„Újabb kis forradalom az unióban”: csökken az euró-utalás költsége a nem eurózóna-tagoknak

2019. 02. 15., 19:15

A bankoknak ugyanolyan díjat kell felszámolniuk a külföldi euró-utalásra, mint a belföldi utalásra, és átláthatóvá kell tenniük az átváltási díjat – döntött az Európai Parlament.

Az Európai Parlament február 14-én 532 szavazattal, 22 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadta az eurózónán belül és kívül élő, banki utalást kezdeményező felhasználók közötti különbséget felszámoló szabályokat. Míg ugyanis az eurózónán belül élő fogyasztók az egységes eurófizetési térség (SEPA) előnyeit élvezik (azaz egységes feltételek mellett utalhatnak pénzt attól függetlenül, hogy hazai vagy eurózónán belüli tranzakcióról van szó), az eurózónán kívüli uniós polgárok továbbra is magas díjat kénytelenek fizetni, ha eurót szeretnének utalni egy másik tagállamba.

Az unión belül külföldre tartó euró-átutalások után felszámolt banki díjnak egy éven belül meg kell egyeznie a belföldi, hazai pénznemben történő utalás utáni díjjal (ez az úgynevezett „egységes díjak” szabály). Ha a tagállamok szükségesnek látják, akkor kötelezhetik a bankokat, hogy ugyanezt a díjat alkalmazzák az unión belül másik országba irányuló utalásokra és az adott országon belül euróban történő utalásra is.

Átlátható átváltási díjak a kártyás tranzakciókra és a banki átutalásra

Az új szabályok azt is elérik, hogy a fogyasztóknak ezentúl ne kelljen a bankok által önkényesen megállapított, magas átváltási díjat fizetniük. Az ügyfelet ezentúl minden tranzakció alkalmával tájékoztatnia kell a banknak arról, hogy mennyi a felszámítandó átváltási díj a helyi pénznemben és a számla pénznemében. Az átváltási díjak követhetőbbé tétele érdekében az eladási helyen végzett tranzakció, és a bankautomatás pénzfelvét alkalmával ugyanazon az alapon számítják majd az átváltási díjat (EKB referencia-kamatláb plusz x százalék, a felárráta legfelsőbb értékét a bankok határozzák meg).

A fogyasztók elektronikus úton: sms-ben, emailben vagy a bank webes felületén értesülnek majd az átváltás várható költségéről. Az értesítésekért nem számítható fel díj.

Banki átutalás esetén a bankoknak az utalás előtt kötelező közölniük az átváltás várható díjának összegét.

Eva Maydell bolgár néppárti képviselő szerint „az eurózónán kívül élő 150 millió európai és az ugyanott működő hatmillió vállalat eddig sokkal többet fizetett az euró-átutalásokért, mint az eurózónában élő társaik. Ennek most vége, és minden európai jelentősen kevesebbet fizet majd, ami összesen évente egymilliárd euró megtakarítást jelent. A roaming-díjak eltörlése után ez most egy újabb kis forradalom az unióban.”

100 euró külföldre utalásakor átlagosan az alábbi díjakat számították fel a különböző eurózónán kívüli, uniós tagállamokban:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS