Új szabály védi a kisebb gazdálkodókat az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoktól

Igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok minden szektorban előfordulnak, de különösen problematikusak az élelmiszer-ellátási láncnál, mivel a mezőgazdaság szereplői túlzott gazdasági nyomásnak vannak kitéve – olvasható az Európai Parlament közleményében.

Március 12-én, kedden az Európai Parlament képviselői új uniós irányelvről szavaztak, amelynek célja, hogy igazságosabb bánásmódot biztosítson a gazdálkodóknak és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozóknak. Ők ugyanis az élelmiszer-ellátási lánc legsérülékenyebb szereplői, az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoknak köszönhetően, amelyet nagyobb partnereik, a szupermarketek vagy más kiskereskedők alkalmaznak. A kisebb szolgáltatók sokszor nincsenek megfelelő alkupozícióban a nagyobb partnerekkel való tárgyalások során, illetve nincsenek más alternatív vásárlóik, így ki vannak szolgáltatva a nagyobb kereskedőknek.

Mik azok az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok?

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a vállalkozások közötti olyan gyakorlatok, amelyek eltérnek a helyes kereskedelmi magatartástól, és ellentmondanak a jóhiszeműség és tisztesség elvének.

Ezeket általában egyoldalúan alkalmazza az egyik kereskedelmi partner egy másik kereskedelmi partnerrel szemben. A szerződéses kapcsolatok bármely szintjén előfordulhatnak: a tárgyalások során, a szerződés érvényesítése közben vagy a szerződés utáni fázisban is.

Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatása

Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatásai lehetnek többek között:

• veszélybe sodorhatják a kisebb élelmiszer-ellátók létét,
• elriaszthatják a kisebb vállalkozókat attól, hogy új termékekbe és technológiákba fektessenek, vagy új piacok felé nyissanak,
• a gyengébb üzleti partnerek váratlan kiadásokra, vagy a vártnál kevesebb jövedelemre számíthatnak,
• túltermeléshez vezethet és felesleges élelmiszer-hulladék keletkezhet általa.

Mi változik az új szabályoknak köszönhetően?

Az új szabályok minimum követelményeket fogalmaznak meg, amelyekkel bizonyos igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokat igyekeznek megakadályozni. Ez az élelmiszer-ellátási lánc minden olyan szereplőjére vonatkozik, amelynek forgalma 350 millió euró alatt van, ideértve a termelőket, a szövetkezeteket, vagy a kiskereskedőket. A szabályok az EU-n kívüli ellátókra is vonatkoznak.

A szabályok tiltják:

• a kései fizetéseket a romlandó élelmiszerek esetén,
• az utolsó pillanatban történő lemondásokat,
• a szerződések utólagos vagy egyoldalú módosítását,
• hogy arra kötelezzék a szállítót, hogy az elpazarolt termékek után is fizessen,
• az írott szerződések visszautasítását.

Más gyakorlatokat, mint például az el nem adott termékek visszaszállítását a termelőhöz, csak akkor engedélyeznek, ha arról mindkét fél előre megegyezett.

A tagállamoknak ki kell jelölniük egy helyi hatóságot, amely az új szabályok bevezetéséért felel, és amely alkalmas arra, hogy a visszaélések esetén nyomozást folytasson le és büntetéseket szabjon ki.

Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői az EU-ban

• 11 millió gazdaság
• 300 ezer feldolgozó
• 2,8 millió szállító és kiskereskedő
• 500 millió fogyasztó