Uniós átlagban 4,1 százalékkal, Magyarországon 10,2 százalékkal nőtt a munkaerőköltség 2025 elején

2025. 06. 16., 19:10

2025 első negyedévében átlagosan 4,1 százalékkal haladta meg a munkaerőköltség az egy évvel korábbi szintet az Európai Unióban; a növekedés mértéke 6 tagállamban (köztük Magyarországon) haladta meg a 10 százalékot – tájékoztatott az Eurostat.

A munkaerőköltség két fő összetevője: a bérköltségek és a béren kívüli költségek. Az EU egészét tekintve az Eurostat tájékoztatása szerint 2025 első negyedévében az előbbi kategóriában 4,2 százalékos, az utóbbiban 3,8 százalékos volt az éves emelkedés. A versenyszférán kívül a munkaerőköltség uniós átlagban 3,4 százalékkal, a versenyszférában 4,4 százalékkal nőtt, utóbbin belül az iparban 3,3 százalékkal, az építőiparban 5,2 százalékkal, a szolgáltatások területén pedig 4,7 százalékkal.

2025 első negyedévében a gazdaság egészét tekintve az előző év azonos negyedévéhez képest 10 százalékot meghaladó mértékben hat tagállamban – Romániában (+16,1 százalék), Horvátországban (+13,5 százalék), Bulgáriában (+13,0 százalék), Szlovéniában (11,9 százalék), Lengyelországban (+11,2 százalék) és Magyarországon (+10,2 százalék) – emelkedett a munkaerőköltség. Nem volt olyan tagállam, ahol (éves szinten) csökkenést regisztráltak volna, a legkisebb növekedéseket Máltán (+1,6 százalék), Franciaországban (+1,9 százalék) és Németországban (+2,8 százalék) mérték.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025. 07. 09., 11:40
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS