Uniós adóreform: újabb lépést tett az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság közleményt fogadott el „Közlemény a 21. századi vállalkozási adózásról” címmel, hogy előmozdítsa a szilárd, hatékony és méltányos vállalkozási adórendszert az Európai Unióban.

Először, a Bizottság 2023-ig új keretet terjeszt elő a vállalkozások adózására vonatkozóan az EU-ban, amely csökkenti az adminisztratív terheket, megszünteti az adózási akadályokat és vállalkozásbarátabb környezetet teremt az egységes piacon. A „Vállalkozás Európában: A jövedelemadó keretrendszere” (vagy BEFIT) egységes társaságiadó-keretszabályt biztosít majd az EU számára, amely biztosítja az adóztatási jogok tagállamok közötti méltányosabb elosztását. A BEFIT csökkenti a bürokráciát és a megfelelési költségeket, minimalizálja az adókikerülési lehetőségeket, és támogatja az uniós munkahelyeket és beruházásokat az egységes piacon. A BEFIT ezenkívül felváltja a közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó, függőben lévő javaslatot, amelyet visszavonnak. A Bizottság szélesebb körű vitát indít az uniós adózás jövőjéről, amely 2022-ben egy adószimpóziumon tetőzik „Az uniós adószerkezet a 2050 felé vezető úton” címmel.

Másodszor, a Bizottság adóügyi menetrendet is meghatároz a következő két évre olyan intézkedésekkel, amelyek előmozdítják a termelő beruházásokat és a vállalkozói szellemet, jobban védik a nemzeti bevételeket, és támogatják a zöld és digitális átállást. Ez a Bizottság által tavaly nyáron előterjesztett adóügyi cselekvési tervben meghatározott ambiciózus ütemtervre épül. Az intézkedések közé tartozik például:

• Nagyobb átláthatóság biztosítása a nyilvánosság számára azáltal, hogy a javaslat értelmében az EU-ban működő nagyvállalatoknak közzé kell tenniük tényleges adókulcsaikat. Egyúttal a fedőcégek visszaélésszerű alkalmazásával szembeni fellépés jegyében új adókikerülés elleni intézkedések is bevezetésre kerülnek.
• A gazdaságélénkülés támogatása a társasági adózásban a hitelfinanszírozással járó adóelőnyök problémájának kezelése révén, amely kedvezőbb helyzetet teremt a vállalkozások hitelfinanszírozásához, mint a sajáttőke-bevonás esetében. E javaslat célja, hogy a vállalkozásokat arra ösztönözze, hogy tevékenységüket eladósodás helyett sajáttőke-bevonással finanszírozzák.

Harmadszor, a Bizottság ajánlást fogadott el a veszteségek belföldi kezeléséről. Az ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legalább az előző pénzügyi évre engedélyezzék a veszteségek megelőző időszakra vonatkozó elhatárolását a vállalkozások számára. Ez azoknak a vállalkozásoknak kedvez, amelyek a világjárvány előtti években nyereségesek voltak, mivel lehetővé teszi számukra, hogy 2020-as és 2021-es veszteségüket levonják a 2020 előtt befizetett adókból. Ez az intézkedés különösen a kkv-k javát szolgálja.

A közlemény a következő évekre szóló szélesebb körű uniós adóreform-menetrend része. A Bizottság a közleményben meghatározott társaságiadó-reformok mellett hamarosan intézkedéseket fog előterjeszteni a digitális gazdaság méltányos adóztatásának biztosítása érdekében. A Bizottság javaslatot fog tenni egy digitális illetékre, amely az EU saját forrásaként fog szolgálni. A Bizottság a „FitFor55” csomaggal és az európai zöld megállapodással összefüggésben hamarosan előterjeszti az energiaadó-irányelv és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) felülvizsgálatát is.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „Az adóztatásnak lépést kell tartania fejlődő gazdaságainkkal és változó prioritásainkkal. Adószabályainknak támogatniuk kell az inkluzív helyreállítást, átláthatónak kell lenniük, és meg kell szüntetniük az adókikerülés lehetőségét. Egyformán hatékonyan kell szabályozniuk a kis- és nagyvállalkozások tevékenységeit. A mai közlemény megteremti egy olyan európai társaságiadó-rendszer alapjait, amely megfelel századunk követelményeinek, és segít egy igazságosabb és fenntarthatóbb társadalmat felépíteni.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hozzátette:„Ideje újragondolni az európai adórendszert. Ahogy gazdaságaink áttérnek a NextGenerationEU által támogatott új növekedési modellre, adórendszereinknek is igazodniuk kell a XXI. század prioritásaihoz. A transzatlanti kapcsolatok új alapokra helyezése esélyt kínál a globális adóreform irányába történő határozott előrelépésre. Arra kell törekednünk, hogy megragadjuk ezt a lehetőséget, ugyanakkor biztosítva azt is, hogy a nemzetközi szintű megállapodás védje Európa alapvető érdekeit. A mai nappal világossá tettük, hogyan kívánjuk megvalósítani a globális paktumot az EU-ban, illetve hogy milyen további lépéseket fogunk tenni az elkövetkező három évben az adózás átláthatóságának növelése, valamint a kis- és nagyvállalkozások talpra állításának, növekedésének és beruházásainak segítése érdekében.”