Az Európai Unió Parlamentje és az Európai Unió Tanácsa nemrégiben beterjesztette javaslatát egy olyan új uniós jogszabálytervezettel kapcsolatban, amely az egyes országokban megfizetett társasági adóval kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát írná elő bizonyos vállalkozásoknak és vállalatcsoportoknak.
A javaslat értelmében a 750 millió árbevételt elérő multinacionális vállalatcsoportok közép- és nagyvállalatnak minősülő cégeinek évente nyilvánosságra kellene hozniuk, hogy az egyes tagállamokban, illetve az EU feketelistája alapján adóparadicsomnak minősülő országokban mekkora árbevételt és profitot termeltek, ezek mellett pedig milyen mértékű társasági adót fizettek.
„A javaslat célja a vállalatcsoportok adózási gyakorlatának feltárása a nyilvánosság előtt, és a társadalmi megítélés felhasználása az agresszív nemzetközi adótervezés elleni fellépés érdekében. Az ilyen jellegű pénzügyi transzparencia támogatóinak érvei között található, hogy a nagy cégcsoportok gyakran részesülnek közvetlen vagy közvetett támogatásokban, amely növeli az állampolgárok igényét annak megismerésére, hogy ezek a cégek fair részt töltenek-e vissza a rendszerbe” – mondta el Gémesi Péter, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
A megfizetett társasági adóra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala ugyanis számos cégcsoport esetén reputációs kockázatot jelenthet. A publikussá váló információkból kitűnhet, hogy a vállalkozások nem ott adóznak bevételeik után, ahol a profitot üzleti tevékenységükkel ténylegesen megtermelték.
„Az EU-s irányelv tervezet már idén nyáron elfogadásra kerülhet, az érintett vállalkozásoknak és vállalatcsoportoknak pedig pár év múlva várhatóan el kell kezdeniük publikálni a társasági adóhoz kapcsolódó adataikat. Az EU célkitűzése jól illeszkedik az elmúlt évtized gyakorlatába, hiszen az EU és az OECD a közelmúltban számos lépést tett az agresszív adótervezés ellen” – tette hozzá Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.
Az adóelkerülés elleni (ún. „ATAD”) irányelvek, a határon átnyúló konstrukciók „közreműködők” általi jelentését előíró ún. DAC 6 irányelv, valamint az ún. országonkénti jelentéstételi kötelezettség, amelynek publikus változataként („public CBCR”) hivatkoznak sokszor az új tervezetre, már eddig is csökkentették az adótervezési kedvet. Ebben a helyzetben nyithat új dimenziót a nyilvánosság bevonása.
Szokásos évzáró összegzésünk következik.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.