Új adó a legnagyobb vagyonokra? – Indulhat az aláírásgyűjtés

2023. 07. 12., 10:21

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a „A jelentős vagyonok megadóztatása az ökológiai és társadalmi átállás finanszírozása céljából” elnevezésű európai polgári kezdeményezést.

A kezdeményezés szervezői felkérik a Bizottságot, hogy az ökológiai és társadalmi átállás érdekében hozzon létre egy, a jelentős vagyonokra kivetett európai adót. A kezdeményezés célja, hogy Unió-szerte hozzájáruljon az éghajlatváltozás és az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez, valamint biztosítsa, hogy az európai polgárok méltányosan vegyék ki részüket e célkitűzések megvalósításából.

A nyilvántartásba vételről szóló határozat jogi természetű, és nem vetíti előre a Bizottság e kezdeményezéssel kapcsolatos végleges jogi és politikai következtetéseit, ahogy azt az intézkedést sem, amelyet a Bizottság esetleg meg kíván majd hozni, ha a kezdeményezés megszerzi a szükséges támogatást. Ebben a szakaszban a Bizottság még nem vizsgálta érdemben a javaslatot – olvasható a Bizottság közleményében.

A szervezőknek a nyilvántartásba vételtől számítva hat hónap áll rendelkezésükre, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Ha sikerül egy év alatt legalább hét különböző tagállamból egymillió támogató nyilatkozatot összegyűjteniük, a Bizottságnak reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt, és döntését mindkét esetben meg kell indokolnia.

Európai polgári kezdeményezések

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be, ezáltal olyan eszközt adva a polgárok kezébe, amellyel elérhetik, hogy az EU számukra fontos kérdéseket napirendre tűzzön. Az európai polgári kezdeményezés hivatalosan 2012 áprilisában lépett életbe. Minden olyan polgári kezdeményezés, amelyet legalább hét uniós tagállamban összesen egymillió polgár aláír, lehetővé teszi, hogy a polgárok jogalkotási javaslat előterjesztésére kérjék fel az Európai Bizottságot azokon a területeken, amelyeken a Bizottságnak jogában áll fellépni. A kezdeményezéseket akkor lehet nyilvántartásba venni, ha a javasolt intézkedés:

  • nem esik nyilvánvalóan a Bizottság jogalkotási hatáskörén kívül,
  • nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és
  • nem nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel.

Az európai polgári kezdeményezés létrejötte óta 127 nyilvántartásba vétel iránti kérelem érkezett a Bizottsághoz, melyek közül 102 felelt meg az előírt feltételeknek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 15., 11:20
2026-ban a versenyszféra dolgozóinak 48 százaléka részesült emelésben. Akik kaptak, azoknak a döntő többsége – tízből kilenc munkavállaló – mindössze 10 százalék alatti növekedést tapasztalt. 81 százalék azok aránya, akik az év hátralévő részében nem számítanak már fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder március második felében elvégzett munkaerő-piaci kutatásából.
2026. 04. 15., 11:20
Idén április 15-től június 9-ig tart az egységes kérelmek beadásának időszaka. A kérelmek kétharmadát minden évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász tanácsadói adják be, tavaly ez szám meghaladta a 102 ezret.
2026-04-14 14:05:00
A parlamenti választásokat követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetése megköszöni a leköszönő kormánynak az elmúlt másfél éves munkát, gratulál a választáson győztes, kormányt alakító TISZA pártnak és az új kamarai vezetés által meghirdetett szellemben várja az alakuló kormánnyal a közös gondolkodást, dinamikus közös cselekvést a magyar gazdaság új pályára állítása érdekében.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.