„Míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosítja a finanszírozási struktúrát, a tagállamok az európai szemeszterre mint a követendő út szakpolitikai iránytűjére is támaszkodhatnak.”
Az Európai Bizottság elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2022. évi európai szemeszterének ciklusát. Az európai szemeszter őszi csomagja a 2021. őszi gazdasági előrejelzésre támaszkodik, amely megállapította, hogy az európai gazdaság a helyreállítástól a bővülés felé mozdul el, ám jelenleg új kihívásokkal kell megbirkóznia.
Éves növekedési jelentés
Az idei éves növekedési jelentés 2022-re ambiciózus programot irányoz elő, amelynek keretében az EU a válságkezeléstől a fenntartható és méltányos helyreállítás irányába mozdul el, megerősítve az uniós gazdaság rezilienciáját. Azt is meghatározza, hogy a NextGenerationEU legfontosabb elemének számító Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hogyan fog még mélyebben beágyazódni az európai szemeszter új ciklusába, így biztosítva az e folyamatok közötti szinergiákat, valamint elkerülve a tagállamokra nehezedő szükségtelen adminisztratív terheket. Ezen túlmenően az éves növekedési stratégia meghatározza, miként fognak a fenntartható fejlődési célok még szervesebben beépülni az európai szemeszterbe annak érdekében, hogy az e célokkal kapcsolatos adatszolgáltatás teljes mértékben naprakész és következetes legyen valamennyi tagállam tekintetében.
A vissza nem térítendő támogatások és hitelek nyújtására 723,8 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kulcsszerepet fog játszani a reziliens gazdaság kiépítésében, amely a méltányosságot helyezi a középpontba. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben érvényesülnek az uniós prioritások, így az európai szemeszter jobb támpontként szolgál majd a tagállamok számára a zöld és digitális átállás sikeres végrehajtásához és a reziliensebb uniós gazdaság kiépítéséhez.
A Bizottság eddig 22 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet fogadott el, és a Tanács ezek mindegyikét jóváhagyta. Ennek megfelelően 2021 augusztusa óta 52,3 milliárd euró összegű előfinanszírozási kifizetést folyósítottak 17 tagállam számára. Összességében a Tanács által eddig jóváhagyott tervek 291 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 154 milliárd euró összegű hitelt irányoznak elő. A hangsúly most áthelyeződik a helyreállítási tervek gyakorlati végrehajtására.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott előfinanszírozás folyósítása máris értékes módon hozzájárul a versenyképes fenntarthatóságnak az éves növekedési jelentésben felvázolt négy dimenziójához, vagyis a környezeti fenntarthatósághoz, a termelékenységhez, a méltányossághoz és a makrogazdasági stabilitáshoz.
A Bizottság felszólítja továbbá a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemzeti reformok és beruházások illeszkedjenek az éves növekedési jelentésben meghatározott prioritásokhoz.
Az együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslat
Az együttes foglalkoztatási jelentés megerősíti, hogy a munkaerőpiac helyreállítása folyamatban van, bár a foglalkoztatás még nem tér vissza a válság előtti szintre. A Covid19-válság különösen a fiatalokat, az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozó munkavállalókat, az önfoglalkoztatókat és a harmadik országbeli állampolgárokat érintette érzékenyen. A nagy keresletet támasztó ágazatok már most munkaerőhiánnyal küzdenek. Ugyanakkor számos vállalkozás a válságból kilábalva jelentős pénzügyi nehézségekkel kénytelen szembenézni, és egyes munkahelyek megszűnhetnek, míg a zöld és digitális átállás velejárójaként újak jönnek létre.
Ebben az összefüggésben kiemelt jelentőségre tesznek szert az aktív munkaerő-piaci intézkedések, különösen a munkaerő-piaci átmenethez nyújtott támogatás. A felnőttképzésben való részvétel mértéke EU-szerte továbbra is messze elmarad a megszokottól, és a világjárvány is rányomta bélyegét, nagymértékben súlyosbítva a tagállamok közötti különbségeket. Ezért továbbra is kihívást jelent annak biztosítása, hogy az emberek rendelkezzenek a jövő munkaerőpiacai által támasztott igényeknek megfelelő készségekkel. Végezetül a szociális védelmi rendszerek segítettek a szegénységi kockázat vagy a jövedelmi egyenlőtlenség lényeges növekedése nélkül átvészelni a Covid19-járványt. Ebben szintén szerepet játszott az uniós és tagállami szintű jelentős támogatás, például a SURE eszközből finanszírozott csökkentett munkaidős foglalkoztatás és a válság során bevezetett vagy kiterjesztett egyéb munkahely-megtartási intézkedések révén.
Számos országban még mindig vannak hiányosságok a szociális védelem terén, különösen az atipikus munkavállalók és az önfoglalkoztatók tekintetében. A 2022. évi együttes foglalkoztatási jelentésben szereplő elemzés a felülvizsgált szociális eredménytáblán alapul, amely a szociális jogok európai pillérében foglalt 20 elv közül immár 18 elv nyomon követését teszi lehetővé. Ez beépül a tagállamok előtt álló fő foglalkoztatási és szociális kihívások átfogó értékelésébe. A portói szociális csúcstalálkozón az uniós vezetők jóváhagyták a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervet, amely három uniós kiemelt célt tűz ki 2030-ra a foglalkoztatás, a készségek és a szegénységcsökkentés terén, és ezek a célok most már beágyazódnak az együttes foglalkoztatási jelentésbe.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „Amint a válságkezelési fázisból átlépünk a jövőt szolgáló növekedésbarát beruházások szakaszába, most az a prioritásunk, hogy megfelelő reformok és beruházások valósuljanak meg Európában az inkluzív, tartós és fenntartható helyreállítás érdekében. Míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosítja a finanszírozási struktúrát, a tagállamok az európai szemeszterre mint a követendő út szakpolitikai iránytűjére is támaszkodhatnak. A szemeszter keretében kapott rendszeres iránymutatás segíteni fogja őket abban, hogy előmozdítsák a zöld és digitális átállást, biztosítsák gazdaságaiknak a szükséges lendületet, és megerősítsék a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni kollektív rezilienciánkat. A szemeszter emellett abban is segítségükre lesz, hogy kezeljék a helyreállítást esetlegesen veszélyeztető új és régóta fennálló kockázatokat. Ezen túlmenően arra kell összpontosítanunk, hogy megerősítsük a vállalkozásokat, több ember számára biztosítsunk minőségi munkahelyet, felszámoljuk a beruházási akadályokat és összehangoljuk szakpolitikáinkat az EU költségvetési fenntarthatóságának megőrzése érdekében.”
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos így fogalmazott: „Az európai gazdaság erőteljesen növekszik, de árral szemben kell előre haladnia: a Covid19-esetek száma gyors ütemben emelkedik, az infláció az egekbe szökik, az ellátási láncokban pedig továbbra is zavarok tapasztalhatók. Ez az összetett gazdasági helyzet körültekintően átgondolt intézkedéseket tesz szükségessé: egyrészt fenn kell tartanunk a helyreállítás dinamikáját, másrészt el kell mozdulnunk egy fenntarthatóbb, versenyképesebb és inkluzívabb növekedési modell felé a világjárvány utáni időszakban. Az euróövezet számára 2022-ben mérsékelten támogató költségvetési irányvonalat tartunk helyénvalónak, amely a beruházásokra, a munkavállalók új készségekkel való felvértezésére és az életképes vállalkozások fizetőképességének megőrzésére összpontosít. Fokozott figyelmet kell fordítani a makrogazdasági egyensúlyhiányokra, amelyeket a világjárvány sok esetben súlyosbított. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása jelenleg 22 uniós országra terjed ki, amelyek csak 2022-ben a számukra előirányzott vissza nem térítendő támogatások teljes összegének mintegy 40 százalékát tervezik elkölteni. Talán ennek a sikerre vitele lesz a jövő év legnagyobb kihívása – és egyben legnagyobb lehetősége is.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos így nyilatkozott: „Az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket – köztük a készségfejlesztési és munkaerő-felvételi ösztönzőket – kell a világjárvány negatív hatásainak csillapítására irányuló erőfeszítéseink középpontjába állítani. Ez megkönnyíti majd a munkaerő-piaci átmenetet, és biztosítja, hogy a zöld és digitális átállás méltányos és inkluzív módon valósuljon meg. A készségfejlesztési beruházások bővítése mellett elengedhetetlen, hogy a munkafeltételeket is alaposan szemügyre vegyük, ami egyes ágazatokban a munkaerőhiány orvoslásához is hozzá fog járulni. Támogatjuk az embereket abban, hogy új, időtálló munkahelyet találjanak, ám gondoskodnunk kell ezen új típusú munkahelyek megfelelő minőségéről is.”
Megkerülhetetlen cukrászlegendák, a csoki iránti szerelemből született friss kisvállalkozások, ékszerdobozhoz hasonlító helyiségek és nagypolgári miliő.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.