Új uniós szabályok csökkentik a hazájukon kívül élő polgárok terheit

2019. 02. 16., 14:33

Február 16-án új uniós szabályok lépnek hatályba, amelyek csökkentik a hazájukon kívül élő polgárok adminisztratív terheit és költségeit.

Jelenleg a más uniós tagállamba költöző, illetve ott élő polgároknak pecsétet kell szerezniük közokirataikra (például a születési, házassági vagy halotti anyakönyvi kivonatra), amellyel igazolják azok hitelességét. Ez mintegy 17 millió uniós polgárt érint.

Az új rendeletnek köszönhetően a továbbiakban már nem lesz szükség erre a pecsétre és a kapcsolódó bürokratikus eljárásra, amikor valaki egy adott tagállamban kiállított közokiratot valamely másik tagállam hatóságainál kíván bemutatni. Az új szabályok értelmében a polgároktól számos esetben nem fogják már bekérni közokirataik hiteles/hivatalos fordítását. A rendelet ugyanakkor szigorú biztosítékokat tartalmaz a csalás megelőzése érdekében – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Ez nagyszerű hír azon 17 millió polgár számára, akik hazájukon kívül, egy másik uniós országban élnek vagy oda kívánnak költözni.” — mondta Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos. „Február 16-tól kezdve a polgároknak nem kell majd költséges és időigényes bürokratikus eljárásokon keresztülmenniük a lakóhelyük szerinti országban történő házasságkötéshez vagy munkavállaláshoz szükséges közokiratok bemutatásakor. Ez pedig megkönnyíti és olcsóbbá teszi a más uniós országban élő és dolgozó emberek mindennapi életét.” 

Az új szabályok számos bürokratikus eljárás megszüntetését eredményezik.

  • A valamely uniós tagállam által kibocsátott közokiratokat (például a születési vagy házassági anyakönyvi kivonatot vagy a büntetlen előéletet igazoló okiratot) a többi tagállam hatóságainak is hitelesnek kell elfogadniuk az eredetiségüket igazoló pecsét nélkül is;
  • A rendelet megszünteti továbbá a polgárok azon kötelességét is, hogy a közokirataikról minden esetben hiteles másolatot és hiteles fordítást nyújtsanak be. A polgárok az összes uniós nyelven rendelkezésre álló többnyelvű formanyomtatványt igényelhetnek, amelyet a közokirat benyújtásakor fordítási segédletként mellékelhetnek, így nem lesz szükség fordításra;
  • A rendelet biztosítékokat vezet be a visszaélések ellen: amennyiben a fogadó tagállam hatósága megalapozottan kétségbe vonja egy közokirat eredetiségét, a meglévő informatikai platformon – a belső piaci információs rendszeren (IMI) – keresztül ellenőrizheti azt a másik uniós ország kiállító hatóságánál.

A rendelet kizárólag a közokiratok eredetiségére terjed ki, így a tagállamok továbbra is a saját nemzeti jogszabályaikat alkalmazzák a valamely más uniós tagállam által kibocsátott közokiratok tartalmának és hatályának elismerését illetően.

17 millió embert érinthet

Megközelítőleg 17 millió uniós polgár él a hazájától eltérő uniós tagállamban. Naponta mintegy 2 millió polgár lépi át az unió belső határait, hogy a lakóhelyétől eltérő országban dolgozzon vagy tanuljon.

A szóban forgó szabályokra vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság még 2013. áprilisában terjesztette elő a polgárok visszajelzései nyomán, akik hosszadalmas és nehézkes eljárásokra panaszkodtak. A szabályokat 2016 júniusában fogadták el. A tagállamoknak két és fél év állt rendelkezésükre, hogy megtegyék az egyszerűsítésről szóló új szabályok alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

A rendelet hatálya a következő területekre vonatkozó közokiratokra terjed ki:

  • születés;
  • életben lét;
  • elhalálozás;
  • név;
  • házasságkötés, ideértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot;
  • a házasság felbontása, különválás vagy a házasság érvénytelenítése;
  • bejegyzett élettársi kapcsolat, ideértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi jogviszonyt;
  • a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, különválás vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítése
  • anyaság vagy apaság;
  • örökbefogadás;
  • lakóhely és/vagy tartózkodási hely;
  • állampolgárság;
  • büntetlen előélet, valamint;
  • választásra jogosultság és választhatóság a helyhatósági választásokon és az európai parlamenti választásokon.

A rendelet az alábbi területekre vonatkozó közokiratok tekintetében vezet be fordítási segédletül szolgáló többnyelvű formanyomtatványt:

  • születés
  • életben lét;
  • elhalálozás;
  • házasságkötés, ideértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot;
  • bejegyzett élettársi kapcsolat, ideértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi jogviszonyt;
  • lakóhely és/vagy tartózkodási hely, valamint
  • büntetlen előélet.

Nem minden tagállamban bocsátják ki az összes formanyomtatványt. A polgárok az európai igazságügyi portálon ellenőrizhetik, hogy tagállamukban mely formanyomtatványokat állítják ki.

A hatóságok az európai igazságügyi portálról letölthetik és használhatják az űrlapokat.

A közokiratok, köztük a többnyelvű formanyomtatványok az európai igazságügyi portálon érhetők el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS