Uniós megállapodás a pénzmosás elleni csomagról

2024. 01. 22., 17:10

„Ez biztosítani fogja, hogy a csalóknak, a szervezett bűnözésben részt vevőknek és a terroristáknak ne legyen mozgásterük ahhoz, hogy a pénzügyi rendszeren keresztül legitimálják jövedelmüket.”

A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az uniós polgárok és az uniós pénzügyi rendszer pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással szembeni védelmét célzó, pénzmosás elleni csomag egyes részeiről.

„Ez a megállapodás fontos elemet jelent az EU pénzmosás elleni új rendszere tekintetében: a szabályok mentén szervezettebbé válnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerek, és javulni fog az e rendszerek közti együttműködés is. Ez biztosítani fogja, hogy a csalóknak, a szervezett bűnözésben részt vevőknek és a terroristáknak ne legyen mozgásterük ahhoz, hogy a pénzügyi rendszeren keresztül legitimálják jövedelmüket” – kommentálta a megállapodást Vincent van Peteghem belga pénzügyminiszter.

Az új csomaggal a magánszektorra vonatkozó összes szabály átkerül egy új rendeletbe, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem intézményes rendszereinek nemzeti szinten, a tagállamokban történő megszervezése pedig egy irányelv keretében történik majd. A pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendeletről elért ideiglenes megállapodásnak köszönhetően e területen most először lesznek érvényben teljes mértékben harmonizált szabályok Unió-szerte, és ezzel megszűnnek azok a lehetséges joghézagok, amelyeket kihasználva a bűnözők legalizálják bűncselekményekből származó jövedelmeiket, vagy terrorista tevékenységeket finanszíroznak a pénzügyi rendszeren keresztül. Az irányelvről elért megállapodásnak köszönhetően pedig szervezettebbé válnak a pénzmosás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerek – olvasható a Tanács közleményében.

RENDELET A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEMRŐL

Kötelezett szolgáltatók

A kötelezett szolgáltatók – például a pénzügyi intézmények, a bankok, az ingatlanügynökségek, a vagyonkezelési szolgáltatások, a kaszinók, a kereskedők – kapuőrként központi szerepet játszanak a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással szembeni küzdelem keretrendszerében, mivel különösen jó helyzetben vannak ahhoz, hogy felderítsék a gyanús tevékenységeket.

Az ideiglenes megállapodás új szervekkel bővíti ki e kötelezett szolgáltatók jegyzékét: az új szabályok kiterjednek a kriptoeszköz-ágazat nagy részére, és minden kriptoeszköz-szolgáltató számára előírják ügyfeleik átvilágítását. Ez azt jelenti, hogy ellenőrizniük kell az ügyfeleikre vonatkozó tényadatokat és információkat, valamint jelenteniük kell a gyanús tevékenységeket.

A megállapodás értelmében minden kriptoeszköz-szolgáltató köteles lesz ügyfél-átvilágítást végezni az 1000 euró vagy azt meghaladó összegű ügyletek esetében. A megállapodás ezenfelül bevezet bizonyos intézkedéseket a nem letétkezelő kriptotárcával végrehajtott műveletekkel kapcsolatos kockázatok enyhítése céljából is.

Az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség más ágazatokra, így a luxuscikkek kereskedőire – például a nemesfémekkel és drágakövekkel kereskedő személyekre, az ékszerészekre, az óraművesekre és az aranyművesekre – is ki fog terjedni, illetve szintén kötelezett szolgáltatókká válnak a luxusautókkal, repülőgépekkel és jachtokkal, valamint a kulturális javakkal (például műalkotásokkal) kereskedők.

Az ideiglenes megállapodás elismeri, hogy a labdarúgás szintén magas kockázatot jelentő ágazat, ezért a kötelezett szolgáltatók jegyzékét kiterjeszti a hivatásos labdarúgóklubokra és az ágazatban működő ügynökökre. Mivel azonban az ágazat, és így az általa jelentett kockázat tekintetében az egyes országokban nagy különbségek tapasztalhatók, a szabályok rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára arra, hogy az alacsony kockázatot jelentő klubokat és ügynököket töröljék a jegyzékből. A szabályok emellett esetükben hosszabb átmeneti időszakot követően, a hatálybalépés után 5 évvel lesznek csak alkalmazandók, szemben a többi kötelezett szolgáltatóra vonatkozó 3 évvel.

Fokozott ügyfél-átvilágítás

A Tanács és a Parlament specifikusan a kriptoeszköz-szolgáltatók által alkalmazandó, fokozott átvilágítási intézkedéseket vezetett be a határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok tekintetében.

A Tanács és a Parlament egyetértett abban, hogy a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek fokozott átvilágítási intézkedéseket kell végrehajtaniuk, ha a különösen tehetős (vagyonos) magánszemélyekkel folytatott üzleti kapcsolatok nagy mennyiségű eszköz kezelésével járnak. Ennek elmulasztása súlyosbító tényezőnek minősül a szankcionálási rendszerben.

Készpénzfizetés

A készpénzfizetések felső határa az EU egészében 10 000 euró lesz, ami megnehezíti a bűnözők számára a piszkos pénz tisztára mosását. A tagállamok mindemellett ennél alacsonyabb felső összeghatárt is előírhatnak.

Ezen túlmenően az ideiglenes megállapodás értelmében a kötelezett szolgáltatóknak azonosítaniuk és ellenőrizniük kell azon személyek személyazonosságát, akik 3000 euró és 10 000 euró közötti összegű alkalmi ügyletet készpénzben teljesítenek.

Tényleges tulajdonos

Az ideiglenes megállapodás jobban összehangolja és átláthatóbbá teszi a tényleges tulajdonosra vonatkozó szabályokat. A tényleges tulajdonosok olyan személyek, akik ténylegesen irányítanak egy jogalanyt (például társaságot, alapítványt vagy trösztöt), illetve hasznot húznak abból, bár a tulajdonjog vagy a vagyon más nevén van.

A megállapodás egyértelművé teszi, hogy a tényleges tulajdonos kiléte két elemen, a tulajdonláson és az irányításon alapul, és mindkettőt elemezni kell ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, ki a tényleges tulajdonos az adott jogalany vagy jogalanyok különböző típusai tekintetében, ideértve a nem uniós szervezeteket is, amennyiben üzleti tevékenységet folytatnak vagy ingatlant vásárolnak az EU-ban. A megállapodás küszöbértéket állapít meg: 25 százalék részesedés vagy egyéb érdekeltség útján gyakorolt irányítás esetén beszélünk tényleges tulajdonosról.

A szöveg pontosítja továbbá a többrétegű tulajdonosi és irányítási struktúrákra vonatkozó kapcsolódó szabályokat is annak érdekében, hogy ezentúl senki ne rejtőzködhessen a vállalatok többrétegű tulajdonosi rétege mögött. Ezzel párhuzamosan az illetékes hatóságok munkájának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében pontosítja az adatvédelemre és a nyilvántartások megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket is.

A megállapodás előírja, hogy 2014. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal nyilvántartásba kell venni minden olyan külföldi jogalany tényleges tulajdonosát, amely ingatlannal rendelkezik.

Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok

A kötelezett szolgáltatóknak fokozott átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazniuk a kiemelt kockázatot jelentő azon harmadik országokat érintő alkalmi ügyletek és üzleti kapcsolatok tekintetében, amelyekben a pénzmosás és terrorizmus elleni nemzeti rendszerek hiányosságai veszélyeztetik az EU belső piacának integritását.

A Bizottság ezzel összefüggésben a pénzmosás elleni küzdelem tekintetében nemzetközi normaalkotónak számító Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) jegyzékei alapján értékelni fogja az adott kockázatot. Ezenkívül, ha kiemelt kockázat áll fenn, az további konkrét uniós vagy nemzeti ellenintézkedések alkalmazását indokolja, akár a kötelezett szolgáltatók, akár a tagállamok szintjén.

IRÁNYELV A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEMRŐL

Tényleges tulajdonosi nyilvántartások

Az ideiglenes megállapodás szerint a központi nyilvántartásba benyújtott információkat ellenőrizni kell. A célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó személyekkel vagy szervezetekkel kapcsolatban álló szervezeteket vagy társulás jellegű megállapodásokat meg kell majd jelölni.

Az irányelv felhatalmazza a nyilvántartásokért felelős szervezeteket arra, hogy a nyilvántartásba vett jogi személyek telephelyein vizsgálatokat végezzenek, amennyiben kétség merül fel a birtokukban lévő információk pontosságával kapcsolatban.

A megállapodás értelmében továbbá a felügyeleti és az egyéb hatóságokon, valamint a kötelezett szolgáltatókon kívül többek között a nyilvánosság jogos érdekkel rendelkező tagjai, például a sajtó és a civil társadalom képviselői is hozzáférhetnek a nyilvántartásokhoz.

Az ingatlanokat érintő bűnözői módszerekkel kapcsolatos nyomozások megkönnyítése érdekében a szöveg biztosítja, hogy egyetlen hozzáférési ponton keresztül hozzáférhetők legyenek az ingatlan-nyilvántartások az illetékes hatóságok számára, és így rendelkezésükre álljanak például az árra, az ingatlan típusára, a múltjára és az olyan dologi terhekre vonatkozó információk, mint a jelzáloghitelek, a bírósági korlátozások és a tulajdonjogok.

A pénzügyi információs egységek (FIU) feladatai

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése, bejelentése és az ellene való küzdelem érdekében minden tagállam létrehozott már egy pénzügyi információs egységet. Ezek a pénzügyi információs egységek felelősek a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos – különösen a kötelezett szolgáltatók által bejelentett – információk fogadásáért és elemzéséért.

A megállapodás értelmében a pénzügyi információs egységek azonnali és közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek majd a pénzügyi, közigazgatási és bűnüldözési információkhoz, többek között az adóügyi információkhoz, a célzott pénzügyi szankciók alapján befagyasztott pénzeszközökre és egyéb vagyoni eszközökre vonatkozó információkhoz, a pénzátutalásokra és a kriptoeszköz-átruházásokra vonatkozó információkhoz, továbbá a nemzeti gépjármű-, légi- és vízijármű-nyilvántartásokhoz, a vámügyi adatokhoz, valamint a nemzeti fegyvernyilvántartásokhoz.

A pénzügyi információs egységek ezentúl is továbbítják majd az információkat a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel megbízott illetékes hatóságoknak, köztük a nyomozói, ügyészi, illetve igazságszolgáltatási szerepet betöltő hatóságoknak is. A határokon átnyúló ügyekben a pénzügyi információs egységek szorosabban együtt fognak működni a gyanús bejelentéssel összefüggésben érintett tagállamban működő partnereikkel. A pénzügyi információs egységek hálózatát (FIU.net) korszerűsíteni fogják annak érdekében, hogy lehetővé váljon a határokon átnyúló bejelentések gyors továbbítása.

Az ideiglenes megállapodás szerint a pénzügyi információs egység munkájának szerves részeként megerősítik az alapvető jogok érvényesítését, és azokat figyelembe veszik a döntéshozatal során.

A megállapodás szilárd keretet határoz meg a pénzügyi információs egységek számára ahhoz, hogy felfüggesszék vagy megtagadják az adott ügylethez való hozzájárulást annak érdekében, hogy elvégezzék az elemzéseket, értékeljék a gyanút, és az eredményeket továbbítsák az érintett hatóságoknak a megfelelő intézkedések elfogadásának lehetővé tétele céljából.

Felügyeletek

A megállapodás értelmében minden tagállam biztosítja majd, hogy a területén letelepedett valamennyi kötelezett szolgáltató egy vagy több felügyelet által ellátott megfelelő és hatékony felügyelet alatt álljon. A felügyeletek kockázatalapú megközelítést fognak alkalmazni, és bejelentik majd a pénzügyi információs egységeknek a gyanús eseteket. A Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságáról (AMLA) szóló rendeletben foglalt rendelkezésekhez hasonlóan a nem pénzügyi szektorra vonatkozóan új felügyeleti intézkedéseket, úgynevezett felügyeleti kollégiumokat hoznak létre. Az AMLA kidolgozza majd a szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek révén meghatározza a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó felügyeleti kollégiumok megfelelő működését lehetővé tevő általános feltételeket.

Kockázatértékelés

Az ideiglenes megállapodás szerint az uniós és a nemzeti kockázatértékelések továbbra is fontos eszközként szolgálnak. A Bizottság uniós szinten elvégzi majd a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatainak értékelését, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára az általuk követendő intézkedésekre vonatkozóan. A tagállamok emellett nemzeti szintű kockázatértékeléseket fognak végezni, és kötelezettséget vállalnak majd a nemzeti kockázatértékelésben azonosított kockázatok hatékony csökkentésére.

KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

A szövegeket véglegesítik, és jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamok képviselőiből álló Állandó Képviselők Bizottságának és az Európai Parlamentnek. Jóváhagyás esetén a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan el kell majd fogadnia a szövegeket, amelyek ezt követően kihirdetésre kerülnek az EU Hivatalos Lapjában és hatályba lépnek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS