Január 1-jén új átláthatósági szabályok lépnek hatályba, amelyek segítségével az uniós tagállamok határozottabban fel tudnak majd lépni a hozzáadottérték-adóval („héa”, Magyarországon: áfa) kapcsolatos csalások ellen – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Az új szabályok olyan információkhoz juttatják az uniós tagállamok adóhatóságait, amelyek alapján könnyebben fel tudják deríteni a héacsalásokat. A fő célterület az elektronikus kereskedelem, ahol különösen gyakoriak az adószabályokkal kapcsolatos szabályszegések és csalások, ezek miatt pedig létfontosságú közszolgáltatások fenntartásához szükséges adóbevételektől esik el az állam – olvasható a Bizottság közleményében. Például egyes online értékesítők, akik fizikailag egyetlen uniós tagállamban sincsenek jelen, úgy adnak el árukat és szolgáltatásokat az uniós fogyasztóknak, hogy az EU-ban sehol sem rendelkeznek héa-azonosítószámmal, illetve kevesebb forgalmat vallanak be online értékesítésük tényleges értékénél. A tagállamoknak megerősített eszközökre van szükségük az ilyen jogellenes magatartás felderítéséhez és felszámolásához.
„Ezek az új szabályok döntő szerepet fognak játszani az adócsalás elleni küzdelemben, amely évente több milliárd bevételkiesést okoz az uniós tagállamok kormányainak. A pénzforgalmi szolgáltatók, például a bankok és a hitelkártya-társaságok által gyűjtött információk alapján a tagállamok csalásellenes szakemberei könnyebben és pontosabban azonosítani tudják a csalárd magatartást az e-kereskedelmi ágazatban, ami célirányos fellépést tesz lehetővé a szabálysértők ellen” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.
Az új rendszer a pénzforgalmi szolgáltatók kulcsfontosságú szerepére épít. Ilyenek például a bankok, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, a pénzforgalmi intézmények és a postai elszámolószolgáltatások. Ezek együttesen az online vásárlások több mint 90%-át teszik lehetővé az EU-ban.
Január 1-jétől az említett pénzforgalmi szolgáltatóknak nyomon kell követniük a határokon átnyúló fizetések kedvezményezettjeit, majd április 1-jétől információkat kell továbbítaniuk az uniós tagállamok hatóságainak azon személyekről, akik negyedévente több mint 25 ilyen kifizetésben részesülnek. A következő lépés pedig az, hogy ezeket az információkat rögzítik az Európai Bizottság által kifejlesztett új európai adatbázisban, a fizetési információk központi elektronikus rendszerében (CESOP), amely lehetővé teszi ezen adatok tárolását, összesítését és más adatokkal való összevetését.
Ezután a CESOP-ban szereplő valamennyi információt a tagállamok rendelkezésére bocsátják az Eurofisc-en keresztül, amely a héacsalás elleni küzdelemmel foglalkozó szakértők 2010-ben létrehozott uniós hálózata. Így a tagállamok könnyűszerrel elemezni tudják az adatokat, és azonosíthatják azokat az online értékesítőket, akik nem tesznek eleget a héafizetési kötelezettségeiknek, ideértve az EU-n kívüli vállalkozásokat is.
Az Eurofisc-kapcsolattartók szintén felhatalmazást kapnak arra, hogy nemzeti szinten megfelelő intézkedéseket hozzanak, például feldolgozzák az információkéréseket, auditokat végezzenek, vagy töröljenek bizonyos héaazonosító számokat a nyilvántartásból. Más tagállamok és egyéb országok példái azt mutatják, hogy a már hatályban lévő hasonló rendelkezések érezhető hatást gyakoroltak az e-kereskedelmi ágazatban elkövetett csalások visszaszorítására.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”