Uniós pénzektől eshetnek el a jogállamiságot megsértő tagállamok

2019. 01. 17., 13:15

Felfüggeszthetik az uniós pénzeket a bíróságok munkájába beavatkozó vagy a csalásokkal és korrupcióval nem foglalkozó tagállamoknak számára, miután az Európai Parlament 397 szavazattal, 158 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett elfogadta az erről szóló tervet.

Az Európai Bizottság feladata lesz, hogy egy független szakemberekből álló testület segítségével megállapítsa, hogy léteznek-e „a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok”, majd az előfinanszírozás csökkentésétől az uniós támogatás felfüggesztéséig terjedő válaszintézkedéseket javasoljon. A javaslatot csak az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását követően hajtják majd végre. A parlament és az uniós miniszterek feloldhatják az uniós források blokkolását abban az esetben, ha az Európai Bizottság által beazonosított hiányosságot a tagállam kijavította.

A jogállamiságot pénzügyi szempontból veszélyeztető esetek

Az Európai Bizottság az alábbi esetekben állapíthatja meg, hogy veszélybe került a jogállamiság:

  • az uniós költségvetést végrehajtó tagállami hatóság nem működik megfelelően;
  • a pénzügyi ellenőrzést végző tagállami hatóság nem működik megfelelően;
  • az uniós költségvetés végrehajtását befolyásolja, hogy a csalások (beleértve az adócsalást), korrupció és az uniós jog egyéb megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
  • nem megfelelően működik a hatékony és független bírósági felülvizsgálat;
  • a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem fizetik vissza;
  • az adóelkerülés és adóverseny megelőzése és büntetése nem működik megfelelően; és
  • nincs megfelelő együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és, amennyiben az adott tagállamra vonatkozik, az Európai Ügyészséggel.

Független testület segíti a bizottságot

Az Európai Bizottság munkáját egy alkotmányjogászokból és pénzügyi szakértőkből álló, független testület segíti, amelynek egy-egy tagját a nemzeti parlamentek, öt tagját pedig az Európai Parlament delegálja. A testület évente minden tagállamban értékeli a helyzetet, és nyilvánosan hozzáférhetően közzéteszi megállapításainak összegzését.

A végső kedvezményezett védelme

Az Európai Bizottság a hiányosságok mértékétől és a költségvetés végrehajtási eljárásától függően egy vagy több intézkedést javasolhat az alábbiak közül (a lista nem teljes):

  • kifizetési kötelezettségvállalások felfüggesztése;
  • kifizetési határidők felfüggesztése;
  • az előfinanszírozás csökkentése, és
  • kifizetések felfüggesztése.

A tagállami kormánynak a döntés ellenére folytatnia kell az adott uniós program végrehajtását és ki kell fizetnie a végső kedvezményezetteket, például kutatókat vagy civil szervezeteket. A bizottság segít abban, hogy a kedvezményezettek megkapják az általuk elnyert pénzeket.

A bizottság a lépések által érintett összeg költségvetési tartalékba vételére is javaslatot tesz. Amennyiben a parlament a leadott szavazatok többségével, vagy a tanács minősített többséggel (tehát egyetlen tagállam önmagában nem vétózhat) el nem veti vagy nem módosítja a bizottsági döntést, az négy héten belül életbe lép. Ha a bizottság a hiányosság kijavítását állapítja meg, a forrásokat ugyanezen eljárással felszabadítják.

A jelentéstevők szerint

A költségvetési bizottság jelentéstevője, a spanyol szocialista Eider Gardiazabal Rubial szerint „az európai projektet a jogállamiság és az összes uniós érték tiszteletére alapozva építjük fel. Egyetlen tagállam sem sértheti meg ezeket az értékeket következmény nélkül.”

„A mechanizmus legfontosabb eleme a végső kedvezményezettek védelme: a parlamenti változtatások az eredeti bizottsági javaslathoz képest megerősítik azt. A döntéshozatali folyamatba az Európai Parlamentet is bevettük, így bármely intézkedés nagyobb demokratikus felhatalmazással történik majd” – mondta a finn néppárti Petri Sarvamaa, a költségvetés-ellenőrzési bizottság jelentéstevője.

A következő lépések

A képviselők tárgyalásokat kezdenek a tagállami szakminisztereket tömörítő tanáccsal a jogszabálytervezet végső szövegéről. A tanács még nem fogadta el álláspontját a bizottság által előterjesztett javaslattal kapcsolatban – emlékeztet az Európai Parlament közleménye.

Uniós jogállamiság és alapjogok

A képviselők csütörtökön támogatták az állampolgári jogi szakbizottság javaslatát is, amely megháromszorozza az új, Jogok és értékek programra 2021 és 2027 között rendelkezésre álló forrást. A parlament így 1,834 milliárd euróra emelné a programra elkülönített összeget (az Európai Bizottság 642 millió eurót javasolt).

A parlament álláspontját, amely kiindulási pontként szolgál az uniós miniszterekkel folytatott tárgyalásokon, 426 szavazattal, 152 ellenszavazat és 45 tartózkodás mellett fogadták el.

A program átfogó célja, hogy védje és előmozdítsa az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt jogokat és értékeket. A helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi civil szervezetek támogatása révén ösztönzi az egyenlőséget és a polgárok részvételét a demokratikus folyamatokban, és fellép a hátrányos megkülönböztetés és az erőszak ellen.

A képviselők a célok között külön megemlítették a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását, mivel ezek az alapjogok védelmének, a tagállamok egymás közötti bizalmának, és az európaiak unió iránti bizalmának előfeltételei, szerepel az állásfoglalásban.

Az unió kasszájából finanszírozott tevékenységek kapcsán a Parlament javasolja, hogy induljon figyelemfelkeltő információs kampány az európai alapértékekről, és az uniós tagságból eredeztethető jogokról és kötelességekről. A képviselők olyan kezdeményezéseket is támogatnak, amelyek a totalitárius rendszerek kialakulását elősegítő körülményekre hívják fel a figyelmet, és megemlékeznek az ilyen rendszerek áldozatairól. A képviselők emellett többek között a testvérvárosi projekteket, az emberi jogi aktivistákat, a közérdekű bejelentőket, a gyűlöletbeszéd és a félreinformálás ellen hozott szabályokat, és az erőszak áldozatainak védelmét is támogatnák.

A képviselők egyetértettek abban, hogy kivételes esetekben, ha egy tagállamban hirtelen súlyos veszélybe kerül a jogállamiság, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárás keretében támogatási pályázatot hirdethet olyan civil szervezetek számára, amelyek elősegítenék és támogatnák az országban a demokratikus párbeszédet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS