Újpesti „GDPR-ügyben” döntött az Európai Bíróság

2024. 03. 15., 16:40

A tagállami felügyeleti hatóság elrendelheti a jogellenesen kezelt adatok törlését, még az érintett előzetes kérelme hiányában is – mondta ki ítéletében az Európai Bíróság.

Az ügy

Újpest Önkormányzata 2020-ban úgy döntött, hogy a COVID-19 világjárvány által veszélyeztetett lakosok részére anyagi támogatást biztosít. E célból, a támogatásra való jogosultságot érintő feltételek megállapításához szükséges személyes adatok beszerzése érdekében a Magyar Államkincstárhoz és Budapest Főváros Kormányhivatala IV. Kerületi Hivatalához fordult.

A magyar adatvédelmi hatóság, amelyhez közérdekű bejelentés érkezett, megállapította, hogy Újpest Önkormányzata, a Magyar Államkincstár és a Kormányhivatal megsértette a GDPR rendelkezéseit. Bírságok kiszabására is sor került. A felügyeleti hatóság megállapította, hogy Újpest Önkormányzata az erre előírt egy hónapon belül nem nyújtott tájékoztatást az érintetteknek sem az adataik kezeléséről, sem annak céljáról, és az adatvédelmi jogaikról sem. Ezenfelül e hatóság arra utasította Újpest Önkormányzatát, hogy törölje azoknak az érintetteknek a személyes adatait, akik jogosultak lettek volna a támogatást igénybe venni, de azt nem kérték.

Újpest Önkormányzata vitatja e határozatot a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) előtt. Álláspontja szerint a felügyeleti hatóság nem jogosult arra, hogy a személyes adatok törlését anélkül rendelje el, hogy az érintett e célból előzetesen kérelmet terjesztett volna elő.

A magyar bíróság a Bíróságot a GDPR értelmezésére kérte.

Az ítélet

A bíróság az ítéletében azt válaszolja, hogy a tagállami felügyeleti hatóság hivatalból – azaz még az érintettnek az erre irányuló előzetes kérelme hiányában is – elrendelheti a jogellenesen kezelt adatok törlését, ha ilyen intézkedés szükséges a GDPR teljes körű tiszteletben tartásának a biztosítására irányuló feladatának az ellátásához. Ha e hatóság azt állapítja meg, hogy valamely adatkezelés nem felel meg a GDPR-nek, orvosolnia kell a megállapított jogsértést, még az érintett előzetes kérelmének hiányában is. Az ilyen kérelemre vonatkozó követelmény ugyanis azt jelentené, hogy az adatkezelő a kérelem hiányában megőrizhetné a szóban forgó személyes adatokat, és azokat továbbra is jogellenesen kezelhetné. A tagállami felügyeleti hatóság a jogellenesen kezelt személyes adatok törlését akkor is elrendelheti, ha azok közvetlenül az érintettől származnak, és akkor is, ha azokat más forrásból gyűjtötték.

Európai Bíróság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS