Újságírókat díjazott az Európai Bizottság

2023. 10. 12., 13:22

Az Európai Bizottság által odaítélt Lorenzo Natali médiadíj idei nyerteseit október 11-én, a brüsszeli Solvay Könyvtárban rendezett ünnepségen hirdették ki.

A díjat Lorenzo Natali, az Európai Bizottság korábbi alelnöke, a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi jogok fáradhatatlan szószólója tiszteletére nevezték el. A díj 1992 óta ünnepli az újságírói kiválóságot. Azon újságírók és riporterek munkáját jutalmazza, akik rendkívüli mértékben hozzájárultak a szakmához és folyamatos elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot az újságírás alapvető értékei iránt, olyan kulcsfontosságú témák feldolgozásával, mint az egyenlőtlenség, a szegénység és az éghajlatváltozás emberiségre gyakorolt hatása, az oktatás fontossága, valamint az emberi jogok értéke társadalmunkban – olvasható a Bizottság közleményében.

„A Lorenzo Natali médiadíjjal az EU megmutatja, mekkora jelentőséget tulajdonít a szólásszabadságnak, a minőségi újságírásnak, valamint a független és plurális médiának. Ezek az értékek demokráciánk alapkövei. A díjazottakban megvannak azok a kiemelkedő jellemvonások, amelyek az újságírókat és a médiaszervezeteket a demokrácia alapvető védelmezőivé teszik: igény a tények alapos vizsgálatára és megosztására, és tehetség arra, hogy mondanivalójukat úgy adják át, hogy az közelebb hozzon bennünket egymáshoz” – mondta el Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos.

A nyertesek

Nemzetközi Díj:  Carmen Victoria Inojosa, Claudia Smolansky és egy harmadik újságíró – akinek a neve biztonsági okokból nem hozható nyilvánosságra –, az „Así funcionan las casas clandestinas de la Dgcim en Caracas” („Így működnek a DGCIM titkos házai Caracasban”) című, az Armando.info oldalon publikált, figyelemre méltó cikkükért. Munkájukban rávilágítottak a venezuelai ellenzéki politikusokat és családjukat célzó szisztematikus üldöztetés borzalmas valóságára, amely riasztó módon büntetlen marad.

Európa Díj: Emanuela Barbiroglio és Stefano Valentino olasz újságírók a VoxEurop oldalon publikált, „European green finance is paying for deforestation in Indonesia: the case of Michelin” („Az európai zöld gazdaság finanszírozza az indonéziai erdőirtást: a Michelin-ügy”) című cikkükért. Az írás a fenntartható fejlesztési projektek és a zöld finanszírozás világát elemzi és rávilágít arra, hogy ezek a kezdeményezések bizony olykor félrevezetők lehetnek. A cikkben részletesen megvizsgálják a Michelin „zöldnek” minősített indonéziai projektjét, és feltárják, hogy az hozzájárulhat az esőerdők pusztulásához, így félrevezetve a környezettudatos befektetőket.

A Legjobb Feltörekvő Újságíró Díja: Sofia Savina az orosz katonaság hírnevével kapcsolatos oknyomozó munkájáért, különös tekintettel a Bucsában, Kijevben és a csernyihivi területen elkövetett gyilkosságok és nemi erőszak eseteire. Nagyhatású oknyomozó riportját „Not just Bucha. Here's what happened outside Chernihiv” („Nem csak Bucsa. Ez történt Csernyihiv közelében”) címen az IStories média jelentette meg.

A 2023-as díjazottakat a világ minden tájáról érkező több mint 1000 pályázat közül választották ki. Négy újságírást oktató intézmény – az Universidade Católica Portuguesa (Portugália), az Universidad de Navarra (Spanyolország), az Université Saint-Joseph de Beyrouth (Libanon) és a Vesalius College (Belgium) – előválogatását követően a nyerteseket az újságírás világának öt kiemelkedő nemzetközi szakértőjéből álló zsűri választotta ki:
– Katia Brembatti, díjnyertes újságíró, az Abraji Associação Brasileira de Jornalismo Investigativo vezetőségének tagja és az Universidade Positivo volt újságíró-professzora;
– Naglaa Elemary, a Jordan Media Institute és a British University in Egypt média- és újságírói tanulmányokat oktató professzora, a Thomson Reuters Alapítvány tanácsadója;
– Vânia Maia, díjnyertes újságíró, az Associação Literacia para os Media e Jornalismo (ALPMJ) tagja;
– Syed Nazakat, díjnyertes újságíró, a DataLEADS alapítója és vezérigazgatója;
– Frederik Obermaier, író, Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró.

Jóváhagyták a média függetlenségéhez nyújtott új uniós támogatást

Az ünnepségen három vezető konzorcium a független média védelmét szolgáló pénzügyikeret-partnerségi megállapodást (FFPA) írt alá, amely a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelméért felelős kiválasztott nem kormányzati szervezetekkel történő stratégiai együttműködést tesz lehetővé világszerte. A partnerségi megállapodáshoz, amelynek időtartama négy év, az EU akár 20 millió euróval is hozzájárulhat projekttámogatások formájában. A három konzorcium:
– BBC Media Action, WAN IFRA, Fondation Hirondelle, IFJ, ERIM, Sembramedia, MISA, Samir Kassir Foundation, ARIJ;
– Internews Europe, Article 19, Fojo Media Institute/Linnaeus University, Thompson Media, Transtele Canal France International;
– Stichting Free Press Unlimited, RSF, Deutsche Welle, International Media Support

A stratégiai partnerség célja, hogy erősítse a kockázatnak kitett újságírók és médiaorgánumok rezilienciáját, javítva a környezetükben bekövetkező elkerülhetetlen változásokra való reagálási és alkalmazkodási képességüket. Célja továbbá, hogy a nehéz körülmények között dolgozó fiatal újságírók számára hozzáférést biztosítson a szakmai fejlődési és tanulási lehetőségekhez, többek között a digitális technológiák területén is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS