A két ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványokba való kötelező beillesztése összeegyeztethető a magánélet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető joggal – mondta ki az Európai Bíróság. Mivel azonban az ezt az intézkedést előíró rendeletet téves jogalap megválasztásával fogadták el, a Bíróság a rendeletet érvénytelennek nyilvánítja, fenntartja azonban annak joghatásait legkésőbb 2026. december 31-ig annak érdekében, hogy az európai jogalkotó a megfelelő jogalap alapján új rendeletet fogadhasson el.
Egy német állampolgár egy német bíróság előtt megtámadta a Wiesbaden tartományi fővárosnak az ujjnyomatképet nem tartalmazó új személyazonosító igazolvány kiállítását megtagadó határozatát. A német bíróság azt kéri a Bíróságtól, hogy vizsgálja meg a két ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványok adathordozójába való beillesztésére vonatkozó kötelezettséget előíró uniós rendelet – „az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet” – érvényességét.
A Bíróság megállapította, hogy a két teljes ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványok adathordozójába történő beillesztésére vonatkozó kötelezettség korlátozza az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot. Ezt a beillesztést azonban a személyazonosító igazolványok hamisítása és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem, valamint az ellenőrző rendszerek interoperabilitásának biztosítása igazolja. Ugyanis alkalmas e célkitűzések megvalósítására, illetve szükséges azok megvalósításához, és e célkitűzések szempontjából nem bizonyul aránytalannak. Konkrétabban, mivel elősegíti a személyazonosító igazolványok hamisítása és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelmet, a két ujjnyomat beillesztése hozzájárulhat az érintett személyek magánéletének védelméhez, valamint tágabb értelemben a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez. Továbbá, mivel lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy magukat megbízhatóan azonosítsák, megkönnyíti számukra a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguk gyakorlását. Az e beillesztéssel elérni kívánt célok tehát nemcsak az Unió és a tagállamok, hanem az uniós polgárok számára is különös jelentőséggel bírnak.
Önmagában az arcképmás beillesztése az azonosítás kevésbé hatékony eszköze, mint a képmáson kívül kétujjnyomat beillesztése. Az idősödés, az életmód, a betegség vagy a plasztikai, illetve helyreállító sebészeti beavatkozás megváltoztathatja az arc anatómiai jellemzőit.
A szóban forgó rendeletet viszont téves jogalap megválasztásával, következésképpen téves jogalkotási eljárás keretében – mégpedig a Tanács egyhangú határozatához kötött különleges jogalkotási eljárás helyett rendes jogalkotási eljárás keretében – fogadták el. Az Európai Parlament és a Tanács ugyanis a rendeletet az uniós polgárokat megillető, a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal kapcsolatos EUMSZ 21. cikk (2) bekezdése alapján fogadta el. A megfelelő jogalap azonban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre, pontosabban a határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikákra vonatkozó EUMSZ 77. cikk (3) bekezdésének speciálisabb rendelkezése lett volna. Ez utóbbi rendelkezés a Tanács különleges jogalkotási eljárását, különösen pedig egyhangú határozatát írja elő. A Bíróság ennélfogva a rendeletet érvénytelennek nyilvánítja.
A Bíróság ítélete itt érhető el.
Mindemellett a rendelet azonnali hatállyal történő érvénytelenítése súlyosan hátrányos következményekkel járhat jelentős számú uniós polgárra, és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli biztonságukra nézve. A Bíróság éppen ezért e rendelet joghatásait a megfelelő jogalapon alapuló új rendelet észszerű határidőn belül, de legkésőbb 2026. december 31-ig történő hatálybalépéséig fenntartja.
Rendkívüli eredménnyel zárult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Budapest Borfesztivál közös jótékonysági borárverése.
Az épülő blokkok menetrend-követési képességéről beszélt a Portfolio Energy Investment Forum 2024. konferencián Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója.