Uniós átlagban 4,1 százalékkal, Magyarországon 10,2 százalékkal nőtt a munkaerőköltség 2025 elején

2025. 06. 16., 19:10

2025 első negyedévében átlagosan 4,1 százalékkal haladta meg a munkaerőköltség az egy évvel korábbi szintet az Európai Unióban; a növekedés mértéke 6 tagállamban (köztük Magyarországon) haladta meg a 10 százalékot – tájékoztatott az Eurostat.

A munkaerőköltség két fő összetevője: a bérköltségek és a béren kívüli költségek. Az EU egészét tekintve az Eurostat tájékoztatása szerint 2025 első negyedévében az előbbi kategóriában 4,2 százalékos, az utóbbiban 3,8 százalékos volt az éves emelkedés. A versenyszférán kívül a munkaerőköltség uniós átlagban 3,4 százalékkal, a versenyszférában 4,4 százalékkal nőtt, utóbbin belül az iparban 3,3 százalékkal, az építőiparban 5,2 százalékkal, a szolgáltatások területén pedig 4,7 százalékkal.

2025 első negyedévében a gazdaság egészét tekintve az előző év azonos negyedévéhez képest 10 százalékot meghaladó mértékben hat tagállamban – Romániában (+16,1 százalék), Horvátországban (+13,5 százalék), Bulgáriában (+13,0 százalék), Szlovéniában (11,9 százalék), Lengyelországban (+11,2 százalék) és Magyarországon (+10,2 százalék) – emelkedett a munkaerőköltség. Nem volt olyan tagállam, ahol (éves szinten) csökkenést regisztráltak volna, a legkisebb növekedéseket Máltán (+1,6 százalék), Franciaországban (+1,9 százalék) és Németországban (+2,8 százalék) mérték.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS