Új szabály védi a kisebb gazdálkodókat az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoktól

2019. 03. 13., 12:33

Az élelmiszer-ellátási lánc legsérülékenyebb szereplői a kisvállalkozók és a gazdálkodók. Az Európai Parlament a védelmük érdekében új szabályokról szavazott.

Igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok minden szektorban előfordulnak, de különösen problematikusak az élelmiszer-ellátási láncnál, mivel a mezőgazdaság szereplői túlzott gazdasági nyomásnak vannak kitéve – olvasható az Európai Parlament közleményében.

Március 12-én, kedden az Európai Parlament képviselői új uniós irányelvről szavaztak, amelynek célja, hogy igazságosabb bánásmódot biztosítson a gazdálkodóknak és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozóknak. Ők ugyanis az élelmiszer-ellátási lánc legsérülékenyebb szereplői, az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoknak köszönhetően, amelyet nagyobb partnereik, a szupermarketek vagy más kiskereskedők alkalmaznak. A kisebb szolgáltatók sokszor nincsenek megfelelő alkupozícióban a nagyobb partnerekkel való tárgyalások során, illetve nincsenek más alternatív vásárlóik, így ki vannak szolgáltatva a nagyobb kereskedőknek.

Mik azok az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok?

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a vállalkozások közötti olyan gyakorlatok, amelyek eltérnek a helyes kereskedelmi magatartástól, és ellentmondanak a jóhiszeműség és tisztesség elvének.

Ezeket általában egyoldalúan alkalmazza az egyik kereskedelmi partner egy másik kereskedelmi partnerrel szemben. A szerződéses kapcsolatok bármely szintjén előfordulhatnak: a tárgyalások során, a szerződés érvényesítése közben vagy a szerződés utáni fázisban is.

Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatása

Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatásai lehetnek többek között:

  • veszélybe sodorhatják a kisebb élelmiszer-ellátók létét,
  • elriaszthatják a kisebb vállalkozókat attól, hogy új termékekbe és technológiákba fektessenek, vagy új piacok felé nyissanak,
  • a gyengébb üzleti partnerek váratlan kiadásokra, vagy a vártnál kevesebb jövedelemre számíthatnak,
  • túltermeléshez vezethet és felesleges élelmiszer-hulladék keletkezhet általa.

Mi változik az új szabályoknak köszönhetően?

Az új szabályok minimum követelményeket fogalmaznak meg, amelyekkel bizonyos igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokat igyekeznek megakadályozni. Ez az élelmiszer-ellátási lánc minden olyan szereplőjére vonatkozik, amelynek forgalma 350 millió euró alatt van, ideértve a termelőket, a szövetkezeteket, vagy a kiskereskedőket. A szabályok az EU-n kívüli ellátókra is vonatkoznak.

A szabályok tiltják:

  • a kései fizetéseket a romlandó élelmiszerek esetén,
  • az utolsó pillanatban történő lemondásokat,
  • a szerződések utólagos vagy egyoldalú módosítását,
  • hogy arra kötelezzék a szállítót, hogy az elpazarolt termékek után is fizessen,
  • az írott szerződések visszautasítását.

Más gyakorlatokat, mint például az el nem adott termékek visszaszállítását a termelőhöz, csak akkor engedélyeznek, ha arról mindkét fél előre megegyezett.

A tagállamoknak ki kell jelölniük egy helyi hatóságot, amely az új szabályok bevezetéséért felel, és amely alkalmas arra, hogy a visszaélések esetén nyomozást folytasson le és büntetéseket szabjon ki.

Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői az EU-ban

  • 11 millió gazdaság
  • 300 ezer feldolgozó
  • 2,8 millió szállító és kiskereskedő
  • 500 millió fogyasztó
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS