Új uniós szabályok csökkentik a hazájukon kívül élő polgárok terheit

2019. 02. 16., 14:33

Február 16-án új uniós szabályok lépnek hatályba, amelyek csökkentik a hazájukon kívül élő polgárok adminisztratív terheit és költségeit.

Jelenleg a más uniós tagállamba költöző, illetve ott élő polgároknak pecsétet kell szerezniük közokirataikra (például a születési, házassági vagy halotti anyakönyvi kivonatra), amellyel igazolják azok hitelességét. Ez mintegy 17 millió uniós polgárt érint.

Az új rendeletnek köszönhetően a továbbiakban már nem lesz szükség erre a pecsétre és a kapcsolódó bürokratikus eljárásra, amikor valaki egy adott tagállamban kiállított közokiratot valamely másik tagállam hatóságainál kíván bemutatni. Az új szabályok értelmében a polgároktól számos esetben nem fogják már bekérni közokirataik hiteles/hivatalos fordítását. A rendelet ugyanakkor szigorú biztosítékokat tartalmaz a csalás megelőzése érdekében – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Ez nagyszerű hír azon 17 millió polgár számára, akik hazájukon kívül, egy másik uniós országban élnek vagy oda kívánnak költözni.” — mondta Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos. „Február 16-tól kezdve a polgároknak nem kell majd költséges és időigényes bürokratikus eljárásokon keresztülmenniük a lakóhelyük szerinti országban történő házasságkötéshez vagy munkavállaláshoz szükséges közokiratok bemutatásakor. Ez pedig megkönnyíti és olcsóbbá teszi a más uniós országban élő és dolgozó emberek mindennapi életét.” 

Az új szabályok számos bürokratikus eljárás megszüntetését eredményezik.

  • A valamely uniós tagállam által kibocsátott közokiratokat (például a születési vagy házassági anyakönyvi kivonatot vagy a büntetlen előéletet igazoló okiratot) a többi tagállam hatóságainak is hitelesnek kell elfogadniuk az eredetiségüket igazoló pecsét nélkül is;
  • A rendelet megszünteti továbbá a polgárok azon kötelességét is, hogy a közokirataikról minden esetben hiteles másolatot és hiteles fordítást nyújtsanak be. A polgárok az összes uniós nyelven rendelkezésre álló többnyelvű formanyomtatványt igényelhetnek, amelyet a közokirat benyújtásakor fordítási segédletként mellékelhetnek, így nem lesz szükség fordításra;
  • A rendelet biztosítékokat vezet be a visszaélések ellen: amennyiben a fogadó tagállam hatósága megalapozottan kétségbe vonja egy közokirat eredetiségét, a meglévő informatikai platformon – a belső piaci információs rendszeren (IMI) – keresztül ellenőrizheti azt a másik uniós ország kiállító hatóságánál.

A rendelet kizárólag a közokiratok eredetiségére terjed ki, így a tagállamok továbbra is a saját nemzeti jogszabályaikat alkalmazzák a valamely más uniós tagállam által kibocsátott közokiratok tartalmának és hatályának elismerését illetően.

17 millió embert érinthet

Megközelítőleg 17 millió uniós polgár él a hazájától eltérő uniós tagállamban. Naponta mintegy 2 millió polgár lépi át az unió belső határait, hogy a lakóhelyétől eltérő országban dolgozzon vagy tanuljon.

A szóban forgó szabályokra vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság még 2013. áprilisában terjesztette elő a polgárok visszajelzései nyomán, akik hosszadalmas és nehézkes eljárásokra panaszkodtak. A szabályokat 2016 júniusában fogadták el. A tagállamoknak két és fél év állt rendelkezésükre, hogy megtegyék az egyszerűsítésről szóló új szabályok alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

A rendelet hatálya a következő területekre vonatkozó közokiratokra terjed ki:

  • születés;
  • életben lét;
  • elhalálozás;
  • név;
  • házasságkötés, ideértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot;
  • a házasság felbontása, különválás vagy a házasság érvénytelenítése;
  • bejegyzett élettársi kapcsolat, ideértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi jogviszonyt;
  • a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, különválás vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítése
  • anyaság vagy apaság;
  • örökbefogadás;
  • lakóhely és/vagy tartózkodási hely;
  • állampolgárság;
  • büntetlen előélet, valamint;
  • választásra jogosultság és választhatóság a helyhatósági választásokon és az európai parlamenti választásokon.

A rendelet az alábbi területekre vonatkozó közokiratok tekintetében vezet be fordítási segédletül szolgáló többnyelvű formanyomtatványt:

  • születés
  • életben lét;
  • elhalálozás;
  • házasságkötés, ideértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot;
  • bejegyzett élettársi kapcsolat, ideértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi jogviszonyt;
  • lakóhely és/vagy tartózkodási hely, valamint
  • büntetlen előélet.

Nem minden tagállamban bocsátják ki az összes formanyomtatványt. A polgárok az európai igazságügyi portálon ellenőrizhetik, hogy tagállamukban mely formanyomtatványokat állítják ki.

A hatóságok az európai igazságügyi portálról letölthetik és használhatják az űrlapokat.

A közokiratok, köztük a többnyelvű formanyomtatványok az európai igazságügyi portálon érhetők el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS