Uniós minimálbér-megállapodás: „az EU teljesítette ígéretét”

2022. 06. 07., 14:57

„A minimálbérekre vonatkozó új szabályok megvédik a munka méltóságát és biztosítják, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az Európai Bizottság közleményben üdvözölte az Európai Parlament és az uniós tagállamok elért politikai megállapodást a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvvel kapcsolatban, amelyre a Bizottság 2020 októberében tett javaslatot.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke megbízatásának kezdetén jogi eszközt ígért annak biztosítására, hogy az EU-ban dolgozó munkavállalók méltányos minimálbért kapjanak, és ezt a vállalást az unió helyzetéről szóló első értékelő beszédében is megismételte 2020-ban. 

Az irányelv létrehozza a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségét biztosító keretet, előmozdítja a bérmegállapításra vonatkozó kollektív tárgyalásokat, és javítja a munkavállalók tényleges hozzáférését a minimálbérek által nyújtott védelemhez az EU-ban.

A megfelelő minimálbérek a társadalmi méltányosság megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív gazdasági helyreállítás alátámasztása szempontjából is fontosak. A jobb munka- és életkörülmények a termelékenység és a versenyképesség fokozása révén a vállalkozások, a társadalom és általában a gazdaság javát is szolgálják.

A minimálbérek nyújtotta védelem valamennyi uniós tagállamban létezik, akár jogszabályban meghatározott minimálbérek és kollektív szerződések, akár kizárólag kollektív szerződések révén.

Annak biztosítása, hogy a munkavállalók megfelelő bért kapjanak, alapvető fontosságú élet- és munkakörülményeik javításához, valamint a méltányos és reziliens gazdaságok és társadalmak kiépítéséhez. Számos munkavállaló esetében azonban nem megfelelő, illetve hiányos a minimálbérek nyújtotta védelem általi lefedettség.

Az új irányelv ezt a problémát a megfelelő minimálbérek nyújtotta védelem javítását célzó uniós keret létrehozásával kívánja kezelni. Ennek során teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti hagyományokat és hatásköröket, valamint a szociális partnerek autonómiáját. Nem írja elő a tagállamok számára, hogy jogszabályban rögzítsék a minimálbéreket, és nem határoz meg az egész EU-ra alkalmazandó közös minimálbérszintet.

Az irányelv fő elemei

A jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításának és aktualizálásának kerete. 

A jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamoknak megbízható irányítási keretet kell létrehozniuk a minimálbérek megállapítására és aktualizálására. Ez a következőket foglalja magában: a minimálbér megállapítására vonatkozó egyértelmű kritériumok (többek között: a vásárlóerő, figyelembe véve a megélhetési költségeket; a bérek szintje, eloszlása és növekedési üteme; a nemzeti termelékenység); indikatív referenciaértékek használata a minimálbérek megfelelőségének értékeléséhez, az irányelvben megjelölt lehetséges használható értékek figyelembevételével; a minimálbérek rendszeres és időben történő aktualizálása; olyan tanácsadó testületek létrehozása, amelyekben a szociális partnerek is részt vehetnek; annak biztosítása, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek közötti különbségek és az e béreket érintő levonások megállapítása a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének megfelelően, és valamely jogszerű cél megvalósítása érdekében történjen; továbbá a szociális partnerek hatékony bevonása a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába.

A bérekkel kapcsolatos kollektív tárgyalások előmozdítása és megkönnyítése. 

Az irányelv valamennyi tagállamban támogatja a kollektív tárgyalásokat. Ennek az az oka, hogy azokban az országokban, ahol elterjedtebb a kollektív tárgyalások gyakorlata, általában kisebb az alacsony bérű munkavállalók részaránya, kevésbé jelentős a béregyenlőtlenség és magasabbak a bérek. Ezen túlmenően az irányelv felkéri azokat a tagállamokat, amelyekben a kollektív tárgyalások általi lefedettség 80 százaléknál alacsonyabb, hogy dolgozzanak ki cselekvési tervet a kollektív tárgyalások előmozdítására.

A minimálbérek nyújtotta védelem jobb nyomon követése és érvényesítése. 

A tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük a minimálbér általi lefedettségről és a minimálbérek megfelelőségéről, valamint biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók hozzáférjenek vitarendezési és jogorvoslati lehetőségekhez. A megfelelés és a hatékony végrehajtás elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállalók ténylegesen élvezhessék a minimálbérek nyújtotta védelemhez való hozzáférést, és mindkettő hozzájárul az innováción, a termelékenységen és a szociális normák tiszteletben tartásán alapuló versenykörnyezet előmozdításához.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az EU teljesítette ígéretét. A minimálbérekre vonatkozó új szabályok megvédik a munka méltóságát és biztosítják, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen. Mindez a nemzeti hagyományok és a szociális partnerek autonómiájának teljes körű tiszteletben tartása mellett történik.”

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök az alábbiakat emelte ki: „Ez a minimálbérekre vonatkozó keret alapvető lépés a munkavállalók védelme felé unió-szerte, a nemzeti hatáskörök és a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása mellett. Az ukrajnai orosz háború hatása miatt is alapvető fontosságú, hogy megvédjük az alacsony keresetűeket. A minimálbéreknek tisztességes életszínvonalat kell biztosítaniuk, miközben elő kell mozdítaniuk az innovációt és a termelékenységet.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Egy olyan időszakban, amikor EU-szerte számos háztartás küzd megélhetési gondokkal, alapvető fontosságú, hogy valamennyi tagállam biztosítsa a megfelelő minimálbérek nyújtotta védelmet. Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott keret segíteni fog annak biztosításában, hogy a minimálbért keresők méltóságteljes életet élhessenek. Jeles nap a mai a védelmet nyújtó, erős szociális Európa számára.”

Két év a „türelmi idő”

Az Európai Parlament és a Tanács által elért politikai megállapodást a társjogalkotóknak hivatalosan is jóvá kell hagyniuk. Az irányelv a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és a tagállamoknak ez után két éven belül át kell ültetniük az irányelv új elemeit nemzeti jogukba.

A megfelelő minimálbérhez való jog 

A megfelelő minimálbérhez való jog a szociális jogok európai pillérének 6. alapelvében szerepel, amelyet az Európai Parlament, a tagállamok nevében a Tanács, valamint a Bizottság 2017 novemberében Göteborgban együttesen hirdetett ki. A megfelelő minimálbérekről szóló irányelv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv egyik kulcsfontosságú intézkedése a pillér alapelveinek további végrehajtása érdekében.

A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 154. cikkével összhangban kétlépcsős konzultációt folytatott a szociális partnerekkel, mielőtt 2020. október 28-án javaslatot tett a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvre. Az uniós irányelv az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a munkafeltételekről szóló b) pontján alapul.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-10 05:30:49
A kereskedelemben 2030-ig nemcsak a technológiák és a munkakörök változnak meg, hanem az eredményes munkavégzéshez szükséges készségek is. A digitális tudás, az adatok értelmezése és a mesterséges intelligencia használata mellett felértékelődik az ügyfélkapcsolat, a problémamegoldás, az alkalmazkodás és a folyamatos tanulás képessége.
2026-10-09 14:10:00
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS