Ujjlenyomat a személyazonosító igazolványokban: nincs minden rendben az uniós előírásokkal

2024. 03. 22., 16:10

A két ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványokba való kötelező beillesztése összeegyeztethető a magánélet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető joggal – mondta ki az Európai Bíróság. Mivel azonban az ezt az intézkedést előíró rendeletet téves jogalap megválasztásával fogadták el, a Bíróság a rendeletet érvénytelennek nyilvánítja, fenntartja azonban annak joghatásait legkésőbb 2026. december 31-ig annak érdekében, hogy az európai jogalkotó a megfelelő jogalap alapján új rendeletet fogadhasson el.

„Az ügy”

Egy német állampolgár egy német bíróság előtt megtámadta a Wiesbaden tartományi fővárosnak az ujjnyomatképet nem tartalmazó új személyazonosító igazolvány kiállítását megtagadó határozatát. A német bíróság azt kéri a Bíróságtól, hogy vizsgálja meg a két ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványok adathordozójába való beillesztésére vonatkozó kötelezettséget előíró uniós rendelet – „az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet” – érvényességét.

Az ítélet

A Bíróság megállapította, hogy a két teljes ujjnyomatnak a személyazonosító igazolványok adathordozójába történő beillesztésére vonatkozó kötelezettség korlátozza az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot. Ezt a beillesztést azonban a személyazonosító igazolványok hamisítása és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem, valamint az ellenőrző rendszerek interoperabilitásának biztosítása igazolja. Ugyanis alkalmas e célkitűzések megvalósítására, illetve szükséges azok megvalósításához, és e célkitűzések szempontjából nem bizonyul aránytalannak. Konkrétabban, mivel elősegíti a személyazonosító igazolványok hamisítása és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelmet, a két ujjnyomat beillesztése hozzájárulhat az érintett személyek magánéletének védelméhez, valamint tágabb értelemben a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemhez. Továbbá, mivel lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy magukat megbízhatóan azonosítsák, megkönnyíti számukra a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguk gyakorlását. Az e beillesztéssel elérni kívánt célok tehát nemcsak az Unió és a tagállamok, hanem az uniós polgárok számára is különös jelentőséggel bírnak.

Önmagában az arcképmás beillesztése az azonosítás kevésbé hatékony eszköze, mint a képmáson kívül kétujjnyomat beillesztése. Az idősödés, az életmód, a betegség vagy a plasztikai, illetve helyreállító sebészeti beavatkozás megváltoztathatja az arc anatómiai jellemzőit.

A szóban forgó rendeletet viszont téves jogalap megválasztásával, következésképpen téves jogalkotási eljárás keretében – mégpedig a Tanács egyhangú határozatához kötött különleges jogalkotási eljárás helyett rendes jogalkotási eljárás keretében – fogadták el. Az Európai Parlament és a Tanács ugyanis a rendeletet az uniós polgárokat megillető, a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal kapcsolatos EUMSZ 21. cikk (2) bekezdése alapján fogadta el. A megfelelő jogalap azonban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre, pontosabban a határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikákra vonatkozó EUMSZ 77. cikk (3) bekezdésének speciálisabb rendelkezése lett volna. Ez utóbbi rendelkezés a Tanács különleges jogalkotási eljárását, különösen pedig egyhangú határozatát írja elő. A Bíróság ennélfogva a rendeletet érvénytelennek nyilvánítja.

A Bíróság ítélete itt érhető el.

Mindemellett a rendelet azonnali hatállyal történő érvénytelenítése súlyosan hátrányos következményekkel járhat jelentős számú uniós polgárra, és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli biztonságukra nézve. A Bíróság éppen ezért e rendelet joghatásait a megfelelő jogalapon alapuló új rendelet észszerű határidőn belül, de legkésőbb 2026. december 31-ig történő hatálybalépéséig fenntartja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS