottság által előterjesztett javaslattal kapcsolatban – emlékeztet az Európai Parlament közleménye.

Uniós jogállamiság és alapjogok

A képviselők csütörtökön támogatták az állampolgári jogi szakbizottság javaslatát is, amely megháromszorozza az új, Jogok és értékek programra 2021 és 2027 között rendelkezésre álló forrást. A parlament így 1,834 milliárd euróra emelné a programra elkülönített összeget (az Európai Bizottság 642 millió eurót javasolt).

A parlament álláspontját, amely kiindulási pontként szolgál az uniós miniszterekkel folytatott tárgyalásokon, 426 szavazattal, 152 ellenszavazat és 45 tartózkodás mellett fogadták el.

A program átfogó célja, hogy védje és előmozdítsa az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt jogokat és értékeket. A helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi civil szervezetek támogatása révén ösztönzi az egyenlőséget és a polgárok részvételét a demokratikus folyamatokban, és fellép a hátrányos megkülönböztetés és az erőszak ellen.

A képviselők a célok között külön megemlítették a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását, mivel ezek az alapjogok védelmének, a tagállamok egymás közötti bizalmának, és az európaiak unió iránti bizalmának előfeltételei, szerepel az állásfoglalásban.

Az unió kasszájából finanszírozott tevékenységek kapcsán a Parlament javasolja, hogy induljon figyelemfelkeltő információs kampány az európai alapértékekről, és az uniós tagságból eredeztethető jogokról és kötelességekről. A képviselők olyan kezdeményezéseket is támogatnak, amelyek a totalitárius rendszerek kialakulását elősegítő körülményekre hívják fel a figyelmet, és megemlékeznek az ilyen rendszerek áldozatairól. A képviselők emellett többek között a testvérvárosi projekteket, az emberi jogi aktivistákat, a közérdekű bejelentőket, a gyűlöletbeszéd és a félreinformálás ellen hozott szabályokat, és az erőszak áldozatainak védelmét is támogatnák.

A képviselők egyetértettek abban, hogy kivételes esetekben, ha egy tagállamban hirtelen súlyos veszélybe kerül a jogállamiság, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárás keretében támogatási pályázatot hirdethet olyan civil szervezetek számára, amelyek elősegítenék és támogatnák az országban a demokratikus párbeszédet.