VILÁGEurópai Unió

Tovább csökkent az infláció az eurózónában 2026 elején

2026. 02. 04., 11:20
 1193 |  Elolvasva
Címkék

A 2025. novemberi 2,1, illetve a decemberi 2,0 százalék után 2026. januárban 1,7 százalékra csökkent az átlagos éves infláció az eurózónában – tájékoztatott az Eurostat.

Az Eurostat első becslése szerint a közös pénzt használó blokkban a szolgáltatások ára haladta meg a legnagyobb mértékben (3,2 százalékkal) a 2025. januári szintet. Az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek körében az átlagos éves drágulás 2,7 százalékos, az iparcikkek körében pedig 0,4 százalékos volt. Az energia ára viszont csökkent, éves összevetésben átlagosan 4,1 százalékkal.

A legmagasabb éves inflációt Szlovákiában (egyaránt 4,2 százalék), a legalacsonyabbat Franciaországban (0,4 százalék) regisztrálták. Bulgáriában, ahol 2026. január 1. óta az euró a hivatalos pénz, a decemberi 3,5 százalék után januárban 2,3 százalékos inflációt regisztráltak. Az egyes tagállamokban az éves infláció az alábbiak szerint alakult:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
Legfrissebbek a rovatból:

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Polacsek Csaba: AI-ra már presztízsből költenének a cégek, nagy a felfutás, de a kiberkockázat is
2026. 02. 07., 12:10
epizód: 2026 / 3   |   hossz: 20:28
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Spotify Apple Deezer YouTube
Marton Kata: a fiatalok pályaorientációja nem terápia, fel kell ismerni, ha más szakemberre van szükség
2026. 01. 18., 13:45
epizód: 2026 / 2   |   hossz: 25:19
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Spotify Apple Deezer YouTube
Szegő Péter: az ingatlanpiac 2026-ban is megőrzi az aktivitását, de nem pörög magasabb fordulatszámra
2026. 01. 06., 19:30
epizód: 2026 / 1   |   hossz: 22:59
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
Spotify Apple Deezer YouTube

  Rovathírek: ATOMBUSINESS