„Újabb kis forradalom az unióban”: csökken az euró-utalás költsége a nem eurózóna-tagoknak

2019. 02. 15., 19:15

A bankoknak ugyanolyan díjat kell felszámolniuk a külföldi euró-utalásra, mint a belföldi utalásra, és átláthatóvá kell tenniük az átváltási díjat – döntött az Európai Parlament.

Az Európai Parlament február 14-én 532 szavazattal, 22 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadta az eurózónán belül és kívül élő, banki utalást kezdeményező felhasználók közötti különbséget felszámoló szabályokat. Míg ugyanis az eurózónán belül élő fogyasztók az egységes eurófizetési térség (SEPA) előnyeit élvezik (azaz egységes feltételek mellett utalhatnak pénzt attól függetlenül, hogy hazai vagy eurózónán belüli tranzakcióról van szó), az eurózónán kívüli uniós polgárok továbbra is magas díjat kénytelenek fizetni, ha eurót szeretnének utalni egy másik tagállamba.

Az unión belül külföldre tartó euró-átutalások után felszámolt banki díjnak egy éven belül meg kell egyeznie a belföldi, hazai pénznemben történő utalás utáni díjjal (ez az úgynevezett „egységes díjak” szabály). Ha a tagállamok szükségesnek látják, akkor kötelezhetik a bankokat, hogy ugyanezt a díjat alkalmazzák az unión belül másik országba irányuló utalásokra és az adott országon belül euróban történő utalásra is.

Átlátható átváltási díjak a kártyás tranzakciókra és a banki átutalásra

Az új szabályok azt is elérik, hogy a fogyasztóknak ezentúl ne kelljen a bankok által önkényesen megállapított, magas átváltási díjat fizetniük. Az ügyfelet ezentúl minden tranzakció alkalmával tájékoztatnia kell a banknak arról, hogy mennyi a felszámítandó átváltási díj a helyi pénznemben és a számla pénznemében. Az átváltási díjak követhetőbbé tétele érdekében az eladási helyen végzett tranzakció, és a bankautomatás pénzfelvét alkalmával ugyanazon az alapon számítják majd az átváltási díjat (EKB referencia-kamatláb plusz x százalék, a felárráta legfelsőbb értékét a bankok határozzák meg).

A fogyasztók elektronikus úton: sms-ben, emailben vagy a bank webes felületén értesülnek majd az átváltás várható költségéről. Az értesítésekért nem számítható fel díj.

Banki átutalás esetén a bankoknak az utalás előtt kötelező közölniük az átváltás várható díjának összegét.

Eva Maydell bolgár néppárti képviselő szerint „az eurózónán kívül élő 150 millió európai és az ugyanott működő hatmillió vállalat eddig sokkal többet fizetett az euró-átutalásokért, mint az eurózónában élő társaik. Ennek most vége, és minden európai jelentősen kevesebbet fizet majd, ami összesen évente egymilliárd euró megtakarítást jelent. A roaming-díjak eltörlése után ez most egy újabb kis forradalom az unióban.”

100 euró külföldre utalásakor átlagosan az alábbi díjakat számították fel a különböző eurózónán kívüli, uniós tagállamokban:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS