Az Európai Unió növekedési kilátásait lefelé, az inflációs előrejelzést viszont felfelé kellett módosította az Európai Bizottság.
A háború kitörése előtt az EU gazdaságának kilátásai hosszan tartó és erőteljes bővülést vetítettek előre. Az Ukrajna elleni orosz invázió azonban új kihívásokat hozott, éppen akkor, amikor az Unió kilábalt a világjárvány gazdasági hatásaiból. A nyersanyagárakra kifejtett felfelé irányuló nyomáson keresztül, amely újra ellátási zavarokhoz és növekvő bizonytalansághoz vezet, a háború tovább súlyosbítja a növekedést már korábban is gátló tényezőket, amelyekkel kapcsolatban viszont korábban azt remélhettük, hogy enyhülni fognak. Emiatt az Európai Bizottságnak az EU növekedési kilátásait lefelé, az inflációs előrejelzést viszont felfelé kellett módosítania.
Az EU GDP-je az előrejelzés távlatában várhatóan pozitív tartományban marad, köszönhetően a lezárás utáni újraindításnak és a világjárvány idején a növekedés támogatása érdekében hozott erőteljes szakpolitikai intézkedéseknek. Nevezetesen a sok személyes kontaktust igénylő szolgáltatások világjárvány utáni újbóli megnyitása, az erős és még mindig javuló munkaerőpiac, a megtakarítások kisebb mértékű felhalmozódása és a növekvő energiaárakat ellensúlyozó költségvetési intézkedések ösztönzik a magánfogyasztást. A beruházásoknak kedvez majd a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes körű alkalmazása és az azt kísérő reformprogramok végrehajtása.
A reál-GDP növekedése 2022-ben az EU-ban és az euróövezetben egyaránt várhatóan 2,7 százalék, 2023-ban pedig 2,3 százalék lesz, szemben a 2022. téli időközi előrejelzés 4,0 százalékos, illetve 2,8 százalékos (az euróövezetben 2,7 százalékos) növekedési előrejelzésével. A 2022-es lassulást a gazdaság tavaly tavaszi és nyári lendületes növekedése fényében kell értelmezni, amely körülbelül 2 százalékponttal javítja az idei éves növekedési rátát. A kibocsátás éves növekedése 2,1 százalékról 0,8 százalékra esett vissza.
A gazdaságokat a világon mindenhol, így az Unióban is leginkább az energiahordozók árának megugrása sújtja. Jóllehet a nyersanyagárak a világjárvány alatt tapasztalt alacsony szintről már a háború előtt is jelentősen növekedtek, az ellátási láncokkal kapcsolatos bizonytalanság felfelé nyomta az árakat, egyúttal fokozta azok volatilitását. Ez igaz az élelmiszerekre és az egyéb alapvető termékekre és szolgáltatásokra, csökkentve a háztartások vásárlóerejét.
A logisztikai és az ellátási láncokban a háború miatt kialakult zavarok, valamint a nyersanyagok széles körének növekvő inputköltségei tovább súlyosbítják a nemzetközi kereskedelem zavarait. E zavarokat a termelést visszafogó azon drasztikus intézkedések okozzák, amelyeket a Covid19-járvány megfékezésére irányulóan Kína egyes részein most is alkalmaznak.
Az infláció 2021 eleje óta emelkedik: a 2021 utolsó negyedévi évi 4,6 százalékról 2022 első negyedévében 6,1 százalékra nőtt. Az euróövezetben az általános infláció áprilisban 7,5 százalékra emelkedett, ami a monetáris unió történetének legmagasabb rátája.
Az előrejelzések szerint az euróövezeti infláció 2022-ben 6,1 százalék lesz, majd 2023-ban 2,7 százalékra mérséklődik. 2022 egészére nézve ez jelentős felfelé történő módosítást jelent a 2022. téli időközi előrejelzésben szereplő értékhez (3,5 százalék) képest. Az infláció várhatóan 6,9 százalékon tetőzik az idei év második negyedévében, majd ezt követően fokozatosan csökken. Az EU-ban az infláció a 2021. évi 2,9 százalékról 2022-ben várhatóan 6,8 százalékra emelkedik, majd 2023-ban 3,2 százalékra mérséklődik. Az átlagos maginfláció 2022-ben és 2023-ban várhatóan az EU-ban és az euróövezetben egyaránt meghaladja a 3 százalékot.
A munkaerőpiac alapjai az új válsághelyzetben is stabilak. 2021-ben több mint 5,2 millió munkahely jött létre az uniós gazdaságban, amelynek munkaerőpiacán közel 3,5 millióval több ember dolgozott. Emellett a munkanélküliek száma közel 1,8 millió fővel csökkent. A munkanélküliségi ráták 2021 végén a korábbi példátlanul alacsony szintek alá kerültek.
A munkaerő-piaci feltételek várhatóan tovább javulnak: az előrejelzések szerint az EU-ban a foglalkoztatás idén 1,2 százalékkal nő, bár ezt az éves növekedési rátát a tavalyi év második felének erőteljes lendülete hajtja. Az ukrajnai háború elől az EU-ba menekülő emberek várhatóan csak fokozatosan lépnek be a munkaerőpiacra, és ennek kézzelfogható hatásai csak a jövő évtől válnak láthatóvá.
Az előrejelzések szerint a munkanélküliségi ráta tovább csökken: az EU-ban idén 6,7 százalékra, 2023-ban pedig 6,5 százalékra, az euróövezetben pedig idén 7,3 százalékra, 2023-ban 7,0 százalékra.
A magas energiaárak hatásának enyhítésére és az Ukrajnából menekülők támogatására irányuló intézkedések költségei ellenére, a Covid19 kapcsán hozott ideiglenes támogatási intézkedések kivezetésével párhuzamosan 2022-ben és 2023-ban várhatóan tovább csökken az összesített államháztartási hiány. Az előrejelzések szerint az összesített uniós hiány mértéke a 2021. évi 4,7 százalékról 2022-ben a GDP 3,6 százalékára, 2023-ban pedig 2,5 százalékára csökken (az euróövezetben 3,7 százalékra és 2,5 százalékra).
Az EU összesített GDP-arányos államadóssága, miután a 2020. évi közel 92 százalékos történelmi csúcsról (az euróövezetben csaknem 100 százalékról) 2021-ben mintegy 90 százalékra (az euróövezetben 97 százalékra) mérséklődött, az előrejelzések szerint 2022-ben körülbelül 87 százalékra, 2023-ban pedig 85 százalékra csökken (az euróövezetben 95 százalékra, illetve 93 százalékra), ami még továbbra is meghaladja a Covid19 előtti szintet.
A gazdasági konjunktúrával és az inflációval kapcsolatos előrejelzések kockázatai nagymértékben függnek a háború alakulásától, és különösen annak az energiapiacokra gyakorolt hatásától.
Tekintettel a nagyfokú bizonytalanságra, az alap-előrejelzést egy modellalapú forgatókönyv-elemzés kíséri, amely az energiahordozók magasabb árának, valamint az Oroszországból érkező gázszállítások hirtelen leállításának hatását szimulálja. A súlyosabb hatásokat feltételező ezen utóbbi forgatókönyv esetében a GDP növekedési rátája 2022-ben és 2023-ban körülbelül 2,5, illetve 1 százalékponttal marad el az előre jelzett alapforgatókönyvtől, míg az infláció 2022-ben 3 százalékponttal, 2023-ban pedig több mint 1 százalékponttal nőne az alapforgatókönyvhöz képest.
Az energiaellátás említett lehetséges zavarai mellett az ellátási láncok vártnál súlyosabb problémái és az energián kívüli nyersanyagok – különösen az élelmiszerek – árának további emelkedése még jobban visszafoghatja a növekedést és még erősebb felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az árakra. Az importált inflációs sokk mellett a vártnál erősebb másodlagos hatások stagflációt eredményezhetnek. Az erős inflációs nyomás a finanszírozási feltételek tekintetében is fokozódó kockázatokat eredményezett. Végezetül továbbra is kockázati tényezőként kell tekinteni a Covid19-re.
Ezeken a közvetlen kockázatokon túl az Ukrajna elleni orosz invázió miatt az EU leépíti gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, aminek következményei teljes körűen jelenleg még nehezen beláthatók.
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök kijelentette: „Nem kétséges, hogy az Ukrajna elleni orosz háború miatt az EU gazdasága kihívásokkal teli időszakon megy keresztül, és ehhez igazodva rontottuk az előrejelzéseinket. A legmeghatározóbb negatív tényező az energiaárak megugrása, amely rekord magas inflációt eredményez, és komoly terhet jelent az európai vállalkozások és háztartások számára. Bár a növekedés idén és jövőre is folytatódik, üteme a korábban vártnál sokkal visszafogottabb lesz. A bizonytalanság és a kilátásokat övező kockázatok mértéke mindaddig nagy marad, amíg Oroszország folytatja az agressziót. Vannak azonban olyan pozitív tényezők, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy átvészeljük ezt a válságot. Gazdasági alapjaink szilárdak: a háború kezdete előtt az EU gazdasága erőteljes fellendülési és növekedési pályára került. Az EU gazdaságában több munkahely jön létre, ami több embert vonz a munkaerőpiacra, és ennek köszönhetően alacsony szinten van a munkanélküliség. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek teljes körű végrehajtásával kiegészítve mindez biztosítani fogja az elengedhetetlenül szükséges erőteljes támogatást gazdaságunk számára.”
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos így nyilatkozott: „Ukrajna orosz inváziója mérhetetlen szenvedést és pusztítást okoz, de Európa gazdasági fellendülését is hátráltatja. A háború miatt az energiaárak ugrásszerűen megemelkedtek, és újabb zavarok keletkeztek az ellátási láncokban, így az infláció várhatóan hosszabb ideig magasabb marad. A tavalyi erőteljes gazdasági fellendülés áthúzódó pozitív hatást fog gyakorolni a növekedési rátákra ebben az évben. Az erős munkaerőpiac, a világjárvány utáni újraindítás és a Next Generation EU várhatóan további támogatást fog nyújtani gazdaságaink számára, és segíteni fogja az államadósság és a hiány csökkentését. Ezt az előrejelzést azonban nagyfokú bizonytalanság és kockázat övezi, amelyek nagyban függnek az Oroszország által indított háború fejleményeitől. Más forgatókönyvek is lehetségesek, amelyek mellett a növekedés alacsonyabb, az infláció pedig magasabb lehet a ma előre jelzettnél.”
Ez az előrejelzés az árfolyamokkal, kamatlábakkal és nyersanyagárakkal kapcsolatos, az április 29-i állapot szerinti technikai feltételezéseken alapul. Minden más beérkező adat tekintetében – ideértve a kormányzati szakpolitikákra vonatkozó feltételezéseket – az előrejelzés az április 29-ig rendelkezésre álló információkon alapul. Az előrejelzés csak a bejelentett és megfelelően részletezett új szakpolitikai intézkedéseket veszi figyelembe, egyébként a politika változatlanságát feltételezi.
Az Európai Bizottság minden évben két átfogó előrejelzést (tavaszi és őszi), valamint két időközi előrejelzést (téli és nyári) tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és valamennyi tagállamra vonatkozó, valamint uniós és euróövezeti szintű összesített adatokat tartalmaznak.
Az Európai Bizottság 2022. nyári gazdasági előrejelzése aktualizálja a GDP-re és az inflációra vonatkozó előrejelzéseket, és azt várhatóan 2022 júliusában teszi közzé.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”