Új uniós szabályok segítik a kkv-k tőzsdére jutását

2019. 03. 20., 19:19

Az uniós állandó képviselők megerősítették a román elnökség és az Európai Parlament között március 6-án született megállapodást, amelynek célja, hogy a kkv-k olcsóbban és könnyebben férhessenek hozzá a nyilvános értékpapírpiacokhoz.

A kezdeményezés kifejezetten a „kkv-tőkefinanszírozási piacokhoz” való hozzáférést érinti, amely egy nemrégiben bevezetett, a kisméretű kibocsátóknak szánt kereskedésihelyszín-kategória.

„Az Európai Parlamenttel elért megállapodásnak köszönhetően meg fogjuk könnyíteni kis- és középvállalkozásaink számára azt, hogy hozzájuthassanak a növekedéshez és az unión belüli munkahelyteremtéshez szükséges finanszírozáshoz. E reformról való megállapodással a tőkepiaci unió egy újabb építőköve kerül a helyére” – mondta Eugen Teodorovici, a Tanács soros elnökségét betöltő Románia államháztartási minisztere

A 20 millió európai kkv közül jelenleg csupán 3000-et jegyeznek a tőzsdéken. Ez egyrészt a magas megfelelési költségeknek, másrészt pedig annak tudható be, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő likviditás. A javasolt szabályok ezért a kisebb vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek és bürokrácia csökkentésére irányulnak.

A javaslat a piaci visszaélésről szóló és a kibocsátási tájékoztatókról szóló rendeletet módosítja. E módosítások arányosabbá teszik a kkv-tőkefinanszírozási piac kibocsátóira háruló kötelezettségeket, miközben megőrzik a piaci integritást és a befektetők védelmét.

Az új szabályok kiigazítják és csökkentik a beszámolási kötelezettségeket, különösen azon személyek tekintetében, akiknek árérzékeny információkhoz van hozzáférésük („bennfentesek jegyzéke”). A szabályok kiterjesztik a lerövidített „kibocsátási tájékoztatók” használatának lehetőségét. Ezek a tájékoztatók jobban megfelelnek a kkv-tőkefinanszírozási piacon már jegyzett kkv-knak.

Az Európai Parlament az áprilisi plenáris ülésén fog szavazni a megállapodásról, majd a szöveget a jogász-nyelvész szakértők fogják ellenőrizni. A parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy első olvasatban fogadja el a javasolt rendeletet – olvasható az Európai Unió Tanácsának közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.