Uniós csalás a szomszédban: egy miniszterhelyettes és egy egyetemi dékán is „kivette a részét” a bizniszből

Uniós csalás a szomszédban: egy miniszterhelyettes és egy egyetemi dékán is „kivette a részét” a bizniszből
2026. 07. 07., 14:40

Kihirdették az elsőfokú ítéletet a Kulturális Minisztériumot és a Zágrábi Egyetem Geodéziai Karát is érintő, kiterjedt uniós csalási ügyben Horvátországban.

A Zágrábi Megyei Bíróság elsőfokú ítéletet hirdetett tíz vádlottal szemben, az Európai Ügyészség (EPPO) zágrábi irodájának vádirata alapján. Az ügy a Kulturális Minisztériumot, valamint a Zágrábi Egyetem Geodéziai Kart érintő korrupcióval és uniós forrásokkal való visszaéléssel kapcsolatos – olvasható az Európai Ügyészség közleményében.

Az ügy olyan összehangolt korrupciós hálózatot érint, amelyben többek között a Kulturális és Médiaügyi Minisztérium korábbi miniszterhelyettese, a Geodéziai Kar volt dékánja, egy korábban ott dolgozó professzor, valamint vállalkozások képviselői is érintettek.

A volt dékánt és a professzort azzal vádolják, hogy manipuláltak négy, közel 6 millió euró értékű, uniós finanszírozású projekthez kapcsolódóan 27 közbeszerzési eljárást. A megbízásokat kenőpénzek fejében előre kiválasztott cégekhez irányították, fiktív vagy túlárazott ajánlatokat alkalmaztak, a projektforrásokat pedig saját célra használták fel.

A korábbi miniszterhelyettest azzal vádolják, hogy elintézte, hogy a földrengéskárok dokumentálását a Geodéziai Karra bízzák – annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy az intézmény nem rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges kapacitással. Ezáltal lehetővé tette, hogy a szerződéseket a volt dékán és a professzor irányítása alatt álló cég nyerje el, miközben ő maga valótlan tartalmú vagy túlárazott jelentéseket igazolt le.

A feltételezett bűncselekményekkel okozott kár a becslések szerint eléri a 2,8 millió eurót, amelyből 1,2 millió euró az Európai Unió költségvetését, 1,4 millió euró a horvát állami költségvetést, 200 000 euró pedig a Geodéziai Kart érte.

Ezek az ítéletek abból a vádiratból erednek, amelyet az EPPO 2025 decemberében nyújtott be 29 horvát állampolgárral és egy vállalattal szemben. A mostani ítélet vádalku eredménye, mivel tíz vádlott valamennyi vádpontban bűnösnek vallotta magát. Hét vádlott olyan előnyben részesített cégeket képviselt, amelyek a volt dékánnal és a professzorral való előzetes megállapodás alapján nyertek közbeszerzési szerződéseket, majd a szerződéses összegek egy részét kenőpénzként visszafizették. Három másik vádlott olyan cégeket képviselt, amelyek érvénytelen vagy túlárazott ajánlatokat nyújtottak be, ezzel biztosítva, hogy a kiválasztott cégek nyerjék el a megbízásokat.

A tíz vádlott bűnösségét hivatalos visszaélésben való bűnsegédlet, pénzmosásban való bűnsegédlet, közbeszerzési eljárásban elkövetett visszaélés, valamint közokirat-hamisítás és magánokirat-hamisítás bűncselekményében állapították meg.

Három vádlottat 5-től 11 hónapig terjedő szabadságvesztésre ítéltek, amelyet a bíróság közérdekű munkára változtatott át. Emellett két vádlottat mellékbüntetésként 20 000, illetve 70 000 euró pénzbüntetés megfizetésére köteleztek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS