Uniós minimálbér-megállapodás: „az EU teljesítette ígéretét”

2022. 06. 07., 14:57

„A minimálbérekre vonatkozó új szabályok megvédik a munka méltóságát és biztosítják, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Az Európai Bizottság közleményben üdvözölte az Európai Parlament és az uniós tagállamok elért politikai megállapodást a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvvel kapcsolatban, amelyre a Bizottság 2020 októberében tett javaslatot.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke megbízatásának kezdetén jogi eszközt ígért annak biztosítására, hogy az EU-ban dolgozó munkavállalók méltányos minimálbért kapjanak, és ezt a vállalást az unió helyzetéről szóló első értékelő beszédében is megismételte 2020-ban. 

Az irányelv létrehozza a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségét biztosító keretet, előmozdítja a bérmegállapításra vonatkozó kollektív tárgyalásokat, és javítja a munkavállalók tényleges hozzáférését a minimálbérek által nyújtott védelemhez az EU-ban.

A megfelelő minimálbérek a társadalmi méltányosság megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív gazdasági helyreállítás alátámasztása szempontjából is fontosak. A jobb munka- és életkörülmények a termelékenység és a versenyképesség fokozása révén a vállalkozások, a társadalom és általában a gazdaság javát is szolgálják.

A minimálbérek nyújtotta védelem valamennyi uniós tagállamban létezik, akár jogszabályban meghatározott minimálbérek és kollektív szerződések, akár kizárólag kollektív szerződések révén.

Annak biztosítása, hogy a munkavállalók megfelelő bért kapjanak, alapvető fontosságú élet- és munkakörülményeik javításához, valamint a méltányos és reziliens gazdaságok és társadalmak kiépítéséhez. Számos munkavállaló esetében azonban nem megfelelő, illetve hiányos a minimálbérek nyújtotta védelem általi lefedettség.

Az új irányelv ezt a problémát a megfelelő minimálbérek nyújtotta védelem javítását célzó uniós keret létrehozásával kívánja kezelni. Ennek során teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti hagyományokat és hatásköröket, valamint a szociális partnerek autonómiáját. Nem írja elő a tagállamok számára, hogy jogszabályban rögzítsék a minimálbéreket, és nem határoz meg az egész EU-ra alkalmazandó közös minimálbérszintet.

Az irányelv fő elemei

A jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításának és aktualizálásának kerete. 

A jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamoknak megbízható irányítási keretet kell létrehozniuk a minimálbérek megállapítására és aktualizálására. Ez a következőket foglalja magában: a minimálbér megállapítására vonatkozó egyértelmű kritériumok (többek között: a vásárlóerő, figyelembe véve a megélhetési költségeket; a bérek szintje, eloszlása és növekedési üteme; a nemzeti termelékenység); indikatív referenciaértékek használata a minimálbérek megfelelőségének értékeléséhez, az irányelvben megjelölt lehetséges használható értékek figyelembevételével; a minimálbérek rendszeres és időben történő aktualizálása; olyan tanácsadó testületek létrehozása, amelyekben a szociális partnerek is részt vehetnek; annak biztosítása, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek közötti különbségek és az e béreket érintő levonások megállapítása a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének megfelelően, és valamely jogszerű cél megvalósítása érdekében történjen; továbbá a szociális partnerek hatékony bevonása a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába.

A bérekkel kapcsolatos kollektív tárgyalások előmozdítása és megkönnyítése. 

Az irányelv valamennyi tagállamban támogatja a kollektív tárgyalásokat. Ennek az az oka, hogy azokban az országokban, ahol elterjedtebb a kollektív tárgyalások gyakorlata, általában kisebb az alacsony bérű munkavállalók részaránya, kevésbé jelentős a béregyenlőtlenség és magasabbak a bérek. Ezen túlmenően az irányelv felkéri azokat a tagállamokat, amelyekben a kollektív tárgyalások általi lefedettség 80 százaléknál alacsonyabb, hogy dolgozzanak ki cselekvési tervet a kollektív tárgyalások előmozdítására.

A minimálbérek nyújtotta védelem jobb nyomon követése és érvényesítése. 

A tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük a minimálbér általi lefedettségről és a minimálbérek megfelelőségéről, valamint biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók hozzáférjenek vitarendezési és jogorvoslati lehetőségekhez. A megfelelés és a hatékony végrehajtás elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállalók ténylegesen élvezhessék a minimálbérek nyújtotta védelemhez való hozzáférést, és mindkettő hozzájárul az innováción, a termelékenységen és a szociális normák tiszteletben tartásán alapuló versenykörnyezet előmozdításához.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az EU teljesítette ígéretét. A minimálbérekre vonatkozó új szabályok megvédik a munka méltóságát és biztosítják, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen. Mindez a nemzeti hagyományok és a szociális partnerek autonómiájának teljes körű tiszteletben tartása mellett történik.”

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök az alábbiakat emelte ki: „Ez a minimálbérekre vonatkozó keret alapvető lépés a munkavállalók védelme felé unió-szerte, a nemzeti hatáskörök és a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása mellett. Az ukrajnai orosz háború hatása miatt is alapvető fontosságú, hogy megvédjük az alacsony keresetűeket. A minimálbéreknek tisztességes életszínvonalat kell biztosítaniuk, miközben elő kell mozdítaniuk az innovációt és a termelékenységet.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Egy olyan időszakban, amikor EU-szerte számos háztartás küzd megélhetési gondokkal, alapvető fontosságú, hogy valamennyi tagállam biztosítsa a megfelelő minimálbérek nyújtotta védelmet. Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott keret segíteni fog annak biztosításában, hogy a minimálbért keresők méltóságteljes életet élhessenek. Jeles nap a mai a védelmet nyújtó, erős szociális Európa számára.”

Két év a „türelmi idő”

Az Európai Parlament és a Tanács által elért politikai megállapodást a társjogalkotóknak hivatalosan is jóvá kell hagyniuk. Az irányelv a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és a tagállamoknak ez után két éven belül át kell ültetniük az irányelv új elemeit nemzeti jogukba.

A megfelelő minimálbérhez való jog 

A megfelelő minimálbérhez való jog a szociális jogok európai pillérének 6. alapelvében szerepel, amelyet az Európai Parlament, a tagállamok nevében a Tanács, valamint a Bizottság 2017 novemberében Göteborgban együttesen hirdetett ki. A megfelelő minimálbérekről szóló irányelv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv egyik kulcsfontosságú intézkedése a pillér alapelveinek további végrehajtása érdekében.

A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 154. cikkével összhangban kétlépcsős konzultációt folytatott a szociális partnerekkel, mielőtt 2020. október 28-án javaslatot tett a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvre. Az uniós irányelv az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a munkafeltételekről szóló b) pontján alapul.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-22 09:05:00
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet alapján eddig példa nélküli felhatalmazást kapnak az önkormányzatok a betelepülések szabályozására, ami a helyi és környékbeli lakóingatlan-piacokra is hatással lehet – olvasható az ingatlan.com elemzésében, amely a várhatóan július 1-től életbe lévő jogszabály lehetséges lakáspiaci hatásait mutatja be.
2025-04-18 12:10:00
Húsvétkor nem ritka, hogy a gyerekek élő kis nyuszit kapnak ajándékba. Nem kérdés, hogy a nyuszik nagyon kedves állatok, nem csoda hát, ha a szülőknek, gyerekeknek megtetszik. Nem árt azonban előre átgondolni, hogy mi lesz a kis szőrmókkal húsvét után. A házi kedvencek érdekeit törvény is védi. Előírja, hogy állattartóként mit kell betartani. Mire köteles a kis kedvenc gazdája? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.