Új szabályok az uniós intézmények kiberbiztonságának fokozására

2024. 01. 11., 14:10

Az európai uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedéseket meghatározó új kiberbiztonsági rendelet lépett hatályba 2024. január 7-én.

A rendelet intézkedéseket állapít meg az egyes uniós szervezetekre vonatkozó belső kiberbiztonsági kockázatkezelési, irányítási és -ellenőrzési keretrendszer létrehozására, és új intézményközi kiberbiztonsági testületet (IICB) hoz létre annak uniós szervezetek általi végrehajtásának nyomon követésére és támogatására.

Kibővített megbízatást biztosít az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU) számára, amely fenyegetéssel kapcsolatos hírszerzési, információcsere- és incidenselhárítási koordinációs központként, központi tanácsadó szervként és szolgáltatóként működik.

Megbízatásával összhangban a CERT-EU neve az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kiberbiztonsági szolgálatára változik, de megtartja a „CERT-EU” rövid nevet.

A rendeletben meghatározott ütemtervet követve az uniós szervezetek belső kiberbiztonsági irányítási folyamatokat hoznak létre, és fokozatosan bevezetik a rendeletben előírt konkrét kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket. Az IICB-t a lehető leghamarabb létrehozzák és megkezdi működését azzal a céllal, hogy a kibővített megbízatása keretében biztosítsa a CERT-EU stratégiai irányítását, iránymutatást és támogatást nyújtson az uniós szervezeteknek, valamint nyomon kövesse a rendelet végrehajtását. 

Az Európai Unió Tanácsa 2021. márciusi állásfoglalásában hangsúlyozta egy szilárd és következetes biztonsági keret fontosságát az uniós személyzet, az adatok, a kommunikációs hálózatok, az információs rendszerek és a döntéshozatali folyamatok védelme érdekében. Ezzel összefüggésben a Bizottság 2022 márciusában jelentette be a kiberbiztonsági rendeletre irányuló javaslatot, és 2023 júniusában az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott.

Ez a rendelet összhangban van a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiában és az uniós kiberbiztonsági stratégiában meghatározott bizottsági szakpolitikai célkitűzésekkel, és biztosítja az összhangot a következő területekre vonatkozó egyéb jogalkotási kezdeményezésekkel:

A kiberbiztonsági rendeletet az információbiztonsági rendeletre irányuló javaslattal együtt terjesztették elő, amely valamennyi uniós intézményre, szervre, hivatalra és ügynökségre vonatkozó információbiztonsági minimumszabályokat és szabványokat határoz meg. E javaslat célja az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok közötti, az információáramlás védelmét szolgáló szabványosított gyakorlatokon és intézkedéseken alapuló biztonságos információcsere. A társjogalkotók között még nem kezdődtek meg a tárgyalások e javaslatról. (Európai Bizottság)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS