„Míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosítja a finanszírozási struktúrát, a tagállamok az európai szemeszterre mint a követendő út szakpolitikai iránytűjére is támaszkodhatnak.”
Az Európai Bizottság elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2022. évi európai szemeszterének ciklusát. Az európai szemeszter őszi csomagja a 2021. őszi gazdasági előrejelzésre támaszkodik, amely megállapította, hogy az európai gazdaság a helyreállítástól a bővülés felé mozdul el, ám jelenleg új kihívásokkal kell megbirkóznia.
Éves növekedési jelentés
Az idei éves növekedési jelentés 2022-re ambiciózus programot irányoz elő, amelynek keretében az EU a válságkezeléstől a fenntartható és méltányos helyreállítás irányába mozdul el, megerősítve az uniós gazdaság rezilienciáját. Azt is meghatározza, hogy a NextGenerationEU legfontosabb elemének számító Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hogyan fog még mélyebben beágyazódni az európai szemeszter új ciklusába, így biztosítva az e folyamatok közötti szinergiákat, valamint elkerülve a tagállamokra nehezedő szükségtelen adminisztratív terheket. Ezen túlmenően az éves növekedési stratégia meghatározza, miként fognak a fenntartható fejlődési célok még szervesebben beépülni az európai szemeszterbe annak érdekében, hogy az e célokkal kapcsolatos adatszolgáltatás teljes mértékben naprakész és következetes legyen valamennyi tagállam tekintetében.
A vissza nem térítendő támogatások és hitelek nyújtására 723,8 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kulcsszerepet fog játszani a reziliens gazdaság kiépítésében, amely a méltányosságot helyezi a középpontba. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben érvényesülnek az uniós prioritások, így az európai szemeszter jobb támpontként szolgál majd a tagállamok számára a zöld és digitális átállás sikeres végrehajtásához és a reziliensebb uniós gazdaság kiépítéséhez.
A Bizottság eddig 22 nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet fogadott el, és a Tanács ezek mindegyikét jóváhagyta. Ennek megfelelően 2021 augusztusa óta 52,3 milliárd euró összegű előfinanszírozási kifizetést folyósítottak 17 tagállam számára. Összességében a Tanács által eddig jóváhagyott tervek 291 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 154 milliárd euró összegű hitelt irányoznak elő. A hangsúly most áthelyeződik a helyreállítási tervek gyakorlati végrehajtására.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott előfinanszírozás folyósítása máris értékes módon hozzájárul a versenyképes fenntarthatóságnak az éves növekedési jelentésben felvázolt négy dimenziójához, vagyis a környezeti fenntarthatósághoz, a termelékenységhez, a méltányossághoz és a makrogazdasági stabilitáshoz.
A Bizottság felszólítja továbbá a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemzeti reformok és beruházások illeszkedjenek az éves növekedési jelentésben meghatározott prioritásokhoz.
Az együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslat
Az együttes foglalkoztatási jelentés megerősíti, hogy a munkaerőpiac helyreállítása folyamatban van, bár a foglalkoztatás még nem tér vissza a válság előtti szintre. A Covid19-válság különösen a fiatalokat, az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozó munkavállalókat, az önfoglalkoztatókat és a harmadik országbeli állampolgárokat érintette érzékenyen. A nagy keresletet támasztó ágazatok már most munkaerőhiánnyal küzdenek. Ugyanakkor számos vállalkozás a válságból kilábalva jelentős pénzügyi nehézségekkel kénytelen szembenézni, és egyes munkahelyek megszűnhetnek, míg a zöld és digitális átállás velejárójaként újak jönnek létre.
Ebben az összefüggésben kiemelt jelentőségre tesznek szert az aktív munkaerő-piaci intézkedések, különösen a munkaerő-piaci átmenethez nyújtott támogatás. A felnőttképzésben való részvétel mértéke EU-szerte továbbra is messze elmarad a megszokottól, és a világjárvány is rányomta bélyegét, nagymértékben súlyosbítva a tagállamok közötti különbségeket. Ezért továbbra is kihívást jelent annak biztosítása, hogy az emberek rendelkezzenek a jövő munkaerőpiacai által támasztott igényeknek megfelelő készségekkel. Végezetül a szociális védelmi rendszerek segítettek a szegénységi kockázat vagy a jövedelmi egyenlőtlenség lényeges növekedése nélkül átvészelni a Covid19-járványt. Ebben szintén szerepet játszott az uniós és tagállami szintű jelentős támogatás, például a SURE eszközből finanszírozott csökkentett munkaidős foglalkoztatás és a válság során bevezetett vagy kiterjesztett egyéb munkahely-megtartási intézkedések révén.
Számos országban még mindig vannak hiányosságok a szociális védelem terén, különösen az atipikus munkavállalók és az önfoglalkoztatók tekintetében. A 2022. évi együttes foglalkoztatási jelentésben szereplő elemzés a felülvizsgált szociális eredménytáblán alapul, amely a szociális jogok európai pillérében foglalt 20 elv közül immár 18 elv nyomon követését teszi lehetővé. Ez beépül a tagállamok előtt álló fő foglalkoztatási és szociális kihívások átfogó értékelésébe. A portói szociális csúcstalálkozón az uniós vezetők jóváhagyták a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervet, amely három uniós kiemelt célt tűz ki 2030-ra a foglalkoztatás, a készségek és a szegénységcsökkentés terén, és ezek a célok most már beágyazódnak az együttes foglalkoztatási jelentésbe.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „Amint a válságkezelési fázisból átlépünk a jövőt szolgáló növekedésbarát beruházások szakaszába, most az a prioritásunk, hogy megfelelő reformok és beruházások valósuljanak meg Európában az inkluzív, tartós és fenntartható helyreállítás érdekében. Míg a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosítja a finanszírozási struktúrát, a tagállamok az európai szemeszterre mint a követendő út szakpolitikai iránytűjére is támaszkodhatnak. A szemeszter keretében kapott rendszeres iránymutatás segíteni fogja őket abban, hogy előmozdítsák a zöld és digitális átállást, biztosítsák gazdaságaiknak a szükséges lendületet, és megerősítsék a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni kollektív rezilienciánkat. A szemeszter emellett abban is segítségükre lesz, hogy kezeljék a helyreállítást esetlegesen veszélyeztető új és régóta fennálló kockázatokat. Ezen túlmenően arra kell összpontosítanunk, hogy megerősítsük a vállalkozásokat, több ember számára biztosítsunk minőségi munkahelyet, felszámoljuk a beruházási akadályokat és összehangoljuk szakpolitikáinkat az EU költségvetési fenntarthatóságának megőrzése érdekében.”
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos így fogalmazott: „Az európai gazdaság erőteljesen növekszik, de árral szemben kell előre haladnia: a Covid19-esetek száma gyors ütemben emelkedik, az infláció az egekbe szökik, az ellátási láncokban pedig továbbra is zavarok tapasztalhatók. Ez az összetett gazdasági helyzet körültekintően átgondolt intézkedéseket tesz szükségessé: egyrészt fenn kell tartanunk a helyreállítás dinamikáját, másrészt el kell mozdulnunk egy fenntarthatóbb, versenyképesebb és inkluzívabb növekedési modell felé a világjárvány utáni időszakban. Az euróövezet számára 2022-ben mérsékelten támogató költségvetési irányvonalat tartunk helyénvalónak, amely a beruházásokra, a munkavállalók új készségekkel való felvértezésére és az életképes vállalkozások fizetőképességének megőrzésére összpontosít. Fokozott figyelmet kell fordítani a makrogazdasági egyensúlyhiányokra, amelyeket a világjárvány sok esetben súlyosbított. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása jelenleg 22 uniós országra terjed ki, amelyek csak 2022-ben a számukra előirányzott vissza nem térítendő támogatások teljes összegének mintegy 40 százalékát tervezik elkölteni. Talán ennek a sikerre vitele lesz a jövő év legnagyobb kihívása – és egyben legnagyobb lehetősége is.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos így nyilatkozott: „Az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket – köztük a készségfejlesztési és munkaerő-felvételi ösztönzőket – kell a világjárvány negatív hatásainak csillapítására irányuló erőfeszítéseink középpontjába állítani. Ez megkönnyíti majd a munkaerő-piaci átmenetet, és biztosítja, hogy a zöld és digitális átállás méltányos és inkluzív módon valósuljon meg. A készségfejlesztési beruházások bővítése mellett elengedhetetlen, hogy a munkafeltételeket is alaposan szemügyre vegyük, ami egyes ágazatokban a munkaerőhiány orvoslásához is hozzá fog járulni. Támogatjuk az embereket abban, hogy új, időtálló munkahelyet találjanak, ám gondoskodnunk kell ezen új típusú munkahelyek megfelelő minőségéről is.”
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”