Újabb ügy az Európai Ügyészség előtt: megégették magukat a leleményes horvát brikettgyártók

Újabb ügy az Európai Ügyészség előtt: megégették magukat a leleményes horvát brikettgyártók
2026. 09. 21., 08:40

Az Európai Ügyészség zágrábi kirendeltsége négy természetes személy és két vállalat ellen emelt vádat uniós forrásokkal való visszaélés („támogatási csalás”) miatt.

Az egyik vádlott vállalat volt a kedvezményezettje annak az uniós támogatásnak, amelyet az Európai Strukturális és Beruházási Alapok, valamint a NextGenerationEU keretében működő, a kohéziót és Európa térségeit támogató helyreállítási eszköz (REACT-EU) társfinanszírozott. A forrásokat egy új brikettgyártó üzem építésére szánták, közel 946 ezer eurós támogatható beszerzési költséggel, amelynek 45 százaléka vissza nem térítendő támogatás volt. A bizonyítékok szerint a vádlott cég két vezetője – az igazgató és a céget ténylegesen irányító személy – bűntársaikkal együtt a társfinanszírozási feltételeket megszegve, a valós értéküknél többszörös áron használt brikettgyártó gépek beszerzését szervezte meg – olvasható az Európai Ügyészség közleményében.

A megállapodás végrehajtása érdekében a másik két vádlott a saját vállalkozásain keresztül egy szerbiai székhellyel rendelkező cégtől 399 ezer eurós áron szerzett be használt gépeket, amelyeket új gépként értékesítették a vádlott vállalatnak 935 ezer eurós áron. Ezt követően az első két vádlott a horvát „Kkv-, Innovációs és Beruházási Ügynökségtől” 421 ezer euró összegű vissza nem térítendő támogatást igényelt – valótlanul állítva, hogy az új berendezést piaci áron vásárolták. Az ügynökség ekkor 286 ezer euró összegű első részletet folyósított. A feltárt szabálytalanságok miatt azonban a fennmaradó összeg kifizetését megtagadták.

Ezzel az egyik vádlott vállalat 286 ezer eurós vagyoni előnyhöz jutott az Unió kárára, míg a többi vállalat összesen 536 ezer euró vagyoni előnyre tett szert a gépek beszerzési és eladási ára közötti különbség révén.

Bűnösségük megállapítása esetén a vádlottakra egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés vár.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS